Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 247-295. szám)
1942-11-14 / 258. szám
(Trianon 23.) 1942 november 14. 7. oldat ■H» vágni a domboldalakba., mert a fagyos sikos meredélyeken nem tudtak volna felmenni a gépkocsik. És hozzá mindezt: a legnagyobb, legádázabb harcok közepette, amikor egy ■egész hadsereg ellátásáról kellett gondoskodni. Most már minden készen van, meglepetések nem érhetik a magyar hadsereget. Elkészültek a különleges téli állások is. Azt azonban külön is fel keld jegyezni a magyar honvédekről, hogy a lehetetlen oroszországi íviszonyok elle-> nére is hihetetlen szívóssággal, leleményességgel és ügyességgel végezte el a reábízott feladatot: a kötelező munkákon kívül számtalan aprósággal tette lakhatóvá, kényelmesebbé, otthoniasabbá téli fészkét. A bolsevisták városi légvédelmi pincéinek gázszűrőiből kitűnő kályhák készültek, kilőtt orosz tankok páncólle- mezeiből kályharostélyok, üléseiből székek és más alkatrészeiből ^lakberendezési“ tárgyak. Hát ezért nem félünk itt Téli tábornok hadseregétől, ,,valahol Oroszországban" kirgiz puszták és vadnyargalású szelek ölében, Isten tenyerén, távol a hazától. Derűs a lelkünk, acéílos a karunk, de a szívünk hazafelé dobban mégis . . . Bt Két filmszínház is játszotta ebben a városban csaknem egy hétig s az előadásokon nem volt üres hely. Szépségének és értékének a híre előbb érkezett ide, mint maga a film s a nézők ezrei lelkesedtek érte. Egy művészi film élményének várakozásával foglaltuk el helyünket s amit láttunk, amit kaptunk, amit hallottunk, az örömmel töltött el mindenkit. Éposz volt ez a film, a magyar akarat, a lelkesedés, a hit éposza, amely példára lelkesített és utat mutatott. Ez a szándékaiban és kivitelében egyaránt művészi film a magyar tanító erőfeszítéseit, felelősségérzését s a rábízott apró magyarok sorsáért való aggódását mutatja be nekünk. Azokat a magyar tanítókat vetíti elénk, akiket nem a pénz vágya, a gazdagodás és vagyonszerzés szándéka visz el a magyar tanyák, a faluk távoli vidékeire, hanem a hivatás szeretete, az az eszményi vágy. hogy igazabb embereket és iga- zabb magyarokat neveljenek ennek a sokat megpróbált nemzetnek. A városban kultúra van. de ők odamennek, ahol kultúra nincs s ahol egy egész élet fáradságos munkájával, gáncsok és megnemértések ellen való kemény küzdelemmel kell kultúrát teremteni s beleoltani az apró kis magyar koponyákba az emberi szellem és a tudomány értékeit. Ez a film ízelítőt adott egy hivatás munkásairól, a ,,nemzet napszámosairór'-ról, akiknek szívében a hitnek a tüze s a nemzet szolgálatának a vágya él s akiket a magyar társadalom egy része eddig nem becsült eléggé. Mi lenne a néppel, jövendő magyar életsorsok millióival, ha ez a tűz kialudna s kevesen lennének azok, akikben a nemzet- és emberszolgálat tiszta vágya él? Ismerem a tanítókat és a lelkiségüket. Ebben a megyében alig akad olyan közöttük, akit ne ismernék személyesen. A hivatásom öszeköt velük. Ismerem az örömeiket és a panaszaikat, tudom mitől ragyog fel a lelkűk, mitől acélosodik az akaratuk s tudom azt is, hogy mitől és mikor borul rájuk a szomorúság árnyéka. Ismerek tanítókat, akik saját keresetükből szentképeket, színes préselt képeket, levonókai. vásárolnak a gyerekeknek, hogy a jó feleletekért jutalmat adjanak.' Ismerek tanítókat, akik saját keresetükből jutalomkönyveket vásárolnak, hogy év végén jutalomként és emlékezésként az osztály kiváló tanulóinak könyvet adjanak. É9 vannak közöttük sokan, akik a szegény gyermekeket saját maguk látB1VATC1EKK lOT'l—III! B——8 xrnsa/® seíycmujdonságok, gyapjúszövetek, kötött áruk, fehérneműk nagy választékban Mayer Ágoston divatttzletében, Zrínyi Ilona utca — ják el irkával, ceruzával, tankönyvekkel, hogy ne maradjanak el a többiektől s a tanulásban a többiekkel együtt haladhassanak. Az áldozatkészség és a hivatásszeretet nemes példái ezek, olyan példák, amelyeknek minden ékesszólásnál és hangos dicséretnél nagyobb erejük van. Legnagyobb részül? villanyfénytől, postától, vasúttól, várostól 5—10—15 kilométerre teljesíti a kötelességét, lemondva kényelemről, szórakozásról s mindenről, amit a városi élet jelent. A szívük át van itatva azzal, amit nagy írójuk és büszkeségük, Gárdonyi Géza írt szellemi végrendeletként és testamentumként tanítótársai számára : , ... ha látsz közöttük rútat, rongyosat, gyermeki arccal búbánatosat, lásd meg benne a korán szenvedőt, öleld magadhoz és csókold meg öt!" Szív kellett ennek a néhány sornak a megírásához és szív kell ezeknek a soroknak a befogadásához. Igen, a téli fagyban, zivatarban, cuppogó sárban 4—5—6 kilométernyi távolságról lyukas cipőben vagy lyukas csizmában hiányos öltözetben érkező apró gyermekeknek szeretet kell és simogatás. Akkor elfelejtik, hogy fáznak, hogy sokszor örömtelenek a hétköznapjaik s-hogy ebédre kenyér és szalonna van fehér vászonkendőbe bebugyolálva. A szónak és a simogató kéznek, amelyet szeretet indít el, nagy varázsa van és sok mindent el tud feledtetni! A tanítóról szól ez a film. Az igazi tanítóról —, mert közöttük is van olyan akivel szemben a többség nem vállal közösséget — aki ,,ábécét vet, történelmet ültet, meséket plántál" a legnemesebb anyagba, a lélekbe s aki épít ott ahol mások csak rombolni tudnak. A. film valóságot perget, megtörtént esetet szemléltetnek a jelenetek s egy kissé lehangoló valóságnak érzem, hogy egy tanítónak — magyar emberekkel szemben —- harcolni kell egy ískoHa fenntartásáért s magyar gyermekek tanulási lehetőségéért. A filmben a tanító személye körül csoportosulnak az események. Ö a középpont de a többi szerepek is olyanok, amelyekre fel kell figyelni, s amelyeket maga az élet állít a rendező elé. A leány aki a talmi ember — a főmérnök — helyett az igazít választja, a feszülő gőg helyett a nemes szívet s a könnyebb éíletsors helyett a nehezebbet, — de azt, amit a szíve kíván. Az idegen szellemű mérnök, a háttérbe szorított szerelmes, aki minden tettében bosszút liheg, ő a gáncs, aki lehetetlenné akarja tenni a tiszta szándékok sikerét és nemes ügyek diadalát. S a másik mérnök, a vegyész, akit testi hibája a púpja miatt a csökkentértékűség tudata gyötör, nem tud felemelkedni az emberek közé, nincs semmihez akaratereje, önbizalma, mert arra gondol, hogy az emberek szánják és mindig csak őt figyelik. És ugyanennek az embernek a felesége, akiben nem él az asszonyi méltóság tudata s akit nem hevít a hitvesi hűség. Könnyű kis kalandokkal lazítja azt a kapcsolatot, amely egy egész életen át a férjéhez köti s amlyet oltár cüőtti eskü szentesített. A joviális, kedves, életvidám bányamester, aki nem /I harmincad Irta; Bálint Mihály II Baross Szövetség tagjainál vásároljunk! Rácz Gábor nua és likörgyárából szerezze be. — Bocskay utca 6. Fűszer csemege és italáruk legelőnyösebb beszerzési forrása vitéz TORNAYISIVJÍN csemege üzlete, Zrinyi Ilona-u. MOSZ szabványiiizetek iró és rajzszerek Jóbánál Divatárut, selymet és szövetet vásároljunk Mayer Ágoston divatára üzletében. Tel. 28 88 — Külön nagybani osztály. — Könyv, papír, írószer Fábiánnál Bethlen utca 5. Telefon : 21-00 Épületfát és építési anyagokat előnyösen vásárolhat Korbély Kálmán épületfa és építési anyag kereskedőnél, Nyíregyháza iroda Holló u 7. Telefon 27-04. Stibi Cipőház Nyíregyháza, Zrinyi Ilona n. 2 Legmegbízhatóbb beszerző si forrás mindennemű cipőárukban. Alapítási év 1900. Telefon 25-79 Orosz Károly nyomdaüzeme Bercsényi ntca 3 szám. Elsőrendű kivitelben készít báli és esküvői meghívókat, eljegyzési értesítéseket, reklámkártyákat, plakátokat, űzeti könyveket. — Telefonszám : 25-77. 1943. évi uj tipusu ORION-STANDARD SIEMENS Rádiók KUHAREKNáL Zrínyi Ilona-u. 8. Telefon: 24-84. KÖRZŐK, vonalzók, festékek ttk. kapható JÓBA tanszerüzletében. Bodnár stttőde készítményei elsőrendőek! Telefon: 25-30. 25-88. különlegességek nagy választékban SUHÜNESZ bútorcsarnokában VAY ÁDÁ.M UTCA 4. A legszebb hálók, ebédlők és szalongarniturák olcsó árban. Hirdessen a „Nyirvidék-Szabelcsi Hírlapban.“ PHILIPS RÁDIÓK eredeti STEYR - W AF- FENRÁD és PUCH kerékpárok és kerékpár alkatrészek műszaki kereskedéséi. Városháza épület. Telefon 31-36, Javitóaaühely Bethlen útra 27. Biczák
