Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 224-249. szám)
1940-10-17 / 238. szám
(Trianon 21.) 1940 október 17. SZABOLcst HIRLAP S. olímI Árdrágitási eljárás a turó és fejfel magas ára miatt Herr Béla városi tisztviselő, mint az árellenőrző kormánybiztosság nyíregyházi megbízottja, a piaci ellenőrzés alkalmával meggyőződött arról, hogy a tehéntúrót és tejfelt a megengedett árnál jóval magasabb áron árusítják a Vay Adám utcai tejpiacon. Kovács Andrásné Markó-bokor 7. szám alatti lakos, aki igazoltatása során először hamis nevet mondott be, kihallgaiása során beismerte, hogy a kérdéses napon a tehéntúró literjét a megengedeit árnál jóval magasabban, bO fillérért, a tejfel literjét pedig 1-60 pengőért árusította. A tejpiacon is a tavaly augusztusi árak az irányadók. Tekintettel arra, hogy 1939 októberében a tehéntúró literjét 50-60 fillérért, a tejfelt pedig 1-20 pengőért árusították, — Kovács Andrásné árdrágítást követett el s az eljárás megindult ellene. Emlékezzünk 1914. A volt székesfehérvári 69. közös gyalogezred 7. századát ezen a napon a galíciai Stary Sambor környékén a Zalarski magaslaton levő tisztásra küldték előre azzal a paranccsal, hogy a Zwor-Sprynia-i utat figyelje meg. A késő délutáni órákban, az előretolt századot körülbelül egy zászlóalj erősségű, géppuskákkal megerősített ellenség támadta meg és 80 lépésnyire megközelítette. A lulerővel szemben a század meghátrált. E válságos pillanatban Vida Ferenc tartalékos zászlós a fedezék mellvédére ugrott, alárendeltjeit lelkes szavakkal kitartásra buzdította, majd százada élén megrohamozta és visszaverte az ellenséges zászlóaljat. Csak Vida személyes bátorságának tulajdonitható a roham sikere és hogy a század továbbra is megtartotta állásait; előbb leirt fegyverténye után pár napra súlyosan megsebesült. Vida Ferens *zászlóst kiváló vitéz magatartásáért az arany vitézségi éremmel tüntették ki. Tartalék munkáscsapatok szerződtetése A földművelésügyi miniszter az őszi mezőgazdasági munkák biztosítása céljából tartalék munkáscsoportok szerződtetését s azoknak a mezőhcgyesi, bábollmi és kisbéri m. kir. állami ménesbirtokokon való elhelyezését rendelte el. A tartalék munkások szerződtetése azt célozza, hogy azok a birtokosok. akik az őszi mezőgazdasági munkálatok 'elvégzéséhez bármilyen oknál fogva elegendő munkaerővel ,nem rendelkeznek, a szükséges munkásokat a ménesibirtokokan elhelyezett tartalékimunkásokból igényed hessék. A gazdaságoknak munkásigénylésükkel közvetlenül a ménesbirt ok ok igazgatóságához kell fordulniok. A munkásokat az igénybevétel idejére a- szerződésinek megfelelő díjazás szerint az igénybevevő birtokosok fizetik. Ha az igénybevétel helyén megállapított minimális munkabérek azonban magasabbak a szerződésben kikötött béreknél, akkor a munkaadók kötelesek a munkások részére a szerződésben foglaltaknál magasabban megállapított minimális munkabéreket megfizetni. A munkások szállítási költsége a iménesbirtokitól az igénybevevő gazdaságig, valamint az igénybevevő gazdaságtól vissza a ménesbirtokig az igénybevevő gazdaságot terheli. ;A munkások lakóhelyétől a ménesbir'tokig, illetőleg a ménesbirtoktól a munkások lakóhelyéig történő szállítás költségei/nek az igénybevétel idejére eső részét ugyancsak köteles az igénybevevő gazdaság a m. kir. méinesbirtok igazgatóságának megtéríteni. A Nyíregyházi Luther Szövetség előadássorozatot tart a téli hónapokban tanár ad elő. Áhítatot tart Rőzse István igazgató lelkész. Noveaber 19-én: Erdély nemzetiségei cimen Weiszer Gyula leánygimnáziumi igazgató ad elő. Áhítatot tart,: Solymár János lelkész. December 3-án: Erdély magyarságáról Szohor Pál polgármester ad elő. Áhítatot tart: Joób Olivér lelkész. December 17-én : Erdély protestantizmusa cimen ad elő Turóczy Zoltán ev. püspök. Áhítatot tart: Balczó András lelkész. A Nyíregyházi Luther Szövetség október 22-től kezdve, minden második kedden este 7 órakor, a központi elemi iskota tanácstermeben férfi bibliaórákat rendez. Ezeken az órákon egy előadást áhítat követ. Az első öt bibliaóra előadásai Erdély kőiül csoportosulnak. Az előadások rendje a következő: Október 22-én: Az erdélyi lélek cimen Máczay Lajos vallástanár ad elő. Áhítatot tart: Turóczy Zoltán püspök. November 5-én: Az erdélyi irodalomról dr. Sziklay László ev. gimn. Iparügyi Minisztérium által engedélyezett ócskavas beváltótelep valamint az Iparügyi Minisztérium által engedélyezett selejtes papír gyűjtő képviselet Luther utca 7. 2~ 4 5Nyíregyháza a mult és jelen eszméinek tükrében A háztulajdon helyzete és a városfejlesztés Ha egy város életével foglalkozunk, akkor alaposan szemügyre kell vennünk a házakat és a háztulajdon helyzetét, mert hiszen senki sem tagadhatja, hogy a város a földterületen kívül, amelyen épül és az embereken kívül, akik lakják, elsősorban házakból tevődik össze. Sőt, a házat szoktuk ezek közül a legfontosabbnak tartani, mert ezek alkotják a benne folyó életnek a keretét. Ha egy idegen városba érkezünk és nyitott szemmel körülnézünk, anélkül, hogy szóba állanánk valakivel, a házak nagyságáról, szépségéről, az utcák rendezettségéről, tisztaságáról, a házak jókarbanlétéről, vagy külső elhanyagoltságáról sok mindenre pontos következtetéseket vonhatunk le, így a közigazgatásra, városfejlesztésre, tényleg város-e vagy még csak akar azzá lenni, milyenek a közterhek, az emberek, az általános jólét, a kereseti viszonyok, a kultúra stb. Őszintén megvallom, én olyan várost még nem láttam, amely ne házakból állt volna. Ha épülnek és szépülnek a házak, akkor épül, szépül, fejlődik a város is, ha ellenben újak nem vagy csak elvétve épülnek, a meglévők pedig leromlanak és eladósodnak, akkor lehanyatlik a város is. Aki tehát várospolitikával foglalkozik, annak nemcsak házmegtartó, hanem házfejlesztő, házépítő politikát kell követnie. Mert házépítés és városfejlesztés ugyanazt jelenti. Hungária Filmszínház Telefon 503. szám Október 17-18. Budapesttel egyidőben Csütörtök-péntek Beszél a börtön EDQAR WALLACE legizgalmasabb bünügyi regényének filmváltozata. — Előadások mindkét napon 8/*5, 7*7 és 8A9 órai kezdetlel — Mire következtet vájjon az az idegen, aki Nyíregyháza utcáin megy végig? Az utóbbi 10 esztendőben alig épült 1—2 valamire való új ház. Állványt sehol sem látni rég időktől fogva, a valamikor büszke polgári és bérházak faláról levedlett a vakolat. Egyes utcákban még mindig éktelenkedik az úttestre kiugró, a jobbágyvilágból itt felejtett nádas viskó, amelyek különösen az idegen szemében rontják az utcák városias képét. (Pl. a Bocskai-utcában a főtértől a 17. és 18, ház 6 méterre ugrik be az útte.stre, forgalmi akadályt gördítve a kórházból jövő temetések, mentőautó és azon hadsereg elé, mely a tavasszal erre vonult fel. A városfejlesztési törvény szerint kötelezni lehet a lebontásra, vagy kisajátítható, de méltányos alapon meg is lehet egyezni a tulajdonossal.) Az igazságnak megfelelően meg kell állapítanunk, hogy a házbirtok lerontásának nem a városi igazgatás az oka. De vájjon tett-e már valamit a felgpbb helyen való közbenjárással, figyelmeztetéssel, a tarthatatlan állapot feltárásával ennek megakadályozására? Egyik előbbi cikkemben már rámutattam azokra a romboló világerőkre, amelyekben a főokokat keresni kell, de vannak országos és helyi okok is, amelyekkel szintén foglalkozni kell, ha a nyíregyházi háztulajdon helyzetét világosan akarjuk látni. Míg a földbirtok a világháború kitörésétől a gazdasági válság 5 esztendejét leszámítva, konjunktúrát élvezett, addig FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ a házbirtok az 1929—30-as évek, tehát két év leszámításával a mai napig a legmostohább sorsban sínylődik. A háború kezdetével a pénz vásárló értékének fokozatos csökkenése, a lakásrendeletek korlátozó intézkedései, a háború után bekövetkező gyors infláció a ház bérjövedelmét annyira elértéktelenítették, hogy a házbért a lakó egy cseresznyevagy diófa jövedelméből egész évre kifizethette; egy háromszobás kertes ház évi bérjövedelméből nem lehetett egy pár cipőt venni. Pár évi bérveszteség után végre megkezdődött a bérek valorizációja, mégpedig a háborúelőtti bér 7%-ával és lassú fokozatossággal 1928-ig a háborúelőtti bér 70 százalékáig emelkedett. De alig hogy a háztulajdonos bankkölcsönnel rendbe hozta a teljesen leromlott házát, az 1930-ban már érezhető pénzszűke hatása alatt már bérleszállítást kellett eszközölnie, ha lakóját meg akarta tartani; 1931 nyarán pedig kirobbant a gazdasági válság, mely rövid idő alatt a házbér felétől, sőt a központtól távolabb eső utcákban 60 százalékától fosztotta meg a háztulajdont. Nem beszélve a megszökött lakókról. így találta az újabb felmondási és béremelési tilalom. De ez csak a dolognak az egyik oldala. A másik és még súlyosabb az volt, hogy 1927-ben eltörölték a régi házosztályadót és áttértek a nem kis humorral „házhaszonérték", azaz a mindenkori bruttó házbérbevétel, illetőleg a tulajdonos által lakott lakás „bérértéke", mint adóalap után való adóztatásra. Miután az állam és a közületek ragaszkodtak a válság előtti adójövedelemhez, az állam az egyenes állami adón fölül rendkívüli pótlékot és jövedelem- és vagyonadópótlékot vetett ki, a városi pótadó is 50 százalékról 89%-ra emelkedett, a város által fizetett vármegyei hozzájárulást eltörölték és helyette külön vármegyei pótadót vezettek be az eddigi útadóhoz, az egyházak is bajba jutottak és az addigi méltányos átalány helyett az egyenes állami adó 20—30 százalékát vetették ki. A közmunkaváltságot nem számítva, kaptunk még az eddigi országos betegápolási pótadó helyébe felemelt nyilvános betegápolási pótadót, rokkantellátási adót és ínségadót. Még felsorolni is nehéz, hát megfizetni. így az amúgy is felére zuhant házbér 53%-a, vagyon- és jövedelemadó esetén 65 százaléka adóba megy. A Nyirvidék ez évi szeptember 28-iki számában megjelent cikkemben már számszerűen feltüntettem azt a szomorú tényt, hogy a fenntartási és egyéb költségek, amortizáció és veszteség leszámolásával végeredményben semmi sem marad a tulajdonosnak az adóköteles ház jövedelméből. Ugyanott rámutattam arra a méltánytalan (bátran mondhatjuk igazságtalan] állapotra, hogy a ház négyszer annyi adót fizet, mint az ugyanolyan értékű és bruttó hozadékú föld, ha a föld bérbe van adva. De ha a földet maga műveli a tulajdonos, még kirívóbb lesz a különbség. így a tulajdonos házmester lett a saját házában. felelőn 11. sz. Uránia Filmszínház T1 Telefon Október 17-18. Budapesttel egyidőben! Csütörtök-péntek KISMAMA Mulatságos törtenet két kis kaósó és két pöttömnyi láb körül. Előadások mindkét napon 7*6, 7*8 és 7*10 órai kexdeltel —
