Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-06 / 103. szám

Rra 10 filiér Nyíregyháza, 1941 május 6 (Trianon 2'.) ix.évfolyam !03 (2401 szám. Kedd YIRVIDÉK ^C^ JLf ^ZI Sl ü» í^E Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. j^pí^)] {Tíl/AI NI A Dl] AP > Előfizetés: 1 hónapra 150, negyedévre 7.50 P. Fostatakaréki csekkszámla: 47.1 39. Telefon: 77. ^^ V-/J-.I 1 ll\/\l iN/\r lL/\r * Köztisztviselőknek 20% engedmény. Az újságíró kérése az olvasóhoz Az ujságbetük legtöbbször úgy je­lennek meg, hogy nem tudni, iki írta őket és ki áll mögöttük, sima-e a homlok, vagy redős, ősz halántékiu-e, vagy fiatal, amely mögött a betűket teremtő gondolatok születtek. Vala­ki írta, útn akiindította őket, hogy él­jenek és hirdessék a Hírt. Hogy ki ez a valaki, nagyon ritkán tudni. Az olvasó belenyugszik, hogy a betűk, sorok, hasábok és oldalak mögött- az újságíró, vagy ha úgy tetszik, az Újságíró áll, él és dolgozik, de hogy milyen ennek az Újságírónak az ar­ca, vájjon mosoly csillog-e a szemé­ben vagy ráncok árkol ódnak szája körül, tud-e sírni vagy nevetni s hogy a nevetés nem takar-e könny eket ezt nem tudja senki. Az újság szinte személytelenül születik meg, talán azért is, mert csak rövid ideig, leg­följebb néhány óráig él, addig, ami« a helyébe lépő meg nem öli az elő­döt. Talán azért i,s van, hogy az új­ságíró nem szeret magárórbeszélni s elhiszi, hogy az ő sorsa másokért él­ni, rohanná, lobogni, mint alami süs­törgő fáklya, amelyet a hiatás szent tüze gyújtott meg azért, hogy mig másoknak világít, haimuivá váljék. És ha most az újságíró kilép a névtelenség álarca mögül s ha az olvasóhoz fordul, akivel a nap majd­nem minden órájában szembe néz, elismerést, vagy kritikát várva, en­nek sem az az oka, mintha a.z Újság­író egyszerre meg akarna elevenedni a egyéni babérokra törne, hanem az, hogy rendje nagy közösségének ér­dekében kíván szólani. Minket a munka lázas tempója szinte géppé alakított át s nem szoktunk arról be­szélni, hogy amikor a hír szolgálatá­ban acéllá keményedett idegekkel dolgozunk, néha könnyünk pereg, s szívünk vére csorog a kerekek kö­zött, mert nekünk is vannak emberi fájdalmaink és emberi érzéseink. — Néíha, ha megáll munkánk zsarnoki ritmusa, eszünkbe jut, hogy a mi rendünkben is vannak a munkának vértanúi, vannak rokkantjaink, le­szünk mi is egykor elhasznált és el­kopott gépalkatrészek, vannak és lesznek özvegyeink és árváink. De senkinek sem szabad észrevenni, hogy munka közben eltorzul az ar­cunk, szívünk szeretteinkért dobog s amikor a kérdőjeleket írjuk, mö­göttük salját öregkorunk, vagy hoz­zátartozóink sorsának bizonytalan­sága görnyed. Az újságíró mindenkinek minde­ne. Ha kell, kemény harcos, kész ro­hamra menni az igazságért, vagy lé­tét teszi fel arra, hogy szívós védel­mi harciban tartson ki véleménye mellett. Nincs az a közügy, amely­ben föl ne emelné szavát, ország­nak, társadalomnak s különböző tár­sadalmi rétegeknek épúgy rendelke­zésére áll, mint egyeseknek, ha kérő szavukkal hozzáfordulnak. Nem az­ért beszélünk most erről, mintha eb­ben érdenr volna. Nem, ez kötelessé­günk és ezt a kötelességet minden ellenszolgáltatás" nélkül teljesítjük de. S ha most mégis az olvasóhoz fordulunk kéréssel, ezt a munkaasz­tal mellett kifáradt és nyugalomra érdemes kartársainkért s az újságíró özvegyekért és árvákért tesszük. — Egyik legrégibb és legáldásosabb jó­léti intézményünk, a Magyar Hírlap­írók Országos Intézete most érkezik el 60 éves jubileumához. Sok meg­próbáltatás s a közért hozott áldoza­tos gesztus áll Nyugdíjintézetünk hat évtizede mögött s ha anyagi erői megfogyatkoztak, nem a mi hiibánk. Azt akarjuk, hogy öreg' napjaira az újságírónak se legyenek gondjai, a rokkantakat kárpótolhassuk a köz szolgálatában kimerült energiákért s özvegyeinknek és árváinknak olyan segítséget adhassunk, amely illő az emberi méltósághoz. Kérő szavunk megértésre és meleg szívre talált az ország első asszonyá­nál, főméltőságú Kormányzónk fen­költlelkü hitvesénél, akii készségesen vállalta Nyugdíjintézetünk megerő­sítésének fővédnökségét. Jóságos se­gítő kezét, amelynek áldását annyi­szor érezte a magyar társadalom, most a névtelenül dolgozó újságírók felé nyújtja ki s mi bízva abban, hogy ennek a mozdulatnak szépségét megérti ebben az országban minden újságolvasó, most és az elkövetke­zendő napokban azzal a kéréssel for­dulunk az olvasóhoz, hogy legyen se­gítségünkre. Tudjuk, hogy nehéz az idők járása mindenki fölött s a hét­köznapok terhei minden vállra rá­nehezednek ebben az országban, de mégis kérjük az olvasót, hogy ado­mányaival siessen Nyugdíjintéze­tünk megsegítésére. Fogadja kéré­sünket úgy, mint a naponként szíve ajtaján kopogtató jóbarát kérését, akinek a megsegítés fillérje épolyan jólesik, mint a nagyabb adomány. A mai naptól kezdve május 18-ig min­den nap jelentkezünk kérő szavunk­kal, a Nyugdíjintézet 5600-as csekk­lapjának s ehhez az újsághoz egy alkalommal csatolt postatakarék­pénztár! befizetési lapnak segítségé­vel. íme, most egy pillanatra meglát­hatta az olvasó a betűk fekete sor­fala mögött emberi arcunkat. Nem szégyeljük, hogy kérnünk kell, mert nem magunkért kérünk, hanem a m.unkáhan felőrlődött kartársaink és hozzátartozóink jövőjéért. Meg va­gyunk győződve, hogy a magyar ol­vasóközönség megérti kérő szavun­kat s nem írja rovásunkra, hogy egy­szer mi is emberek mertünk lenni. A munka folyik tovább nap-nap után, szakadatlanul s mi ismét eltű­nünk az ujságbetük ismeretlenségé­nek hátterében, de rendünk történel­mében és szívünk mélyén arany be­tűkkel írjuk föl, hogy akkor, amikor kérő kezünket kinyújtottuk, meg­hallgatásra találtunk. Ebben a tudat­ban tesszük le a Magyar Hirlapírók Országos Nyugdíjintézetének eljö­vendő jioibb sorsát a magyar olvasó­közönség kezébe, s köszönetet mon­dunk már előre is minden adomány­ért, amely az újságírói munka elko­pott, megrokkant munkásain s az újságíró özvegyeken és árváikon kí­ván segíteni. Budapest, 1941 májius 4. Az Orsz. Magyar Sajtókamara Irak elrendelte az általános mozgósítást Bagdadból jelentik: Az iraki kor­mány elrendelte az általános mozgó­sítást. Ma reggel már a katonaköte­lesek tízezrei megkezdték csapat­testeikhez a bevonulást. Ezenkívül a kormány újabb intézkedéseket tett az angol ügynökök garázdálkodásá­nak meggátlására. Az egyiptomi miniszterelnök teg­nap rádiónyilatkozatot tett. Irak tu­datában van a ráváró súlyos felada­toknak — mondotta. — Őszintén re­méli, hogy mindkét fél megtalálja a módját, hogy a. világháború színtere ne terjedjen ki ide is. Egyiptom ma reggel jegyzékben közölte az iraki kormánnyal, hogy eddigi kapcsola­tait továbbra is fenntartja. Ugyan­csak csatlakozásukat- jelentették be az iraki felkeléshez a transzjordáni arab csapatok. (MTI.) Áz iraki haborn Anglia gyengeségét jelenti Német részről megállapítják, hogy az irakiak eddigi tevékenysége a leg­vérmesebb reményeket is felülmúlja. A történtek Anglia teljes gyengesé­gét- jelentik s a rájuk váró súlyos erőpróba még nagyobb veszteséget fog jelenteni számukra. (MTI.) Irak felveszi Németországgal a diplomáciai kapcsolatot Bagdadból jelentik: Az iraki tüzér­ség az angol csapatmozdulatokat ál­landó tűz alatt tartja és az éj folya­mán az iraki repülők igen jelenté­keny és fontos felderítéseket végez­tek. Egy kisebb járőrcsapatnak sike­rült a rádióállomást birtokukba ven­ni, amelynek igazgatóját őrizetben tartják. Bagdadból jelentik: Az iraki kor­mány újból fel akarja venni a diplo­máciai kapcsolatokat. Az iraki miniszterelnök tölbb arab magas személyiségekkel és a jeruzsá­lemi főimuftival folytatott tárgyalá­sokat. A miniszterelnök beavatott körök előtt kijelentette, hogy rövi­desen német repülőket kapnak se­gítségül. (MTI.) Palesztinában fokozódik az izgalom Palesztina lakosai között egyre fo­kozódik az izgatom. Jeruzsálem kör­nyékén napirenden vannak a heves Összecsapások az angolok és az arab katonák között. A rend fenntartásál­ra szigorú rendelkezéseket igyekez­nek kiadni, de az arabok fokozódó izgalma ennek ellenére sem szűnt meg. (MTI.) Anglia már elvesztette a háborút Washingtonban számolnak azzal, hogy Ang!ia a legrövidebb idő alatt teljesen elveszti a Földközi tengert s nem tudja tartani Gibraltárt sem. Ezek indokolják azt a feltevést, hogy Amerika legkésőbb két hóna­pon belül beleavatkozik a háborúba, hogy ezzel próbálja Angliát az idő előtti teljes vereségtől megmenteni. Tisztában vannak azzal, hogy Anglia hadászati' szempontból már elvesz­tette a háborút és a végleges befeje­zéséig már csak amerikai támogatás­sal tudják húzni az időt. (MTI.) .>• tv n -a..,„JféíSfflíSíRöi i- • • ..Jfr . Kicserélték az irán-törik egyezményt Teheránból jelentik: Az iráni kül­ügyminisztériumban kicserélték a' már régen megkötött török határ­biztonsági egyezményt. (MTI.) Magyarország részt akar venni az uj Európa kiépítésében Az olasz lapok részletesen foglal­koznak Hitler beszédének 'Magyar­országra vonatkozó részeivel s külö­nösen nagy és lelkes örömmel eme­lik ki a vezér elismerő szavait a ma­gyar hadsereg iránt. A Messaggero azt írja, hogy a trianoni lánc nagy­részét széttépő magyarság részt akar venni a tengelyhatalmak mellett Európa új kiépítésében. (MTI.) Az USA lefoglalt három Jagoszláv hajót Newyorkból jelentik: Az USA partőrsége elővigyázató intézkedés­ből lefoglalt három ott horgonyzó jugoszláv hajót. (MTI.) Anglia nem bizik a törökökben Londoni jelentés szerint Angliá­ban már nem bíznak aibban, hogy Törökország megmarad Anglia mel­lett. (MTI.) Londoni követünk hazatért A kormány tagjai ma délután mi­nisztertanácsot tartanak. Ma délelőtt Barcza György volt londoni köve­tünk, aki repülőgépen tért haza, megr jelent Bárdossy László miniszter­elnöknél s beszámolt az angol politi­kai helyzetről. (MTI.) Nagyarányú légi tevékenység Az angol rádió közli, hogy ma éj­jel Nyugat-Skócia több katonai oéí­pontja ellen heves német légitáma­dás volt. Belfast és környéke ellen ismét támadást intézték, de az neim volt olyan heves mint az elmúlt éj­szakai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom