Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 99-146. szám)

1940-05-25 / 117. szám

(Trianon 20.) 1940 május hó 25.------­--------------- . sz abolcsi muriAP t**MMMM~ga*^iMWWWMiii imi—n liniwniBi n 5. Md JUNIUS 5. I Ez a nap a magyar királyi jóté- ■ konycélu állami sorsjáték legköze- I lebbi húzásának a napja! Ha még I idejében gondoskodik arról, hogy I beszerezze államsorsjegyét (ára: I egész 3 P, fél 1.50 P) akkor Önnek I is esélye lehet a nyerésre. Főnyeremény: 40 ooo P. | Oz ellopott gyűrűk megkerültek, a tolva! megszökött Pet rover Dávid Jókai-utca 5. sz. alatti kereskedőhöz beállított egy magát Tesz Lászlónak nevezett 12 éves fiú, aki két arany karikagyűrűt kínált eladásra. A kereskedőnek dóséból gyanút 'fogott s ezért az Olga nevű leányával elküldte a gyűrűiket a rendőrkapitányság bűn­ügyi osztályára. A rendőrségen né­hány perc alatt megoldódott a gyű­rűk „rejtélye“. Előző naip ugyanis <ifj. Busák János Agyag-utca 10. sz. alatti lakos tett feljelentést ismeret­len tettesek ellem, akik az ő távol­ié te alatt behatolták a lakattal lezárt lakásába és a bezárt szekrényéből elvitték a két arany karikagyűrűt. Iifj. Busák a gyűrűk felmutatásánál határozottan felismerte a saját tulaj­donát s annak a gyanújának adott kifejezést, hogy a.zokat két cigány vitte el. A rendőri nyomozás során azonban beigazolódott, hogy a gya­núba vett cigányok nem követhet­ték el a betörést, mert a kérdéses időben kocsmákban muzsikáltak. A gyanús volt a gyűrű eredete és val­latni kezdte a gyermeket. 'Az ál utó­lagos Tesz László elmondotta, hogy a gyűrűket édesapja küldte eladni, mert szükségük van a pénzre. A la­kásukat is megnevezte, azt állította, hogy a „Hunyadi-utca 50. sz." alatt laknak. Bet rover a gyermek viselke­rendorség a gyűrűiket eladásra kínáló fiút akarta előállítana, de a nyomo­zásnál kitűnt, hogy a fiú hamis ne­vet és hazug lakáscímet mondott (be. A nyomozás folyik, a megadott személyiek ás alajpjá.n keresik az állí- ‘ tólagos Tesz Lászlót, aki a gyűrűket I eladásra kínálta Petrover Dávidnak. Minél hangosabb a harci zaj, annál erősebben hirdessük a szeretet tanítását — mondana Korompay Károly dr. a kai. egyházközség üdvözlő köszönésében Török Dezső apátkanonok neveünnenén Dezső napján, az úrnapi körmenet fenséges jelenetei után a róm. kát. egyházi képviselőtestület, az egyhá­zi tanács küldöttei élén Korompay Károly dr. elnök köszöntötte Török Dezső aipátka no n okot neve ünnepén. A szeretet gyakorlása az igazság szolgálata, — kézdte beszédét a .szó­nok. — Ma harcok fergetege dúl, de mi érezzük, hogy a szeretet evangé- [ liumi igazságai mondják ki a végső szót. Ma kétszeresen jelentős a sze­retet igéinek hirdetése és az igazság biztos kimondása. Minél hangosabb a harci zaj, annál erősebb legyen az evangélium szózata. Ebben az ige­hirdető munkáiban szeretettel kö­szönti a szónok Török Dezső kano­nokot, akit szeret és követ minden­ben a nyíregyházi katolikusság és aki az isteni parancsokat hirdeti közöttünk. MEGÉRKEZTEK a tavaszi és nyári szövetujdonságaim Magyar és külföldi szöve­tekben nagy választék. — Egyenruha szövetek állandó nagy raktára. Kecskés József úri és egyenruha szabósága Luther utca 6. szám. Tavaszra férfi, női és gyermek harisnyák, fehérnemüek, kesztyűk és retikülök nagy választékban legolcsóbban Friedmann TESTVEREK divatűztetében ■ 'Korompay Károly dr. üdvözlésére Török Dezső apátkanonok hosszabb beszédben válaszolt. Megköszönte a szeretet és biztatás szavait, hangoz­tatja, hogy a lelkészi kar által hir­detett krisztusi igazságok éltető erő­ként hatnak továbbra is, mert az igazi erőt a szeretet szavából kapja a világ. Az üdvözlés után az egyházköz­ség és képviselőtestület, továbbá az egyház tanácstagjai szeretette! időz­tek az ünnepelt főpap otthonában. Itt említjük meg, .hogy Török De­zső apátkanonokot szerda délután a róm. kát. iskolák tanítói és tanulói műsőros előadás keretében ünnepel­ték szeretettél és ragaszkodássá1. Számos gyönyörű énekkari szám és szavalat hangzott el a kiváló egyhá­zi' .vezető tiszteletére. Űrnapján is megjelent az elemi iskolák küldött­sége, majd a kix. kát. gimnázium tanári testületje nevében Szabó Kál­mán igazgató fejezte ki a szeretet és hála érzését Török Dezsőnek, aki az oktatás ügyének ifelkarolója és irányítója. Török Dezső kanonokot neve ünnepe alkalmával sokan ke­resték fel. így megjelent vitéz Eöt­vös Sándor tábornok, álloimáspa- r a ne s,nők a tisztikar ólén, ívité-z Lá­zár Ferenc főjegyző, Sarvay Elek országgyűlési képviselő, Holényi Sán­dor dr. törvényisziéki elnök és sokan mások Nyíregyháza társadalmának vezetői közül. Mártás fényképező pék összes fotócikkek fénykép felvételek ülendeknél Széchenyi utca 25. — Telefon 699 Gyöngyszemek a szabolcsi népiélek mélységeiből Ortutay Gyula közlése: Rétközi mese Ortutay Gyula, a magyar lelki néprajz világhírű kutatója Balsán, 1932 nyarán jegyezte fel a követke­ző népmesét: Ecoer vöt egy szegény ember, az­tán annak a szegény embernek vöt egy felesége. Két lováival ement vi­lágot tróbálni. És mielőtt el akart menni, felírt mindent, ami vöt a háznál. És útnak in dúlt. Azt nem ír­ta fel, hogy a felesége otthon vise- lős vöt. Hét év múlva majd ment hazafele a szekérrel, nagyon meg vöt rakva a szekér. Belement egy kis pocsojába, ott elakatt a szekér, és nem bírta kihúzni a ló. És oda­ment egy nagyon fekete ember és szo.nta neki: „Mit adói, te szegény ember, ha kiemelem a szekeredet ebbőUa sárból?“ Az ördög azt mon- gya: „Add nekem, amit nem írtál fel, mikor otthonról gy öttél el.“ Azt mongya a szegény ember: „No jó van, neked adom.“ És mikor mán közelednek a faluhoz, hát gyön a felesége a hét éves kis gyermekkel. És aztán nagy gond ütött a fejére. És azt gondőta: „Ezt attam a.z em­bernek, amiért kiemelte a sárból a «zekeremet.“ Mikor mán megnyőtt a gyerek, felatta az iskolába. Kijárta a gyerek mindet, hát felatta a felsőbb isko­lákba, tanulni papnak. És mikor .ha­zament a fiú az édesapjához, kér­dezte: „Hát mér haragszik, édes­apám mindég?“ Megmonta .neki az édesapja, miiér búsul mindég. „Én az ördögnek attalak és vérszerző­dést csináltunk, hogy téged el fog- j naik vinni az ördögnek.“ És azt ! mondta a fiú az édes alpjának: „Se- ] baj, édesapám, .nem baj ez.“ Fel is ! szentelték a fiút papnak, és a fiú I hazament és vett magához szentelt- | vizet meg egy korbácsot és azt j monta a.z édesapjának, ü megyen i világot tróbálni. j Oszt ment egy erdőbe, ott tanált j egy épületet és ott lakott egy cm- f bér. Azt úgy hitták, hogy Máté. S a \ porta körül vét kerítve kilencven- I kilenc karóval. És azon a kilencven­kilenc karón vöt kilenc ve nk illene emberfej. És azt monta a papnak j Máté: „Hová mész, te pap?“ A pap J monta, megyen a pokolba. Azt ; monta neki Máté: „Kérdezd meg ' ott az ördögötül, hogy mibü! van a j Máté ágya?“ s mendegélt a pap és J tanált egy állóvizet. A víz úgy elter- [ jett előtte, hogy semerre se tudott | menni. Kérdezte a paptól a viz: ; „Hová mész, te pap?“ Azt monta neki a pap: „Megyek a pokolba.“ f Monta neki a víz: „Kérdezd meg a pokolba az ördögöktől, hogy mér \ nincs énbennem hal?“ Mendegélt a pap tovább és tanált egy legelőn egy körtefát. És a körtefa úgy elterjedt előtte, hogy semerre se tudott men­ni. És kérdezte a körtefa, hogy ho­vá megyen? Monta neki a pap: „Me­gyek a pokolba.“ Azt monta neki a körtefa, kérdezze meg, mér nem te­rem őrajta körte? Elért a pokolba. És éppen gyütt az ördög mán érte, hogy el fogja vinni. Aszongya az ördög: „De jó fiú vagy te, nem is kelletett érted men­ni.“ Azt mondta neki a pap: „Hát énértem akartál elgyönni?“ Hozzá- kezte a szenteltvízzel locsolni és a korbáccsal ütni. És azt monta az ör­dög: „Vigyétek innen, vigyétek Lu­ciferhez, hogy ne hánnya rám a tü­zet.“ A pap azt monta: „Elmegyek én magam is, hol van Lucifer?“ „Ott van, a trónon ül Lucifer.“ És elment oda és Lucifert is ütötte a korbáes- csa.1 és hanta rá a szentelt .vizet. És Lucifer kérdezte: „Hun van az az ördög, aki ütet megvette az apjá­tól?“ És odament az ördög: „Én va­gyok az.“ Kérte tüle aztat a vér­szerződést, amit csináltak az apjá­val és az ördög nem akarta oda­adni. Addig ütötte-verte ükét, míg oda nem atták neki. Elment meg­nézni, hogy a Máté ágya miből van. Hát a Máté ágya vöt szegből, üveg­ből, beretvábul, ollóbul, kaszábul és parázs tűzbül. Megint kérdezte: „Itt Székrekedésben szenvedők leghatásosabb gyógyszere a Hunyady János természetes gyöoykeserúsé Idült gyomorhurut, vastagbélhurut, epe­hólyaggyulladás, epekőbántalmak, huru- tos sárgaság eseteiben nélkülözhetetlen. Indikált az ivókúra a végbél és alhas szervek bizonyos bántalmaiban (aranyér szűkület, prostata tultengés, női bajok stb) Fogyasztóküráknál veszélytelen és eredményes. Agy vérbőség, érelmesze­désnél kitünően bevált. Adagolása: 1 pohár langyos vízben 1 levél só. Egy adag 16 fillér Kapható : minden gyógyszertárban, dro­gériákban és jobb fűszerkereskedésben. OTI receplre is rendelhető Forrástulajdonos: Saxlehner András, Budapest. — Szabolcsi képviselet: Bermann Gyula kereskedelmi ügynöksége, Nyíregyháza Vécsei-u. 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom