Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 224-249. szám)

1940-10-17 / 238. szám

a. «u«i SZABOLCAI MIRUVP (Trianon 21.) 1940 október 17. azzal a különbséggel, hogy a házmester nem felel az adóért, ellenben a tulajdonos, ha elmulasztja idejében perelni a bérhátralékot, ha türelmes és jószívű, vagy ha nem tudja igazolni, hogy a megszökött lakója fizetésképtelen, akkor még az elmaradt házbér után is fizetheti az adót. Az egyenlő teherviselés ellen való az a körülmény is, hogy egyes egyházak egy kalap alá veszik a föld- és házadót és ugyanazt a százalékot alkalmazzák mindkettőre, holott az egyiknél a kataszteri tiszta jövedelem az adóalap, a másiknál ellenben a bruttó hozadék 16%-a. E szerint 10 hold föld évi 6 P egyházi adót fizet, mig ugyanolyan értékű ház, mely évi 600 pengőért van bérbe adva, 24 pengő egyházi adót fizet, 25 százallékos kulcs mellett. Nem jár jobban az a tulajdonos sem, aki maga lakik a házában, mert ez esetben is olyan „haszonértéket" állapítanak meg, mintha bérbe volna adva, úgyhogy egyéb kiadásokat számítva, ezért a pénzért elmehetne lakónak és nem volna többé gondja. Az egy szoba-konyhás házak adóját, ha a tulajdonos maga lakja, elengedték ugyan, de ugyanakkor felemelték a többi ház ú. n. házhaszonértékét. Az egyszobás, konyhás házaknál elengedték azt, amit már úgysem lehetett behajtani. Ha ezekre a házakra csak a békeidőbelinek megfelelően évi 15—20 pengőt vetettek volna ki, amit a napszámos is el,bír, akkor megmaradt volna a; közteherviselés elve és az adómorál, az adófizető polgár szükséges öntudata és nem történt volna meg, mint sok helyen, hogy a közfal eltávolításával a kétszobás házból egyszobásat csináljanak, az öregek összeköltözzenek egy szobába a fiatal párral. Sőt módosabb emberek is ezentúl csak egy szobát építettek, ami a fejlődés és közegészség ellen van. A tatarozási adókedvezményt, amit lényegesebb átalakítások esetén engedélyeztek, csak az tudta igénybevenni, akinek megtakarított pénze volt, vagy még bankhitellel rendelkezett, de ilyen kevés akadt. Ha ilyen terhek mellett még adóssága is volt a háztulajdonosnak, akkor potom áron meg kellett válnia a házától. Nyíregyházán súlyosbítja a helyzetet hogy a Tiszántúl mélyebb medret vágott a gazdasági válság és Nyiregyháza több utcájának és terének a házait súlyos járda- és útburkolási adósság és ennek több évi kamata is terheli, úgyhogy vannak kisebb házak, melyeknek értéke kisebb a burkolási terheknél. A 30 évig adóments házak^ amelyek törvényes rendelkezés és pénzügyigaz gatói ,,Véghatározat" alapján csak az út adó fizetésére voltak kötelezve, az egyenes állami és községi pótadó kivé telével, csakhamar szintén felruháztattak ugyanazon pótadókkal, mint az adó köteles házak. Későbben épült új házaknál az adómentsség már csak az egyenes állami adóra terjedt ki. Hogy a kép teljes legyen, meg kell még említeni, hogy a szükséges víztelenítési munkálatok elmaradása folytán az Ér-melléki és bujtosi házak épségét és szilárdságát erősn vszélyzteti a fel toluló talajvíz, az elgombásodó padlók, ajtófélfák és ajtóburkolások idő előtt elkorhadnak, a falak ablakmagasságig átnedvesedne^ a pincékben állandóan víz áll, ami egészségtelenné teszi ezen két új városrész lakásait, miáltal a tulajdonos a befektetett érték jórészét elvesztette. Tudom, hogy a háztulajdon kérdései sokak előtt nem örvendenek népszerűségnek, mindamellett ha figyelembe veszszük a háztulajdon nagy nemzeti jelentőségét, nem késlekedhetünk tovább megmentésével, amivel a következő cikkemben fogok foglalkozni. Bácsfalry Antal ^zivfacsaró jeleneteknek vagyunk tanúi — mondják a fakereskedők, akik nem juthatnak fához és nem adhatnak a többgyerekes családoknak főzésre egy kiló fát sem Még mindig csak ígéretek vannak, de a lakások már hidegek Többízben szóvá tettük azt az érthetetlen jelenséget, hogy a fában gazdag területek visszaszerzése után soha nem ismert fagondok súlyosbítják a magyar életet. Olyan gondok, amilyeneket a világháború éveiben sem szenvedtünk át. Sok mindent hall a közönség arról, hogy mi a faínség oka. Az egyik hír szerint a fakereskedői igazolványok megvonásával járó új helyzet okozza az átmeneti nehézséget. Ez azonban nem lehet igaz. Károlyi grófnak például nem vonták meg az engedélyét^ éppen úgy megvannak a fakészletei, ott állanak a kisvasúti kocsik közelében és szállíthat, amennyit akar. Egy másik verzió szerint a spekuláció okozza a fahiányt. Várnak, míg jó magas nem lesz a fa ára s akkor kijönnek vele. Ez sem igaz. Ma már kormánybiztosság van, szigorú büntetések vannak s éppen napjainkban temetik nagy szónoklatok mellett azt a világot, amelyben a profit, a spekuláció, a materiális életforma volt az uralkodó elevenek és holtak felett. Marad az utolsó érv, az, hogy nincs elég vasúti kocsi, az új országrész bekapcsolása következtében. A románok elvitték kocsiparkunkat. A kisvasutaknak is oda kellett adnia kölcsönbe kocsijai egy részét, mert a keskeny nyomtávú kocsiparkot is magukkal vitték a hegyi franciák. Ez az érv sem állja meg a helyét egészen. Ma már szabad kocsik vannak és ha egyszer a lakosság olyan szánandó helyzetbe kerül, mint amilyenben most van, akkor akár katonai úton, teherautókon vagy tengelyen is sietve kellene hozni egy központi akarat irányításával a tűzifát, amely nélkül nem lehet ebédet sem főzni. Az bizonyos, hogy bármi is az oka a hiánynak, megvan és csak igéret van, hogy nemsokára lesz fa bőviben. A fatelepesek szívfacsaró jelenetről beszélnek. Négy-ötgyerekes anyák sírva könyörögnek fáért, nem tudnak ételt melegíteni, nem tudják befűteni hideg otthonukat, már pedig ahol csecsemő van melegre is szükség van. Egy szegény asszony elmondotta, hogy már a szalmazsák szalmáját is felhasználta a tejecske felmelegítésére. Közben egyik-másik kereskedő mégis csak kap egy-két vágón fát. És igérik, hogy két-három hét múlva itt lesz a nagy fakészlet. Nem merjük biztatni az igénylőket, de tudjuk kérni az illetékeseket, akikben megvan a jóakarat és akik sok hatalommal is rendelkeznek, vegyék tudomásul, hogy már nem egyszerű panaszról, hanem elkeseredésről van szó, aminek elejét kell venni. Dobos bácsi vendéglője (volt Grósz Lajos-féle vendéglő) Rákóczl-u. 6 Telefon 585. Egész napon át meleg-hideg ételek a legkitűnőbb uradalmi borok és pálinkák Az étteremben esténkért !Rácz Károly cigányzenekara fővárosi mü/észnö közreműködésével szórakoztatja a közönséget. lz

A

(,; Szives támogatást kér U0D0S DSCS1. Vásárlás előtt tekintse meg kirakataimat és raktáromat Feltűnően szépek az őszi női ruhamodelljeim átmeneti és télikabátjaim Maítoiimni^teka divatüzlete, Rákóczi-u, 4. szám — Takarékossági hitel. Egy szélhámos nőt tartóztattak le Nyírbátorban Szűcs Jánosné nyirbátori, Kossuth Lajos-utca 72. sz. alatti lakos tette az első feljelentést egy ismeretlen nevű nő ellen, aki pénzt csalt ki tőle. Szücsné elmondotta, hogy egy magát vitéz Demjén Gábornénak nevező hölgy jelent meg a lakásán és 12 kilogramm lisztet kínált eladásra. Azt mondotta, hogy 30 hold földje van Kántorjánosiban s a felesleges lisztkészletét eladja. Szűcs Jánosné megvette kilogrammonként 30 fillérért a lisztet. Másnap az állítólagos Demjén Gáborné ismét megjelent nála és azt mondotta

< hogy van 2 métermázsa árpája is, eladná Szücsnének. Meg is kötötték az üzletet és megállapodtak abban, hogy Demjénné pár napon belül leszállítja az árpát. Előleget is kért és kapott is, 40 pengőt. Harmadnap ismét eljött Szűcs Jánosnéhoz és egy kocát kínált eladásra. Erre az ,,üzletre" is felvett 60 pengő előleget. Többet azután nem is jelentkezett a kántorjánosi „földbirtokosnő", — ez még nem lett volna baj; a baj ott kezdődött, hogy nem szállította le sem az árpát, sem a kocát. Amikor Szücsné érdeklődni kezdett utána, kitűnt, hogy Kántorjánosiban ilyen nevű lakos nincs. Szűcs Jánosné erre megtette feljelentését az ismeretlen szélhámosnő ellen. Néhány nappal később újabb feljelen-i tések érkeztek, az ál Demjén Gáborné ellen. Bradács Andrásné nyirbátori, Kossuth Lajos-utca 70. szám alatti lakost is hasonló szélhámossággal károsította meg. Itt is lisztet adott el, majd előleget vett fel és többet nem jelentkezett. Király Ödönné nyirbátori Kossuthutca 60. sz. alatti lakost is felkereste a szélhámosnő és árpát „adott el" s erre is előleget kért. Az árpát azonban „elfelejtette" leszállítani. A feljelentések alapján megindult csendőri nyomozás hamarosan eredményre vezetett. Előállították Csorba Gedeonné nyirbátori asszonyt, aki vallatása során beismerte, hogy hamis név alatt szélhámoskodott, nemlétező árpát és kocát adott el és nem is gondolt arra, hogy az eladott árut szállítani is kell. Csorba Gedeonnét bekísérték a nyiregyházi kir. ügyészség fogházába, ahol előzetes letartóztatásba helyezték. . Remek játék után a NyTVE nyerte a helyi rangadót NyTVE-NyKISE 2:0 (0:0) Végig nagyiramú, változatos küzdelemben, a NyTVE megérdemelten győzött nagynevű helyi ellenfele ellen. A NyTVE angol rendszerben játszott, amiben különösen védelme volt elsőrangú, de minden csapatrésze jobb volt, mint ellenfeléé. Igaz, hogy Kaposi régi sérülése kiújult s a második félidő közepén ki is állt, de érzésünk szerint az egészséges Kaposival szemben is győzött volna a NyTVE, mert játékosai olyan nagy akarással és önbizalommal indultak a küzdelembe, ami csak sikert hozhatott a csapatnak. Az első félidőben hullámzik a játék, mindkét csapat kiveszi részét a támadásból, de a védelmek nagyszerűen működnek s a csatárok igyekezete meddfi marad. Szünet után a NyTVE- erősíti az iramot, a 4. percben ártatlan támadást vezest, ezt a NyKISE védelem hárítja, de a labda ismét Vereshez kerül, aki 20 méterről lövésre szánja el magát s jól e talált labdája a kistermetű Ligeti kezei között bombaként vágódik a hálóba (1:0). A NyKISE nem adja fel a küzdelmet s a NyTVE kapuját csak a szerencse menti a góltól. A iram fokozódik, Pető lövése a kapufán gurul végig, a NyKISE tíz emberre olvad, de ennek dacára is támad, mert a NyTVE-védelem most már elbizakodott s a fürge NyKISE-csatárok nehéz perceket szereznek a Ny. TVE táborának. Az utolsó 10 percben a NyTVE beszorítja ellenfelét s a 35. perc- S Vezette Szabó K. (Debreeen) ben Szalai váratlanul 20 méterről lö s a pompás lövés a kapuból kissé kint álló Ligeti feje felett a sarokb an akad meg (2:0). NyTVE-támadásokkal fejeződik be az izgalmakban bővelkedő; szép mérkőzés. A győztes csapatból különösen a vé delem tűnt ki, amelynek minden tagja elsőrangúan játszott, de így<

; is kiemelke dett a nagy játékintelligen ciával rendel kező Négyessi III., aki a mai korszert középhátvéd poszton remeidül játszott Nagy igéret a fiatal File, ellenfele szinti szóhoz sem tudott jutni mellette, Sárdynak és Lovásznak még a labda laposar való továbbítását kell megszoknia. fi csatársorban Juhász sokatl fejlődött csak nagyon önző, Pető fürgesége, Verei és Szalai nyugodt játéka nagyban hozzájárult a sikerhez, Mester több hónap távolléte után sem keltett csalódást, fi NyKISE-ban Kabai, Szajnik és Ilcsik elsőrangúan játszottak, Csémi megfelelt kár, hogy tudását sokszor erőszakossággal igyekszik pótolni. A többiek szűr kék voltak s láttuk már ökiet sokká: jobban játszani. DVSC II NyVSC 4:3 (11:2). Erős iramú, szép mérkőzés, a debreceniek csak a hajrában tudták a győzelmet kicsikarni lelkes játékukkal. Góllövők; Kántor (2) és Szűcs (2), illetve Paskulyák (2) és Viszányik. NyTVE II—NyKISE II. 3:2 (2:2). Megérdemelt győzelem. Góllövők: Szekeres (2) és Biró, illetve Oláh és Kiss. ^ Tűzhelyek, kályhák, kerékpárok olcsó áron nagy választékban Wirtschafter Ármin vaskereskedésében, Nyíregyháza. Telefon 90. sz. Mezőgazdasági gépek raktára.