Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 1-47. szám)

1943-02-06 / 29. szám

(Mum «J 1**3 lekrair fe /ftwnsSK 5lA>oiesi *f»UiF J„ oMf. nHMa Horti Lilly és Bánliidy Bea énekesnők szerepelnek esténkint a népszeri GYURESKÓ ÉTTEREMBEN Most hallgassanak el a mindent jobban tudó szószátyárok tató kötölőzködés. a fontoskodó vaskala­posság. Legalább ezekben az időkben, amikor a nemzetnek minden egyes dolgozójára kétszeresen szüksége van. próbáljak meg , kikapcsolni életünkből a nemzeti erők­nek ezt a pazarlását. Legalább most érez­ze mindenki, hogy a munkaképességével, az erejével része a legfőbb nemzeti va­gyonnak, a magyar életerőnek. Legalább , most, amikor a munkás magyar karok, teremtő magyar agyak nagyrészét a hon­védelem kikapcsolja a mindennapi mun­kából, legalább most érezze a felelőssé­gét mindenki a saját s a reábizottak munkaerejével való sáfárkodásnak. Félre * tehát a lelkek és idegek erejét őrlő, fe­lesleges és meddő kriiizálgatásokkal. — Mindenki legyen elsősorban az önmaga bírálója ^lindenki elsősorban önmagái­val legyen elégedetlen. Mindenki önma­gát sarkalja elsősorban több és jobb tel­jesítményre. Ne akarjon mindenki oko­sabb lenni másoknál főként persze azok­nál, akik a munka és felelősség rendsze­rében felette állnak. A munka és felelős­ség harmóniájának kell kialakulnia min­denütt s ennek az összhangnak minden­kiből magából kell kiindulnia, meggyő- ződésszerűen, az egyénen felüli célok megismerésében és azoknak önmagunk fölé való emelésével. A legkisebb őrhely­től a legnagyobbig minden munka a ha­záért történik, történelmi nemzeti szük­ségesség parancsára. Ilyen időkben, csák építő szándékú és építő erejű bírálatnak van helye s ezt mindenkinek tűrnie és megszívlelnie kell, de nincs helye az ás­kálódó. önérdekű, akadékoskodó száj­hős kritizálgatásnak. Tűnjenek el a min­den és mindenki mást lebecsülő szószá­tyárok. Nem az fontos, hogy ,,az semmi" felkiáltással mindennél nagyobbat tud­junk mondani, hanem mindenki mutasson fel valamit amit cselekedett a haza jobb sorsáért. Námffii József tew»——a——■ii ni»»«'. LUTHER HÁZ. - SZÖVETRAKTÁR. — TELEFONI: 28 99 Március vígéig mindenütt munkába állnak az {gazdasági elöljárók 680 gazdasági elöljáró működik már az egész országban Hányszor, de hányszor hallja az em- ( bér beszélgetés közben az egymásra U- 1 •ítálás megszokott formuláját: i — Az semmi... Hanem ide figyelj! j £a akkor jön a valami. A soha még : «lyan. A legnagyobb, a legérdekesebb, a legkülönb, a legszédületesebb. Akkor a minden másnál jobb, szebb, tő- ; fcéletesebb. Aminél jobb, szebb, tökéle- \ tesebb aztán már csak egy van: — amit j a hallgató fog újfent , az semmi" kiáltás­sal elmondani, mihelyt rákerülhet a sor, j bogy letehesse a garast. Elsősorban természetesen mindannyian \ tomagunkkal, a magunk munkájával a \ ■tagunk jótulajdonságaival képességeivel vagyunk felsőfokon megelégedve. Mind- » annyian úgy érezzük, hogy a legjobban ■ végeztünk el mindent, mindegyikünk a j legbiztosabb az igazában és abban hogy á helyében senki más többet, jobbot nem j tehetne. Eddig még csak hagyján! Elvégre az j •nbizalom erénye bizonyos határig alko- ' tásra serkentő erő, bár tagadhatatlan, j jbogy annak túltengése könnyen vezet a í iíejlődőképesség a többre, jobbra törek- jj vés megmerevedésére. A nagyobbik baj ott van, hogy az is jj mind „semmi“, amit más csinál. Mi azt \ la mind jobban csinálnánk. A főnök meg : van győződve, hogy ő mindent sokkal j jóban csinált annakidején, mint a beosz- ? tottja. A beosztott szentül hiszi, hogy f •gyedül ő termett főnöknek- Mindenki • •lyan nagyszerűen érti a mesterségét, g hogy annál jobban csak egyet ért: — a f másét. Ezért aztán a legkisdedebb érdek- * képviseletünk, egyesületünk, közéleti j szervezeteink is tele vannak acsarkodó í s nem alkotó szándékú bírálattal, öntöm- í jénező lerendezéssel, vagy köldöknéző j megnemértettséggel. Hány, de hány olyan \ hivatalunk van, ahol a vezetői rátér- ? mettséget a kákán csomót kereséssel j akarják helyetesíteni éa ahol felülről le­felé és fordítva is. mindenki a másik munkáját teljesítményét kritizálgatja, visszovanást szit vele, megsavanyítja, < terméketlenné teszi a munkahely levegő- s fét, ahelyett, hogy . végezné mindenki a maga dolgát becsületes elmélyedéssel, legjobb tudással és legrátartibb lelkiis­meretességgel. Mennyi munkaidő, mennyi hasznos munkára alkalmas erő fecsérlődik el lépten-nyomon azzal, hogy ki-ki bebizo­nyítsa mások munkájáról hogy ,,az sem­mi“ a az önmagáéról hogy ahhoz csak a superlativus a méltó nyelvtani forma. Mennyivel könnyebb lenne a bizonyítás, éa mennyivel hasznosabb, ha meddő bí- rálgatások helyett mindenki kemény ma­rokkal fogná a saját ekcszarvát és fél- tékenykedő fúr-faragás helyett mindenki egy kicsit önmagát nézné bíráló szem­mel. Mennyi munkakedvet, mennyi tehet­séget fon be hínárként a felesleges és rossz szándékú kritika, a hatalomfitog­mnr -iimimminn——«ni—wwim—iiwii n—— mm ... Á gytoll olcsón ! TarVa»oll 90 fillér, jobb 2’— P. sz. vegvee 2 6°, jobb 3 20, méej bb 4 — finom szűr ke 5 —. féhercs fosztott 6 50, jobb 7 50 m ‘ejobb 9 —, fehér fosztott libától! 10 50. pehe vest 12— P tói zállit 5 kilós papír zsáir C‘orrapo'á8ban, bérmentve utánvéttel. Tisztviselők ni k 3 százalék kedvezmény VARGA ANTAL ágytoll vállalata KnkU' félegvbáza lán^s tér 34 A Magyar Tudósító jelent: A mező- gazdaságfej'esztő törvény gondoskodik arról, hogy a hivatalos adminisztrációt mentesítsék a gazdálkodással kapcsolatos munkálatoktól és ezért megalkatták a gazdasági elöljárók intézményét. A múlt év végéig 10 vármegyében 680 gazdasági e’őljáró már megkezdte működését és a továbbiak kiképzése folyamatban van. A program szerint március végéig min­den nagyközségben és minden körjegy­zőségi székhelyen munkába állnak a gaz­dasági elöljárók. A gazdasági elöljárók nagy lelkesedéssel és hozzáértéssé1 ál­lanak a gazdaközönség rendelkezésére, hogy segítsék őket abban a nagy mun­kában. amely nemcsak a termelés, ha­nem az ország általános gazdasági érde­keit is szolgálja. A városi lakosság: háborús kenyere magas tápértékü, i/. let es, ha lelkiismeretesen, tiszta anyagból készítik A közellátási minisztérium szaklapja kívül még különböző termények lisztjét írja,- 5 rozsot, árpát és tengerit is keverni kelL A háborús kőzellátás legfontosabb té- ! Kétségtelen, hogy az ezidőszerint 90 nyezője a kenyér. A háborús viszonyok százalékra kiőrölt búzából és 85 száza- a kenyérmagvakkal való gazdálkodás ( lékra kiőrölt rozsból, különösen ha ezek- szempőntjából elővigyázatosságra és be­osztásra kényszerítik a hatóságokat, melynek lényege az elosztást úgy meg­szervezni, hogy abból minden méltányos igény kielégíthető legyen, de semmi ne menjen veszendőbe. Éppen ezért foko­zottabban ügyelnünk kell a kenyérké­szítésnél arra, hogy anjjak minősége minden tekintetben megfeleljen és a hi­bás kenyérkészítés következtében sem­mi sem menjen veszendőbe. Míg azelőtt különösen a városi lakos­ság jelentékeny része fehér és félbarna kenyeret élvezett és mind általánosabb szokássá fajult a 0-ás lisztből készült ke­nyér fogyasztása, addig a takarékossági szempontok miatt ezidőszerint igen ma­gaséra kiőrölt sötét színű búza- és rozs- kenyérliszteket kell készíteni és így kü­lönösen a városi lakosság csupán olyan sötét kenyérhez jut, amelyben a búzán j hez árpa vagy tengerilisztet is keverünk, j olyan minőségű kenyeret mint a háború s előtt, előállítani nem lehet, ha azonban j ezt a hadikenyeret megfelelő szakérte- : lemmel készítik el, nemcsak a fehér ke- i nyérnél jóval magasabb tápértékű, de j annál jelentékenyen ízletesebb, bár ne­hezebben emészthető kenyeret nyerünk. A magyar sütőiparosság szakértelme és lelkiismeretessége a legtöbb esetben Villanyszer* ést és rátfiójavltást megbízhatóan végez SIIKSZ1Y CSILLÁR RÉSZLETRE. Horthy Miklós tér 8 Tel. 27-64. mag isbirkózik a reáháruló feladatokkal és csak elvétve hallunk panaszokat egyik-másik sütőüzem gyenge minőségű kény ér készítménye miatt. Hogy étkezhetnek a vidékiek a fővárosban? Ismeretes, hogy néhány hétté1 ezelőtt a főváros területén bevezették a búsF jegyet. Az ország többi részében azon­ban még nem vált szükségessé ez az in­tézkedés. így tehát a Budapestre utazó vidékiek étkezése nehézségekbe ütközik tekintve, hogy nem rendelkeznek megfe­lelő jegyekkel. Budapest főpolgármestere, az Orszá­gos Magyar Idegenforgalmi Hivatal útján közli az illetékesekkel, hogy a Buda­pestre érkező vidékieknek megfelelő igazolás után az élelmiszerkőzpont adja ki (Budapest III., Lajos-u. 34. szám) a je­gyeket. A főváros környékén pedig az élelmí- szerjegy-központ megfelelő kirendeltségei gondoskodnak a húsjegyek kiosztásáról Az élelmezésben tehát zavart semmi formában nem fog okozni az, hogy a fő­városban már érvényben van a húsjegy. Felemeli mennyiségben kapnak m idén zab- és sörarp a vetőmagot a termelők Báró Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter a mezőgazdaságfejlesztési mun­katervnek megfelelően, az elmúlt évek kereteit jóval meghaladó mennyiségű eredeti nemesített és uí^ntermcsztert zab- és sörárpavetőmag kiosztását ren­delte el. Az akcióban mintegy 381 vá­gón zab- és 272 vágón sörárpavetőmag kerül kiosztásra. Eredeti nemesített ve­tőmagot az állami akcióban csak a to- vábbszoparításra vállalkozó nagyobb gazdaságok kaphatnak. Ezért a vető­magért a kormányhatóságilag megállapí­tott alapárat és a mázsánkénti 12 pen­gő nemesítői felárnak a felét, vagyiä 6 pengőt kell fizetni az átvevő gazdák­nak. A felár másik felét a vasúti szál­lítás és adminisztrációs költségekkel együtt a kincstár viseli. Az igénylést eredeti nemesített vetőmagnál közvetle­nül a M. kir. Növénytermelési Hivatal­nál (Budapest, IV., Horthy István-körút 2. sz.) kell bejelentetni Utántermesztett zab- és sörárpavetó- magnál az igénylést a 100 kát. holdon aluli gazdák az illetékes vármegyei gaz­dasági felügyelőségnél, a 100 kát. hol­don felüli gazdák edig közvetlenül a M, kir. Növénytermelési Hivatalnál je­lenthetik be. Az utántermesztett vetőmagért az alapáron felül a 8 pengő szaporítói fel­árnak a felét, vagyis mázsánként 4 pen­gő tkell az igényőnek megfizetnie. A felár másik felét és a vasúti szállítási valamint adminisztrációs költséget itt is a kincstár vállalja. A minőségi vetőmagakció keretében elsősorban csak azok a gazdák kaphat­nak vetőmagot, akik ugyanolyan meny- nyiségű szokványzabot, illetőleg árpáti előzetesen a Hombához beszolgáltatnak és ezt igazolják. Enélkirt az akcióban csak azok a gazdák juthatnak vetőmag­hoz, akik községi előljárósági bizonyít­vánnyal igazolják, hogy vetőmag nem hagyatott vissza részükre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom