Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 275-298. szám)
1940-12-24 / 294. szám
S 2 7. A háború és béke eszményének történeti fejlődése Irta Péchy Sándor A történél oni kezdete óta a hálboMÍ és a béke kérdése döntő módom befolyásolta a® emberiség fejlődését. Ne higyjük azt, ihogy az ókori háborúk mindig csak valamely despota •vagy tynannus kedvtelései voltak, mert már ezekben a iharcokban is feltalálhatjuk a darvini „létért való küzdelmet". A Kr. e. VIII. század 10 éves trójai 'háborúja már a hellének küzdelme a szövetkezett kisázsiai keverék népek ellen új gyarmatokért. A háború a régi görög bölcseknél már mint világalakító hivatás itűnik fel. Herakieitos szerint a világ alkotóeleme a tűz, mely állandó mozgásban tart mindent „és ha nekünk, -mondja Herakieitos, szégyenletesnek látszik, hogy az isteneket gyönyörködteti a háborúk látása, az isteneknek ez viiszon f nem olyan, rettenetes". A régiek a háború hasznát albtban látták, hogy az emberisléget osztályokra, szabadokra és rabszoligákra bontja. Aristoteles ibár Nagy Sándor tanítómestere .volt, a békét tűzi ki a a élet főcéljául, amire törekedni minidenkinek kötelessége. De már •felállítja a ma is szereplő tételt, hogy a béke megvédése érdekében viselt háború 1 jogos. Érdekes hasonlat, hogy már a régi görögöknél is a kozmopoliták utasítötták el leglhatáxozottabban a háborús megoldás gondolatát. A kereszténység gondolkodására legjobban Aristoteles nyomta rá bélyegét. Szt. Ágoston a gonoszkodók megbüntetése .végett egyenesen Isten parancsának tartja a háborút. — Aquinói Tamás is ugyanezt vallja, de megköveteli, hogy minden harcS nak a béke felé kell törekednie. Luther bár kereszténytelennek tartja a háborút, de azt a gyöngébbek vagy a haza és a becsület védelmében el lehet tűrni, mivel ezek elpusztítása kisebb a háború borzalmainál is. Nagy Frigyes csak a védelmi háborút mondja jogosnak, de elég óvatos, hogy a támadó iháiború megelő. zésére szolgáló háborút is ilyennek minősítse. A mi korunk háborús eszméje voltakép Hegeltől szánmazik, aki valóságos előfutárja volt ebben is Darwinnak a létért való küzdelem 'tanából kimagyarázott háború-elméletének:. Hegel és Darwin a háborút a társadalmi fejlődés kiválogatődási elvének kezdték tekinteni, ami sokban (hozzájárult az általános védkötelezettség behozatalálhoz. Bismarck tanával, mely a háborút tartotta a fejlődés normális állapotának, a békét piedig az örökkévaló háborús állapot megszakításának a legvégső határig ment a háború igazát és jogát hirdetők között, melyet csak Moltke toldott meg azzal* hogy a háború az .isteni világrend törvénye, amivel az emberiséget az elaljasodástól megmenti és a békében elalélt emberi erényeket újra feltámasztja. A pacilfizmus csodálatosképen synonimája lett a marxizmusnak. Az első nagy békebölcselő mégis Kant volt. Szerinte a. ibéke primitív ösztönös erkölcsi eleme az ó'etnek. A háború .szüksége semmivel sem bizonyítható. Az örökbékébe .való hitet ki kell' fejleszteni az emberiség között. Ennek első feltétele a békéiben való nagy hadseregek leszerelése. A második egy békeszövetség létesítése. Bár ezekből Kant is belátja, a világbékét megteremteni csak hoszszas törekvéssel 'ehetne, de ezen az úton haladni az államférfiaknak erkölcsi kötelessége. Az 1815-iki Szent Szövetség .már Kant nyomain indult el, imikor Európa népeit a napoleoni világdiktatúra iheiyett az igazság, szeretet és becsület nevében a nagy Ibékeszövetséghez .való csatlakozásra hívta fel. Laza szerkezeténél fogva azoniban csak 15 évig- állott fenn, az újraébredő forradalmi szellem, majd az azt követő háborúk még a nyomait is eltüntették. A világ visszaesett a háborús feszültség soíha nem tapasztalt korszakába, mely nem volt/ más, mint egy fegyveres béke. Az új Németország növekvő katonai és igazi erejének megszólaltatóra volt szüksége: a (háborús önkénynek igazoló filozófiára. Előbb a darvinizmussal igazolták politikájukat, mágnem N'ietzsohében meglelték igazi prófétájukat, ki az Übermensclhben égy új istenséget vélt találni. Épúgy, mint ahogy a történelem és a politika hemzseg az értelmetlenségektől. Nietzsche művei is féligazságok zűrzavarát alkotják. — ' Mégis ő volt az 1870 utáni Németbirodalom hivatalos filozófusa. 1914-ben az első ágyúlövéssel öszszeomlott a 19. század világa. A háború után, a fehér kultúra mámora, lett hamis, de i.deáiisoknak tetsző szólamokból, melyekkel állatiságát, érzéki mohóságát, kannibál-étvágyát kapzsiságát kendőzte és féket vesztive .roűiaint iaz egyre több lírává felé. S az oktalanságért, a vakságért majd fizetni kell, még pedig a történelmi törvény rendes fizetőeszközével: vérrel. Van-e ebből a válságból kiút? Belátó tömegek és okos vezérek el tudnák oszlatni a mai káoszt. Történnek is kísérletek. Emlékezzünk a háborút követő évek hírhedt ikon; ferenciáira, melyek mindig ered; ménytelenül mentek széjjel és ameVigyázat! A Oarmol hashajtót utánozták. Ügyeljen, mert minden tablettán a „DARMOL". szónak és T alakú bevágás-* nak kell lenni. Kimondottan eredeti csoma gban ké rje. ^Essssa lyeket szégyelleni fog a mai törtéin elem. S nem tudnak megegyezni, mert azon az úton, melyen a világ halad, nincs megegyezés. Egy kultúmépnek sem lenne szabad se a proletariátus, sem a kard diktatúráját eltűnni. Ez elleni küzdeIe miben — mint Kayserling hirdeti' — nem lehet visszatérni a tiszta szentek világába, amely visszahozhatatlanul mögöttünk van: .nem azért kell ima küzdeni, hogy megteremtsük a material'isztikus szovjet-világ elleovilágát, hanem ma Európa szellemi elitjének egy olyan belső centrumot kell találná, ahonnan 'egyformán ura lkodba tik az ember isteni és ördögi természetén. Ezentúl csak a legmélyebb szellemiségnek és a legjózanabb világosságnak lenne szabad Európán uralkodnia. Magyar Ima Isten áldd ímeg s védd Hazánkat, Akid és védd meg a magyart! Hinlts Egére fényt, .mit eddig Annyi felhő eltakart. Védd karoddal, tedd szabaddá!, Tedd dicsővé népedet, Mely e földön oly sokáig, Ezeréviig szenvedett. Simonfalvy Károly Világítás f rr r o z es minden ipari és házi munka gyors, tiszta, olcsó! Felvilágosítással szívesen és díjtalanul szolgál a Niregyházi 'Villamossági Fit iizletvezetősége.
