Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 247-295. szám)
1942-11-14 / 258. szám
8, oldal. _ n'ytoder ä bZAuovcmt nmtAP (Trianon 23.) 1942 november 14. Helybeli és vidéki vendégek kedvenc találkozóhelye RACSKÓ ANDRÁS VENDÉGLŐJE Vf Bessenyei tér. — Ha Bfyaer ott éltó, rMa, tefi a isijsM nRpr konyhája vu. Állandó menürendszer. Kítfinő ítal«k. A jó kangulatról GANDl, a kedvenc énekes prímás zenekara gondoskodik szereti a nagy szavakat, aki ,,hagyjuk a formaságokat, kérvény mifene lássunk neki amúgy magyarosan“ szavakkal indítja el a tetteket. S a többiek: az egyszerű, szegény bányászok, akik megérzik, hogy tanítójuk erőfeszítése és küzdelme mögött szeretet szunnyad s a cselekvése nem önzés, nem érdek, hanem láng, amelyet emberség és jóság gyújt fel tanítójukban. Milyen megható mikor ezek a kormos, kérges tenyerű bányászok a púpos vegyésztől kapott pofon lélekégető perceiben odasereglenek a tanító mögé s énekelnek neki, vallomást tesznek, igazit, szívből jövőt, hogy vele éreznek s ami neki fáj, az nekik is fáj. Mennyi szeretet van abban és milyen emberi mozdulat, amikon a tanító meg- símogatja egy gyermek felkunkorodó, durcás haját, amely nem akar engeded- meskedni. És milyen megrázó, amikor a főmérők által durván asztalra dobott jegyzetkönyv felborítja a tintatartót s a tinta ráfolyik — a megcsúfolás tintacsíkjai ezek — az asztal alatt álló keresztre és a gipszből faragott fehér Krisztus-testre. Egy hete, hogy a filmszalagok lepergették előttem ezt a filmet, de az élményét most is hordozom. A magyar élet egy darabját lláttam, a fajtánk sorsát s az utat is, amely boldogabb napok reményét csillogtatta meg. Milyen jóérzés a sok léha, aszfaltízű komolytalan film után látni és átélni ilyen filmet is, amelyben a szív, az akarat és a fajszeretet hangja szólalt meg, olyan erővel, annyira uralkodóan, hogy akaratlanul is tapsra kényszerítette a nézőteret. Filmgyártók, rendezők, művészek, minden illetékes urak: ilyen magyar filmeket kérünk! Tessék csak benézni a magyar élet minden kis zugába és előhozni, vászonra vinni a munkás, az iparos, a kereskedő, a tisztviselő, a tanár, a mérnök s a többi hivatások embereinek arcát. Mert mindnek van sorskérdése, mindnek van valami mondanivalója nemzete számára. Mind dolgozó, verejtékkel küzdő ember és —: magyar! Csak jellegzetes arcok és jellegzetes nevek vezérigazgatói bársonyszékeire, hanghordozására és szivarfüstjére nem ▼agyunk kíváncsiak. És végül: ezeket a sorokat nem bírálatnak szántam, Elvégzik azt nálam hivatottabbak. Amit írtam, azt a tetszés és a filmben kifejezett gondolattal való együttérzésem jogán írtam. A szereplők neveit szándékosan nem említettem, mert nem a nevek fontosak, hanem maga az ügy! Töltőtoll állandó öröm. J óbánál nagy választék, — Megölte az unokáját egy cigány Budai László bustyaházi 70 éves sármunkás cigány szándékos emberöléssel vádc-ltan állott a törvényszék előtt. — Az volt ellene a vád, hogy egy kenyérvágó kést hajított 19 éves unokája, Varga Lukács János felé, akit a kés a nyakán talált el dly szerencsétlenül, hogy elvágta a föütőerét és elvérzést okozott. Az öreg cigány előadta, hogy nagyon szerette unokáját, akit hathónapos kora óta ő nevelt. A fiú azonban hálátlan volt nagyapjával szemben. Felháborodásában hozzáhajította a kenyérvágó kést, amivel éppen kenyeret akart szelni, de nem akarta halálra sebezni; nem tehet róla, hogy a kés oly szerencsétlenül talált. Mivel a család összes tagjai bizonyították az öreg cigány védekezését, a törvényszék halált okozó súlyos testisértés bűntettében mondta ki bűnösnek és ezért háromévi fegyházra ítélte. Az ítélet jogerős. Kútfúrást, vízvezetéket és lakatosmnskát megbízhatóan jutányosán készít Etadoszta Béla “131 . Teilte! 22-S7. sz. A lápok elbeszélik Finnország őstörténetét Helsinki, Finnország felszínének nagy részét láp és mocsár fedi. Ezek a lápok mocsarak és tavak azon magaslati vonulatok között terjeszkednek, amelyek még a jégkorszak előtt az egész országot kersztül-kasul szabdalták és ezzel a vizek lefolyását meggátcilták. Ezenfelül Finnországban a csapadékmennyiség aránylag nagy és a vizek párolgási lehetősége viszont csekély. A gleccserekből származó agyagos rétegek töltik fel a mocsarak fenekét és ezek megakadályozzák a feleslegessé vált víz beszivárgását. Ezekből a tavakból, lápokból és mocsarakból a tudomány kiolvassa Finnország jégkorszak utáni történetének jelentős részeit, sőt egyedül a lápok tanulmányozásából megfelelő képet tud alkotni azon idő tájának alakulásáról. Akkoriban, amikor a jégnek legutolsó maradványai még nem olvadtak el, tehát időszámításunk kezdete előtt mintegy 7000 esztendővel, Finnországban még nagyon mérsékelt éghajlat uralkodott. Abban az időben az országot kiterjedt erdei fenyőerdőségek borították, amelyeket nyírfák szőttek át. A tavak j partjain nagyterjedelmű mogyorócserjé-i sek és égerfa-csalftok terültek el. Honnan tudjuk azonban ezt? Annak az időnek szelei a fákról széthordták a virágport és lassankint felhalmozták a már képződő lápokban. Ezek a lápok pedig mindmáig megőrizték az ősrégi hagyatékot, úgy, hogy a tudós a mikroszkóp segítségével a láp különböző rétegeiben elraktározott virágpor fajtájából és mennyiségéből következtethet az akkoriban tenyésző fafajtákra és azoknak viszonylagos elterjedésére vonatkozóig'. A lápok különböző koráról nem lehet kétség. Csak kevés lápnak a kora terjed a klimatikus mélypont időszakáig, hiszen a mai parti területeken keletkezésük még egyáltalán nem indulhatott meg, minthogy ezek a területek még a tenger színe alatt feküdtek, a finn tábla belső részét viszont még jég borította. Csupán egy Kivinebb környéki lápban a karéliai földnyelven tudtak rábukkanni a legalsóbb rétegekben egy arktikus flóra maradványaira. Ezekre a rétegekre azután erdei fenyő, nyírfa, égerfa, mogyorófa tölgyfa, nyárfa és jávorfa következett. A kőkorszak végén, időszámításunk mintegy 4000 esztendővel, Finnországnak jelentősebb melegebb éghajlata volt, mint ma. így például a mogyorónak akkori északi határából megállapítható, hogy az évi átlagos hőmérséklet 2.5 fokkal melegebb volt a mostaninál. A szilva és a finn diófa délről jött be akkoriban az országba. Sőt még a súlyom is megtermett, míg mostani északeurópai határa Németország északnyugati részén húzódik és tulaj- dcnképeni hazája a Földközi-teng er környéke. Az első vörösfenyők Finnország déli részén már a bronzkorban megvoltak, tehát időszámításunk előtt ezer esztendővel. 500 évvel időszámításunk előtt azután megkezdődött a kiimának döntő rosszabbodása, amely napjainkig tart. A tavak, lápok és mocsarak mindinkább terjedtek és megörökítették egyúttal a tájképnek utolsó nagyobb változását, a vörösfenyőnek diadalútját. A fenyő keletről jőve lassankint kiszorította a lombos fákat és végül az erdei fenyőt is és a jelenben Finnország faállományának több mint a felét teszi. Megérkezett a legújabb Danergép különlegesség Kovácshoz BESSENYEI TÉR 2. SZ ÍM. Wu 2. 101 -es crém. Vitíl és rózsaolaj pakolással. Ragyogó frizurák! á vármegye közlekedési állapota októberijén Vármegyénkben az állami utak meg felelő karban vannak. A törvényhatósági utakon fokozatosan észrevehető a fed- anyag hiánya illetve elégtelen volta. A hengerelési munkák mind az öt gőz- hengerre1! folyamatban voltak októberben, azonban nem volt elegendő ied- anyag. Hengerelési, illetve fedanyagszál- lítási munkák vannak folyamatban a íak- takemézi, nyírgelsei, györöcskei, komoréi bekötő utaknál. A nyírmihálydi állami átvágás összes munkálatai befejezést nyertek s az útszakaszt átadták a forgalomnak. — Tiszadobon elkészült a pontonhíd s a forgalomnak már át is adták. A rakamazi vasútállomáshoz vezető útépítésnél kőszállítás és beépítés folyt. A polgár—nyíregyházi th. út 40—50 km. szakaszai között épülő betonpályánál elárasztás volt, a további építés cementhiány miatt szünetel. Nagyíontosságu ered- mélyek a rákkutatás terén Berlin. (TP):, A rákbetegség lényegének és okának felderítése szempontjából nagy haladást jelentett az a felismerés, hogy bizonyos kémiai vegyülitek segítségével rosszindulatú daganatok idézhetők elő. Dresler Dorottya német tudós, a dahlemi Vilmos császár intézet tagja számos rákos daganatot előidéző 1 vegyszert sorol fed, így többek között az eladdig ismeretlen benzpyréní, amely 3.4 arányban fordul elő a kőszénkát rányban. A benzpyren felfedezése után számos szénhidrát rákelőidéző hatását vizsgálták felül. Az eddig megvizsgált 150 szénhidrát közül több, mint 25-nek volt rákosító hatása. A daganatképző vegyszerek két tekintetben is fontosak a rákkutatás szempontjából. Először is lehetővé teszik a rákképző anyagok felismerését s ily módon sikerül azokat távoltartani a szervezettől, másodszor ezek a vegyszerek tetszésszerinti rákos daganat előidézését .teszik lehetővé, amelyek semmiben sem különböznek az állatokon és embereken előforduló daganatoktól, s ilymódon a biológiai és biokémiai vizsgálatok összevetésével talán sikerül megoldani az egész rák-problémát. ........... K enyér-, kenyérváltójegy, cukor- és petroleum elszámoló lap kaphat* Orosz Károly nyomdaüzemek«* Nyíregyháza, Bercsényi-utca 3. sa. Az uri’közönség kedvenc szórakozóhelye a Bacslfc cnhrászda lodern ezpressó kávéfőző - Telefon: 26-11.
