Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 1-49. szám)
1940-01-11 / 8. szám
4. oldal I m SZÄBOlcöi HÍRLAP (Trianon 20.) 1940 január hó 11. Jaj nekünk, ha a ma meglévő közszellemet valami újra megbontja Harváth János vezelfi-fSaktatá megnyitója a kitünően sikerül leventevlgeslén Vízkereszt ünnepének estéjén rendezte meg a honvédelmi kötelékbe szervezett hatalmas levelit eint élmény első vígestjét, amely impozáns erővel szolgálta a magyar testvéri szolidaritás nagy nemzeti érdekét. A zsúfolásig megtelt Korona nagytermében ezer ember seregi!ett .össze a le ven te'ügy iránt érzett szeretettől átihatva. Ott láttuk a levente- parancsnokságot, a tisztikar szálmos tagját, élükön vitéz Eötvös Sándor tábornok,, állomásparancsnokkal Jur hász Mihály főjegyzőt, a Levente Egyesület elnökét, Borbély Miklós dr. ügyészségi elnököt, az ügyészi kari tagjait, dr. Aradványi Endre kir. törvényszéki bírót., vitéz Csaba Gyula ügyészt, az egyházak, hatóságok, egyesületek, a frontharcosok, a HONlSz., az iskolák képviselőit. A műsor a levente-indulóval kezdődött, melyet a leventezenekar adott elő igen szép kidolgozottságu interpretálással. Szatmári József vezetésével, maijd Horváth János vezető főoktató mondott a leventemozgalom jelentőségét megkapó erővel méltató nagyhatású megnyitóbeszédet. Horváth vezető főoktaíó a következőket mondotta: Mélyem tisztelt Hölgyeim és Urálim! Szeretett kedves vendégeink! Mióta a leventeintézmény létesült, hatodszor hangzott fel Nyíregyházán a leventéknek bálra, vígestére hívó szava. Immár két hete minden na>p az élő szó kérő, a plakátok kiáltó szava, az újságcikkek meggyőző ereje, mint fényes leventekürt hangijai, kiáltotta bele e város zajába, hogy mai, Vízkereszt napján itt, a Korona nagytermében tábort ülnek a leventék. És bizonnyal tudom, hogy gondolatiban velünk van a város egész polgársága, azok is, akik nincsenek itt soraink között. Mert ahogyan szeretetéibe zárta már az egész magyar nemzet a leventéket, éppen úgy volt alkalma meggyőződni ennek az intézménynek nemzeti létünk szempontjálból való fontosságáról, értékéről A múltban is zengzetes, kedves ősi hagyományokat magába foglaló volt a levente név, most pedig miután a honvédségnek szerves részét képezi, még többet jelent minden magyar számára. Mit jalemt? — kérdezhetné valaki. Hát sóikat, mindent! Az ifjú, ki e nevet viseli, az apának büszkesége, az édesanyának szemefénye, a serdülő leánynak ideálja, a kisgyermeknek kedves álma, a férfinek vidám gyermekkora, a tanyának, falunak, városnak, a nemzetnek boldog k háztartás nem gond, ha MIKE SÁNDOR HUNGÁRIA ÉTTERMÉBEN étkezik. — Olcsó zónák. Kitűnő ebédek. ízletes vacsorák. Minden péntek este halvacsora Borokban nagy választék Állandóan friss csapölám sör — ifjúsága, jövő reménysége, bátorsága., ereje, jövő katonája, a boldogabb magyar jövőnek biztos záloga. Ezek az ifjak táboroznak ma itt. Ki .ne érezne hét velük együtt? Ki ne igyekezne velük a farsangi örömöket megosztani? S vájjon van-e a leventebálnak célja, értelme? Már akkor is lenne, ha nem lenne más, mint a jól végzett munka után, régi hagyományok alapján való áldomás tevés. Régi hagyomány, hogy a katonaság jól végzett munkájának jutalma a tánc, a vígasság. Egy- egy jólvégzett portyázás-, egy-egy vár elfoglalása után hányszor hangzott fel a kurucok ajkán a dal: Nosza, rajta, jó katonák, igyunk egészséggel! (Vagy beszéljek arról, hogy táborozásunk alkalmat ad a jótékonyság gyakorlására, hogy a múlt esztendőben rendezett bál jövedelméből 12 szegénysorsú, de kötelességét híven teljesítő leventének szereztünk örömet egy-egy téükahát, vagy bakancs ajándékozásával. Talán azt is felesleges elmondanom, hogy egy-egy ilyen víg estély, miint nevelői tényező is .tekintetbe jöhet. Hogy levente-iffijainkniak módot adunk a szereplésre, hogy ápoljuk a magyar táncot, a magyar dalt s példát kapnak a társaságban való megjelenésre, viselkedésre. Vagy bizonyítsam, hogy kiváló alkalom a baráti érzés, a bajtársi szellem ápolására? Elmondjam, hogy éppen ezek a táborozások agészítik ki azt a célt, melyet a legfelsőbb vezetőség kitűzött, midőn egyetemiistákat, középiskolásokat, iparos és gazidaifjaikat egy táboriba tömörített, hogy kéz a kézben mint testvér a testvért ismerjék, szeressék és beesüljék egymást? Igen, ezek mind fontos célok, de szerintem ezek mellett a célok mellett kell, hogy ez a táborozás egy igen fontos érdeket is szolgáljon. Szerintem ez és egy alkalom arra, hogy építse, erősítse azokat a szálakat, melyek a polgári társadalmat a katonasággal s így annak .szerves -részével, a 1 ev ént eint é zimén n vei ősz- sz ekösse. Most olvasok egy könyvet. Vitéz Somogy vári Gyulán a: „Ne sárgulj, fűzfa“ című regényét. Világháborús ka tonaélimény ékről beszél Egyik részében döbbenetesen ■mutat rá, miképpen szakadt szét lélekben a fronton küzdő katonaság és az itthon élők tábora. Hogyan alakult ki .mindkettőnek külön-külön lelkisége. Hogy a magyar katona letette a fegyvert, -elhagyta a győzelmi jelvényeket s feladta a harcot, oka az volt, .hogy megbomlott a polgárságot és katonaságot, a harcolókat és ittihonima na dóriakat összekapcsoló egységes közszellem. íS jaj nekünk, ha a ma meglevő közszellemet valami újra megbontja. Nemzeti létünk függ tőle. Nehéz időket élünk, a megpróbáltatás napjait. Ma minden magyarnak katonának kell lenni s az egész magyar életet katonai szellemnek kell áthatni. Boldog lennék, ha ez a táborozás is szolgálná ennek az egységes szellemnek kialakulását. ■Midőn hálásan köszönöm az itt megjelenteknek, hogy megjelenésükkel is tanújelét adták ennek a szellemnek, — a leventék megbecsülésének — alázattal kérem ezeknek a gondolatoknak az értelmében való további szíves közreműködésüket, hogy így építsük, munkáljuk, alapozzuk minden magyar boldog reménységét, a „Szebb jövőt“! Lelkes taps fogadta a mély hazafias érzéssel lés magyar levente ön tudattal áthatott beszédet, amely után sorra peregtek le az érdekes számok. -A „Három a magyar igazság“ című pompás falusi jelenetben Bo- ro.ss István, Szeréimi István, Pampuk János leventék nyújtottak üde alakítást. Nagy sikere volt a „F-áni orvossága“ című bohózatnak is, amelyben Borbély György levente, Skol- nyák Emma, Pollák Jolánka, Szat- márv Imre, Csertő Endre levente, Garay Juliska jeleskedtek pompás alakítással. Ezután a Levente-zenekar Szatmáry József karna"-- vezetésével igen szép készültséggel, kitűnő összhatással játszotta Gounod Faust operájából a „Katonák karát“. A műsor fénvoontja következett ezután-. A tanítóképzős leventék ku- ruekorabeli magyar toborzót mutattak be. Tűz, temper amentum, erő, mégis hajlékonyság, könnyedség, natf-'-szerű ritmikai készség nyilatkozott meg a daliás táncban, amely viharos tapsot aratott. A toborzÖt -Szőliősv János, mint tobor-zóőrmester, Balogh János, Boross Miklós, Kovács Zoltán, Kozma István, Munkácsi Ferenc, Orosz Géza, Páll János, Somogy vári Zoltán, Valikovics Sándor, Szilárd László, Pap.p János táncolták kitűnő együttes hatással A szép táncot ugyancsak hatásos dalszáim követte. Helyi szerzők műve, a Prékopa István és Krecsák László szerzetté „A levente“ c. dal, amelyet választékos előadásiban nagy sikert aratva,, Pollák Jolánka mutatott be. Minden magyar szívet megdobogtatott a Marisé Ili cigányok c. 'melodráma, amely az 1848—49-es szabadságharc hősi szellemét sugározta. A melodrámát lendületesen, mély átér zéssel, színesen adta elő V.ity.i István levente, akit lelkes tapssal ünnepeltek. A változatos, tartalmas és gondosan kidolgozott műsort Prékopa István főoktató rendezte és az ő fáradhatatlan levente- lelkülebének köszönhető a kitünően sikerült színdarabok megtanítása is. A műsor után a fiatalság százai kerekedtek pompás táncra, amely kitűnő hangulatban a hajnali órákig tartott. A levente-vígest valóban az volt, aminek Horváth János vezető főoktató megnyitója hirdette, az összetartás, a nemzeti eszményekre nevelés szép műve, amely vigasságában is a „szebb jövőt“ szolgálta. Nem kell pestre utaznia, ba tisztics izmára gyógy és orlbopéd cipőre van szüksége, mert azt helyben a hosszú fővárosi gyakorlattal rendelkező Bakó Gyula Qipészmesternél, Szent István üt (Kallai) ut 39. olcsóban, de éppen olyan minőségben szerezheti be. — BÁLI MEGHÍVÓK, alkalmi értesítések egy vagy több színben nyomtatva, eredeti tervezés szerint, jutányos árban készülnek OROSZ KÁROLY könyvnyomdájában, Bercsényi-utca 3. sz. — Telefon: 577. — Sok és főleg zsíros étel elfogyasztása után igyék legkésőbb másnap reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József“ keserű- vizet, mert az a gyomrot és a beleket alaposain kitisztítja és az emésztés további folyamatát hathatósan előmozdítja. Kérdezze meg orvosát! Megérkeztek az uj ORION rádiók világsikert aratott magyar készülékek teljesítményben, hangminőségben, szelektivitásban, valamint olcsó árával egyedülálló. — Kőrzetképviselet KUHIREKIÁL Zrínyi Ilona utca 8. ^Telefon 4-76. HOOK rádió laboratórium — RADIO Állandó hétköznapi műsor: 6.45: Torna. Hírek. Hanglemezek. Étrend. 10.00: Hírek. Előadás. 11.10: Nemzetközi vízjelzés. 12.00: Harangszó. Himnusz, Időjárásjelentés. Hangverseny. 12.40: Hírek. Hangverseny. 13.20: Időjelzés, időjárásjelentés. Zenekari hangverseny. 14.30: Hírek, műsorismertetés, árfolyamok. 16.45: Időjelzés, időjár ás je lent és, hírek. 17.00: Hírek szlovák és magyarorosz nyelven. 19.15: Hírek. 21.40: Hírek, időjárásjelentés, hírek szlovák és magyarorosz nyelven. 23.00: Hírek német, olasz, angol és francia nyelven. 0.05: Hírek. CSÜTÖRTÖK, január 11. Budapest I. 16.15: Magyarorosz műveket hegedül zongorakísérettel Simonyiné Gróh Klára. 17.15: Gazdasági előadás. 17.45: A rádió szalonzenekara játszik. 18.45: Előadás. 19.25: Idegen népek zenéje hanglemezről. 19.35: „A peleskei nótárius.“ Énekes bohózat 3 felv. 22.10: Finn zenekari hangverseny közvetítése a Vigadóból (II. rész). 22.45: OláhiKál- mám és cigányzenekara muzsikál Budapest II. 17.20: Hanglemezek. 18.15: Angol nyelvoktatás. 19.35: Felolvasás. 20.00: Hírek. 20.20: Lovászi Ferenc és cigányzenekara muzsikál. 21.00: A Győri-trió műsora. 21.50 Id őj ár ás jelen t és. PÉNTEK, január 12. Budapest I. 16.15: Előadás. 17.15: Kékes Irén és Szalay László magyar nótákat énekel, kíséri Gáspár Lajos és cigányzenekara. 18.30: A rádió szalonzenekara játszik. 19.25: Csevegés. 19.40: Filmrészletek. 20.00: A Filharmóniai Társaság hangversenyének közvetítése az Operaháziból. 21.00: Külügyi negyedóra. 22.05: Hírek, időjárás jelentés. 22.25: Táncze- ne. 23.20: Csorba Gyula és cigányzenekara muzsikál, Szántó Gyula énekel. Budapest II. 18.45: Gyorsárótanfo- lyam. 19.20: A rádió szalonzenekara játszik. 20.00: Hírek. 20.20: Előadás. 20.50: Tánelemezek. 21.50: Időjárásjelentés-. Kassa. 10.00: Budapest I. 11.05: Előadás. 11.20: Hanglemezek. 11.40: Hírek. 12.00: Budapest I. 15.25: Szórakoztató lemezek. 15.55: Szlovák előadás. 16.15: Budapest I. Olcsón és jól vásárol Mayer Ágoston dtvatflzlelében női és férfi divatéi kék, kötött áruk, fehéremük, divatselymek, szövetek.
