Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 247-295. szám)

1942-12-18 / 286. szám

2. oldal. SZ JSÍYIKVIDÉK Ä äbolcsi hx&LAP (Trianon 23.) 1942 december 18. Ezer esztendővel ezelőtt, amikor ez a nép hazát szerzett, mi sem hiányoztunk — mondotta Dudás Miklós püspök a görög­katolikusok népfőiskolájának megnyitó ünnegségén Nagyjelentőségű esemény részese volt Hajdudorog s görögkatolikus lakossága. Ünnepélyes keretek között megnyílt az ország első görögkatolikus népfőiskolája, amely, mint KALOT-népfőiskola sorrend­ben a tizenhatodik. A megnyitó ünnepségen megjelent és beszédet mondott dr. Dudás Miklós haj- dudorogi görögkatolikus püspök is. Papp János tb. kanonok, dorogi íőes- peres nyitotta meg az ünnepélyt. Han­goztatta, hogy Hajdudorog, amely már évtizedek óta vágyakozik intézményekre, most rövid egymásutánban már a máso­dik szép létesítményhez jut. Az egyház- megyei kántorképző megnyitása után most népfőiskolát kap Hajdudorog. Szó­lott a népfőiskola jelentőségéről, msjd köszönetét mondott Dudás püspöknek, aki mindenkor hathatósan ‘ámogitta a népfőiskola ügyét. A lelkeshangú meg­nyitóbeszéd után Leklí Miklós napkori legény szavalt. Nagy figyelem közepette Dudás Miklós püspök emelkedett szólásra. Nagyhatású beszédében ismét síkra szállt a magyar görögkatolikusság magyarsága mellett. Ezer esztendővel ezelőtt mon­dotta többek között —• amikor hazát szerzett ez a nép, mi sem hiányoz­tunk. Mi hajoltunk Szent István bölcsője fölé Gyula vezér leányában, Sarolta nagy­asszonyban, S az ezeresztendőn át, hogy a sors tépte a magyarságot s keresztet kovácsolt vállára, nem hiányoztunk. Nem hiányoztunk ma sem, amikor a magyar­ság helyének és életének biztosításáért az új Európában kell küzdenünk. Nem ba­bért, de megismerést kérünk. Megismeré­sét annak, hogy nem idegen fajta va­gyunk, hanem tiszta magyarok Árpád véréből, az ezeréves magyar sorsba bele­gyökerezve. Mi görögkatolíkusok görcsösen ra­gaszkodunk hagyományainkhoz s ezért ma is szívesen, szívvel-lélek- kel küzdünk a magyar jövőért és dol­gozunk az új magyar életért! — Ebben a munkánkban szerepe van a megnyíló népfőiskolának, Célja többek között az is, hogy rádöbbentsen minket arra, mi is vagyunk valakik, van ne­künk is tömegünk, magyar tömegünk! A püspök lelkesedéstől izzó beszéde a jelenvoltak körében mély hatást keltett. Ezután Majoros János ujfehértói legény szavalt, majd P. Kerkay Jenő S. J„ a Katolikus Legényegyletek Országos Tes­tületének elnöke beszélt a népfőiskolák hivatásáról. Beszélt arról a csendes munkáról, amely immár tizenhat KÁLÓT népfőis­kolában folyik, a Hargita tövétől Ungvá- rig s onnan le a délnyugati határszélig. Milyen ez a munka? Nevelő, Megbizo­nyosodott az, hogy nem elég az embert gyermekkorában nevelni mindhalálig ne­velésre szorulunk. A legfogényoabb 15— 20 éves magyar paraszt ifjakat hívja a népfőiskola, amely az északi agrárálla- mok évszázados tapasztalatai alapján ala­kult ki. Dániában, Finországban sokszáz ilyen népfőiskola működik, nálunk csak most születtek meg az elsők. A kor pa­rancsoló szava létre segítette őket. A népfőiskola célja: ne legyen ma­gyar ember, akinek üres a szíve, a feje és a zsebe. Szíve teli legyen Krisztus szeretetével, ha ilyen lesz, örömmel fog állni a falujában az ekeszarva mellett s nem fogja hajtani szíve üressége a városba, a nyomorta- nyákra .. . Feje legyen tele a magyar mű­veltség kincseivel: magyar dallal, az ősi magyar lábraszabott tánccal s a magyar játékokkal. S ne legyen üres a zsebe! Gondoskodnunk kell, hogy mindenki ne csak keresse, hanem meg is találja meg­élhetését. Arca verítékével — nem in­gyen! Megtanítják a népfőiskolában gaz­dálkodni, kertgazdaságot művelni. A ieg- magasabbfokú népfőiskola, a telepeskép­ző, már olyan legényeket nevel, akik mintafalvakat alapítanak. Az első falu az Ipolyságban már megalakult húsz fia­tal családdal... A népfőiskolák intézményénél állam és egyház magára talált. De nincs víszálykodás, felekezeti villongás a katolikus népfőiskolák és a református népfőiskolák között sem. „Csak egyben versenyzőnk —. mondotta P. Kerkay a közönség tapsa közepeit, —. hogy melyikünk tud több és jobb ma­gyart nevelni!“ P. Kerkay beszéde után Borsi Ferenc máriapócsi legény szavalt, majd Estók Bertalan, a dorogi görögkatolikus tanító­képző vezetője és Stíma Gyula igazgató­tanító üdvözölte a népfőiskolát. Nagy sikert arattak a műsor követ­kező számában a megnyílt népfőiskola első tanfolyabmának legényei, akik csat- tanós jelmondatokat mondtak el nagy ön. tudattal. Melles N. Géza kanonok egyházme­gyei KÁLÓT igazgató zárta be az ünnepélyt, hangsúlyozva, hogy az egyetemes ma­gyar társadalom már eddigi munkája alapján is sokat köszönhet a KALOT-nak. Rendkívüli érdeklődés nyilvánul meg a városban a Hadigondozás vármegyei háziipari kiállítás iránt Vasárnap estig megtekinthetjük a gyönyürü kiállítást Mindenki elragadtatással beszél a mű­vészi formába remekelt háziipari kiállí­tásról és vásárról, amelyet a vármegye háza nagytermében a Hadigondozó Szö­vetség rendezett Szabolcs megujhodottan győzelmes háziipari alkotásaiból. A kiál­lításán jártak elterjesztették a hírét an­nak, hogy itt nem a megszokott ipari kiállítást láthatjuk, hanem a néppel való törődés nagyszerű tényeit, az ONCSA ás a népművelés hatalmas eredményeit. A gyermekeknek és ifjúságnak külön örömet adnak az élő angoranyulak, a díszterem közepén üveg alapzatú kifutó, amelyre egy élő csincsilla szökken ki óljából. Bámulatot keltenek a vitézköté­sek, amelyeket a vállaji Siposs Ferencné szervezésében működő nagykállói műhely készített és a vármegyénk minden tájáról fel­tárt érdekességek. Vasárnap estig bárki megnézheti ezt a kiállítást, amely a szabolcsi magyar erő győzelmes dokumentuma. A vásáron eladott árukból nyert be­vételt Szabolcs 120 hadiárvájának támogatására fordítjuk. Tehát aki a vásárom vesz, a hadiárvákon is segít. A kiállítást több iskola is megtekin­tette. Fényképalbumok, emlékkönyvek, töltőtollak nagy választékban i Imi Könuvesboian NYIRVIZPALOTA. Tízezer könyv jelent meg az elmnlt évben fflagyaromágon 12.5 millió volt a ponyvafüzetek példányszáma A Magyar Statisztikai Szemle leg­újabb számában Gombás Géza tanul­mányt közöl Magyarország 1941. évi könyv termeléséről. Az új statisztikai adatok már teljesen pontosak, amennyi­ben a beküldött köteles példányok fel­dolgozásán alapulnak. Megállapítható, hogy az elmúlt évben Ady, Mécs László, Gyónt Géza, Arany János összes költeményei Fábián könyvkereskedésében N/iregyháza, Bethlen utca 5. Telefon: 21—00. 9842 könyv jelent meg Magyarországon, egymillió oldalt meghaladó terjedelem­ben, Ha a többkötetben megjelent müve­ket így figyelembe vesszükt úgy kereken 10.000 darabra tehető Magyarország multévi könyvtermelése. E művek 73.3 százalékát Budapesten adták ki, a töb­bit vidéken. A megjelent könyvek 23,6 százaléka szépirodalmi mű volt. A szép- irodalmi műfajhoz sorozott könyvek kö­zül 1256 ponyvának minősülő sajtóter­méknek számít és ezek lapterjedelme alig 83.000 oldal volt. Az évi ponyvatermelés az egész ma­gyar szépirodalomnak darabszám szerint 54 százaléka, terjedelem szerint csak 26.5 százaléka volt, mert a megjelent ponyvakönyvek átlagos vastagsága csu­pán 60 oldalig terjedt. Átlagosan 10.000 példányban jelent meg egy ponyvater- mék, úgyhogy a tavaly kiadott ilyen könyvek példányszáma megközelítette a 12.5 milliót. A tankönyvek és nevelésügyi munkák aránya az egész magyar könyvtermelés 14.4 százaléka volt. Utánuk következnek az orvostudományi könyvek nyolc szá­zalék, a vallás tudományi könyvek hét százalék, a jogi és közigazgatási munkák 8.2 százalék, az ipari és kereskedelmi szakkönyvek 5.7 százalék arányban. A tavaly kiadott könyvek 95.2 száza­léka természetesen magyar nyelven je­lent meg. Latinul 42, németül 170, ro­mánul 59, szlovák nyelven 19, rutén nyelven 23, szerbül 9, egyéb nyelven 154 könyv jelent meg. Eredeti mű volt 9106, tehát az összes megjelentnek 92,5 százaléka^ míg a fordítás 236, azaz 7.6 százalék. Ujab bkiadást ért el 493 könyv ami az egész termelés öt százaléka. A megjelent könyveknek majdnem a fele három ívnél vékonyabb füzet volt. A könyvek 56.8 százalékát könyvkiadás­sal üzletszerűen foglalkozó vállalatok jelentették meg, egytizedét közoktatási és közművelődési intézmények, egynyol- cadát pedig maguk a szerzők adták ki. 1 napilapok karácsonyi száma A Hivatalos Lap csütörtöki száma közli a kormány rendeletét a napilapok kará­csonyi számának oldalterjedelmére vonat­kozóan. A rendelet szerint a fővárosi la­pok 4 oldallal, a vidéki lapok pedig 2 oldallal nagyobb terjedelemben jelenhet­nek meg, mint amiyen a vasárnapi szá­muk terjedelme. Ugyanakkor intézkedik a rendelet a lap árára vonatkozóan. A fővárosi lapok ára 4 fillérrel, a vidéki la­pok ára 2 fillérrel lehet magasabb, mint a vasárnapi lapok ára. A Darliig-cigaretta elárulta az éjszaka fantomját Sátoraljaújhelyből jelentik: Sátoraljaúj­helyen sorozatos betöréseket követtek el. Dómán József fűszerkereskedésáből na­gyobb mennyiségű pálinkát, szappant, és 400pengőt; Lomnitzer Emil bőrnagykeres­kedéséből cipészkellékeket és elosztásra kikészített talpbőröket zsákmányoltak, betörtek ezenkívül Szabó Pál könyvke­reskedésébe, Kertész István cipőüzletébe Székely Jolán trafikjába és a Hlavaty- féle tőzsdébe. Az egyik lakatosüzembe« nyomozó detektiveknek feltűnt, hogy Tóth László tanonc Darling-cigarettát szív. Mikor megkérdezték hogy honnon vette a cigarettát, össze-vissza felelgetett. A detektívek erre bekísérték a rendőr­ségre. Ott azután bevallotta, hogy ő kö­vette el mindezeket a betöréseket. El­mondotta, hogy sok rémregényt olvasott, tetszeni kívánt a lányoknak és ,,nagy fiú“ akart lenni. Megszédítette az a gon­dolat, hogy ő az éjszaka fantomja. Szülei lakásán elrejtve megtalálták az összeha­rácsolt zsákmányt. Statáriális bíróság elé kerül. Bőrpuhító szerszámola jók, bakkancszsir Mindenféle olajáru olcsón kapható IQ- Bornzs és Erdés festékkereskedésében N *iregv- háza, Luther u é Telefon 26-75

Next

/
Oldalképek
Tartalom