Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 1-49. szám)
1940-02-06 / 29. szám
(Trianon 20.) 1940 február hó 6. c_ JWrvidék SZABOLCSI Hifi HÍRLAP Hsáraa 3. ofclal Vessünk mindent táljuk az utat latba, gazdatársaim, hegy megta- az érdemes munkások szivéhez és bizaimához Boér Ágoston dr. nagy beszédet mondott a Házban a szociális és antiszociális érzésű gazdálirél A mező gaz da sági munkabérek szabályozásáról szóló nagyjelentőségű törvényjavaslat tárgyalása során Boér Ágoston dr., szabolcsi képviselő nagy beszédet mondott, amelyben őszintén feltárta az igazságot a sokat vitatott kérdésben, miért van még ma is diszharmónia sok esetben, a birtokosok és munkások között. Az érdekes beszéddel a fővárosi lapok csak nagy vonásokban foglalkoztak, mi sem tudjuk a beszédet egész terjedelmében közölni, de gondolatmenete, amelyből kiviláglik képviselőnk mély szociális érzése, a következőkben ismertetjük: iBoér Ágoston dr. előbb általánosságban szociális vonatkozásban méltatta a törvényjavaslatot, majd néhány részletkérdést fejtegetett. Beszéde során a következőket mondotta: A földbirtokipolitikai j avgas'at mellett az eddig tárgyalt törvényjavaslatok közül szociálpolitikai reformációnk síkján ez a legnagyobb fontosságú törvényjavaslat. Országunk legnagyobb számú, legelesettebb és egyben legértékesebb társadalmi rétegének, a mezőgazdasági munkásságnak életét, sorsát érintő kérdésről van sző és ezérO azt hiszem, mindannyian, egyek vagyunk abban, hogy csak a legnagyobb szeretettel, de feltétlen hozzáértéssel és szakértelemmel kell ezzel a kérdéssel foglalkoznunk. A rideg számok egymás mellé állítása nem elegendő ahhoz, hogy a mezőgazdasági munkásnép viszonyairól általában hű és tiszta képet nyerjünk. Csak az, aki a munkást látta aratáskor, forró nyárban, kora reggeltől késő estig kaszával a kezében, aki betekintett az ő egyszerű családi otthonába, aki az ő családi körülményeit komolyan tanulmányozta, az ismerhette meg a magyar mezőgazdasági munkást. Aki pedig így megismerte, az, uraim, meg is tanulta becsülni és értékelni. Tizenhárom év óta lakom a nép közt, faluhelyen, ez alatt az idő alatt módomban volt az ország egyéb részein is, így különösen Szabolcs megyében — ezt kiemelem és hangsúlyozom — a munkásnép körében többször megfordulni. Szerzett tapasztalataim alapján arra a meggyőződésre jutottam, hogy a szociális érzéssel eltöltött magyar gazda, aki a nép között él és törődik vele. igenis ismeri a mezőgazdasági munkásnépet és ezért megtanulta becsülni kérges, de becsülni való kezét. Ezt igazolja az együttérzésnek, a segíteni akarásnak az a sok-sok megnyilvánulása, amelyet már régen több gazdaságban láttunk, a.zok a szolid, egészséges, kertes cselédházak, a test ápolására szolgáló fürdők, a szülészeti segélyek, sőt tovább megyek: a többgyermekes családok számára kiutalt családi segélyek, konveneiótöhbletek formájában és még fokozom ezt: a ma már egyes gazdaságokban látható nyári üdülési szabadságok. Ezek mind tanúbizonyságai ennek az egvüttérzésnek és felemelni akarásnak. Ha szembeállítom ezeknek a szociális érzései eltöltött magyar gazdáknak, hangsúlyozom, mélt áztassanak figyelni: magyar gazdáknak és .magyar gazdáknál alkalmazott cselédeknek a helyzetét sok-sok önálló egzisztenciával bíró kisgazda családéval, annak életviszonyaival, akkor lehetetlen el nem ismernem, hogy ez az összehasonlítás gyakran az utóbbiakra. tehát az önálló egzisztenciával bíró kisgazdákra nézve kedvezőtlenebb képet mutat életnívó és kultúra szempontjából. Ha minden gazda annyit tett volna a munkás- népért, mint amennyit néhány szociális érzéssel eltöltött magyar gazda tett, akkor nem volna szükség arra, hogy ezt a javaslatot idehozzuk. Amikor objektíve el kell ismernünk a legtöbb magyar gazda szociális gondolkodását, ugyanakkor tárgyilagosan, szomorú szívvel kell megállapítanunk, hogy igen- iss, vannak olyanok is, akik nem tettek eleget és nem tesznek ma sem eleget erkölcsi kötelezettségeiknek a magyar mezőgazdasági munkásság irányában. Évek óta figyelem azt a vétkes magatartást, amelyet ezek az utóbb említett gazdák a mezőgazdasági munkássággal szemben tanúsítanak és felifogtam azt a nagy veszélyt, amelyet ezeknek az antiszociálisán gondolkozó gazdáknak a tevékenysége a szociális gondolkozású gazdákra nézve jelent. Éppen ezért évekkel ezelőtt Szabolcs vármegyében egyszerű körlevélben felhívtam a gazda- társadalom egy . részét és kértem őket, hogy adjanak minél több munkaalkalmat, tisztességesen fizessék napszámosaikat és törődjenek velük. Nem azért vagyunk itt, hogy a meglévő sebek mélysége tekintetében egymást túllicitáljuk. Igénytelen nézetem szerint nem az a jó képviselője népének, aki a bajok megfestésénél sötét, sokszor rikító színeket használ és elgondolásaiban túlHungária Filmszínház TeleionszAm: 503 Február 6 7. Kedd szerda Budapesttel egyidőben! Ahol semmi sem szent Vidám történet a 60 emeletes házak és hazugságok városából. Előadások mindkét napon 5 7 és 9 órai kezdettel lépi a realitások határát. mert ezzel éppen annak a munkásrétegnek árt, amelynek .támogatására annakidején hitvallást tett, hanem az a képviselő, aki a tényleg fennálló bajok tárgyilagos körvonalazása mellett a realitások határán belül szakszerűen rámutat a bajok, a hibák orvoslásának helves módozataira. Sohasem szabad kizárólag azt nézni, hogy felszólalásunk, esetleg interpellációnk hogyan tetszik választópolgárságunknak, különösen pedig annak legelesettebb rétegének, mert hiszen fokozva, túlozva a bajokat, talán még jobban fog tetszeni, de meggyőződésem szerint kötelességünk a vitákban, a problémák felvetésekor olyan gondolatokkal e'ő- állani, amelyek választőpolgársá- gunknak s ezzel az egész magyar társadalom egyetemességének közös érdekeit egyformán vannak hivatva szolgálni. Szíves elnézést kérve ezért a kitérésért, amelyben rámutattam ezeknek az antiszociális gondolkozású földbirtok osoknak és földbérlőknek a nagy részénél tapasztaltakra, legyen szabad a sérelmek tárgyalásával kapcsolatban rámutatnom egy olyan tényre, amely mindennél világosabban igazolja azt az állításomat, hogy ez a réteg igenis nem tudott beleilleszkedni az úgynevezett magyar sorsközösségbe. Amíg a STOciálisan gondolkodó földtulajdonosok ingatlanai,-az örökösödéstől eltekint ve, az 'egyre növekvő terhek következtében állandóan veszítenek nagyságukból s ezzel a fö'dvagyon igazságosabb megosztását természetes úton is szolgálják, — de szegényednek is, ugyanaz alatt az idő alatt az említett réteg igen sok esetben nemcsak hogy nem veszített vagyonából, sőt gazdagodott. Nagy tévedés volna ebből a jelenségből arra következtetni, amint erre talán egyesek kaphatók és hajlandók, hogy ez a réteg talán jobban értett volna a gazdálkodáshoz. A szükséges forgótőke mellett, mely ebben a gazdagodásban óriási előnyt jelent, nem kis része van ebben annak az antiszociális gondolkodásnak, amelyet ezek a gazdák mező- gazdasági mun1 á' aÁkal szembcp tényleg tanúsít íak ■Minden gyak " au gazda tisztában van azzal, hogy a „szociális“ sí n en tehertételt jelent eg . ■ ság rezsije en. Azok a gazdaságok eknek szóTeleion 11. sz. táráiból vagy könyveléséből ez a szó ki van törölve, ennek a szónak megfelelő ellenértékét zsébre&ágják s így gazdagodnak. Kétségtelen, hogy ez a gazdagodás a mezőgazdasági munkásság rovására, tehát sérelmére történik. Hazafiatlan és embertelen gondolkodásról tesznek tanúbizonyságot azok, akik a munkással csak addig törődnek, de addig annál élénkebben, amíg az dolgozik. A munkaadó munkásában ne csak rezsijét emelő szerszámot lásson, hanem szívvel bíró magyart, ki családjával együtt élni akar. A munkaadó ragadjon meg minden alkalmat arra, hogv munkását közelebb hozza magához s akkor a munkás is nemcsak fejőstehenet fog látni a munkaadójában, hanem jószívű felebarátot is. Csak ez a mindkét fél részéről megnyilvánuló együttérzés teremthet meg olyan atmoszférát, amely a nyugodt termelés elengedhetetlen feltétele. Ebből önként következik az is, hogy ez az atmoszféra mindkét félnek, tehát a munkaadónak és a munkavállalónak legjobban felfogott érdekében igen szükséges és kívánatos. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy ez a harmónia, amelyet az imént említettem, igen sok olyan gazdaságban, amely ellen az imént kifogást emeltem, teljesen hiányzik. De tovább megyek, megbomlott ez a harmónia sok olyan gazdaságban Csináltassa gyógycipőjét Lichtenberg Leó luxus cipfiszaloalAbaa Bethlen utca fis Bercsényi utca sarok. — (Postával szemben.) Un * Filmszínház j? Telefon sz. Kedd-szerda Február 6—7. apesttel egyidőben ! £ íőstény tigris Egy félszeg tudós és egy t . ‘lyes miiiómos lány közelharca a szerelemért Előadások mind ke napon 5 7 és 9 órai kezdettel ■ ■■■■■■■■■■■■■■■
