Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 74-97. szám)

1939-04-01 / 74. szám

2. oldal S 2 -NYÍRYIDÉK ABOLCSI HLK 'wrnrmKm HIRLAP tim HÍRLAP (Trianon 19.) 1939 április hó 2. h közönség bajára, az évtizedek óta közkednelt KLEIN-VEWDÉSLŰ (Bessenyei tér

) Hungária Étterme átalakul Esti Zenés Étteremmé Ünnepélyes megnyitás: szombaton este, Kltiinö ételek és italok > Frissen csapolt sörök! A zenét a nyíregyháziak kedvence : SIRKSDY ELEMÉR és cigányzenekara szolgáltatja, fővárosi énekesnő közreműködésével Bkormányzónagyjelentőségübeszéde az alföldi Bizottság ülésén a gazdasági kérdésekről, a honvédségről, az fiiföld heiyzeféröl és az igazi magyar célkitűzésekről Az Országos Alföldi Bizottság csütörtök délután tartotta »agy gyűlését Budapesten. A nagygyűlés a tavaszi gazdaihét keretében to'y: !e és azt megjelenésével tüntette ki a kormányzó is. 'Kál'lay Miklós elnök a nagygyűlést megnyitva, hódolattal köszöntötte a kormányzó úr öfőméltóságát és a megjelenteket, majd megindokolta, hogv miért láttái: helvésnek az Alföldi Bizottság összehívását. Az Alföldi- Bizottság azért alakult meg, — .mondotta — hogy Magyarország legnagyobb földrajzi, gazdasági s talán lehet mondani leiki egységben élő területének proo-lémáit egyetemesen kutassa és tárja fel: feltárni és megállapítani a magyar Alföld gazdasági bajait, elmaradottságát és szükségleteit. Teleki miniszterelnök a Nagyalföldről A nagy tapssal fogadott előadás után gróf Teleki Pál miniszterelnök szólalt fel. /Mindenekelőtt köszönetet mondott- a kormányzó úr őfőmé'tóságának megjelenéséért, amellyel még nagyobb súlyt adott az Alföldi Bizottság ülésének. Idézte a közmondást: Akié a föld, azé az ország. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a földet tulajdonba kell venni s ekével megművelni. Ma azé a föld, aki a földet nemcsak műveli, de aki azt tudományosan feltárja és ismeri. Ha idegein tárja fel a földet tudományosan, akkor csak' szolga műveli. A földet annak a nemzetnek önmagának kell feltárni, amely tulajdonosa akar mariadni a földnek. Az Alföldet, mint speciális tájat- természetesen saját viszonyai szerint kell kezelni, termelési rendjét sajátosan kell berendezni, gazdálkodás és művelődésmódját is sajátosan kell megválasztani. — A Nagyalföld olyan egység, amely különösen rászorul arra, hogy a saját maga természete szerint műveltessék és kezeltessék. Nyilvánvaló, 'hogy a többi tájakról is kell, hogy legyenek ismereteink, de sokkal többet tanulunk abból, ha sok különböző idegen táj jelenségeit hasonlítjuk össze egymás között, mintha egyetlen tájnak a körülményeit próbáin ók magunk tájára áthelyezni. Sajnos, nagyon sokszor fordult elő az a hiba, hogy csak az utóbbi eljárást követtük. A miniszterelnök ezután az Alföld fogalmát határozta meg. A mi Alföldünk Európának adhat olyat, ami nincs meg a többi tájának, termelhet olyat, amit a többi nem termelhet vagy nem úgy termelhet, vagy nem éppen olyat. Olyan kis országnak, mint amilyen Magyarország, mely mennyiségd termelésből sohasem fog boldogulni, de a minőségi különbözeti termelésben kell megtalálnia a maga boldogulását. — A magyar Alföld a maga legszélesebb kiterjedésével és mindent belefoglalva, aini hozzá tartozik, és amihez kapcsolódik, egységes vízrendszeréivel együtt továbbra is a Duna-medence súlypontja marad. Taps és éljenzés kísérte a miniszterelnök szavait. II kormányzá besz|de Azután általános figyelem közepette Horthy Miklós kormányzó emelkedett szólásra. — Minden állam vezetésének és minden kormányzatnak első kötelessége az életszínvonal emelése olymódon, hogy alulról felfelé valamennyi társadalmi osztálynak több jövedelmet biztosítson, tehát az ország gazdagságát növeljük. Természetesen az életszínivonalat nem lehet úgy növelni, hogy attól az állampolgártól, akinek van valamije, a vagyonát, vagy annak egy részét egyszerűen elvesszük és másroak odaadjuk. Hanem gondoskodni keli arról, hogyan tehetjük az országot egészében gazdagabbá. — Nekünk Kárpátalja visszacsatolása életkérdés volt. Kárpátalja legnagyobb része erdő. Az ottani lakosság másból, mint favágásból, nem ágen tud élni. Ha ezeket az erdőket kivágják, természetesen karszt lesz ebből a vidékből s ha egy évben sok hó esik, hat hét helyett 3 nap alatt folyik le a síkságra és minket, mint az ürgét, kiont az Alföldön s ismét mocsár lesz az Alföld. Azonkívül Kárpátalják százával vannak források, patakok, amelyek összefutnak a Latorca, az Ung, a Tarcal és a többi folyóban, amelyek mind a Tiszába ömlenek. Ha karszt lenne Kánpá táljából, kiszáradnának a folyók, kiszáradna a Tisza s az Alföld sivatag lenne. Ezért volt nekünk életkérdés Kárpátalja visszaszerzése. Hogy Kárpátalja mit nyújt gazdasági szempontból, azt nagyon szépen kidolgozta már 30—40 évvel ezelőtt a földművelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya. Ebben a tervezetben meghatározták, hogy melyvölgyekben lelhet víz-tároló medencéket létesíteni, mert hiszen sok völgyben, ahol falvak, városok, utak, -vas.utak vannak, természetesen nem lehet.. Megállapították, hogy kb. hánv ^köbméter vizet lehetne tárolni, ami elegendő lehet, • hogy az Alföldet egész éven át öntözzük vele, hogy a Tiszát felfelé minél messzebb hajózhatóvá tegyük, továbbá, hogy kihozzuk belőle azt a lóerőt, ami -viszont lehetővé teszi nemcsak az ország egyrészének -villamosítását is, hanem gyárak létesítését, elsősorban a Kárpátalján is, amelyek az így termelt olcsó árammal kitűnően dolgozhatnak. — Mindez különben lehetőséget ad bizonyos gazdasági átállításra is. Azok ugyanis, akik nagybirtokukból leadnak, vagy akiknek birtokából telepesek számára kihatsítinak, részt vethetnek ilyen gyárak alapításában és nem is jár senki sem rosszul. Mert hiszen tudjuk, hogy földbirtokosnak lenni elég rossz üzlet. Túrjuk a földet azért, mert imádjuk (óriási taps), s' ha egy szeszélyes évében semmink sem terem, friss erővel nekilátunk megint a munkának, abban reménykedve, hogy a következő év jobbam sikerült. — Éppen most, amikor mélyen bele kell nyúlni a zsebbe, hogy minden eshetőségre .felkészüljünk, nagyon kell vigyáznunk arra, hogy ne álljon be a gazdasági életiben visszaesés, legalább is, hogy az minél kisebb arányú legyen. Hadseregünknek, hogy tökéletesítsük, még egy s másra szüksége van. Hogy a honvédség ezt megérdemli, azt láttuk. — (Szűnni nem akaró nagy taps.) — Az az érzésem, -hogy fajunkat régen rosszul vezették. A legnagyobb hiba talán az volt, hogy pazarolták a magyar vért akkor is, amikor arra nem volt szükség. Nem a tatárjárás, -vagy törökdúlás idején, hanem későhb. A magyarban annyi volt mindig a harci készség, hogy azt mindenki kihasználta, bárhol is volt háború Európában, akárhol kellett meghalni, ott magyar csapatok álltak. S így volt ez a -világháborúban is. — A Tisztikasz-inoban szokásos serlegmcsora idei szónoka említette, hogy a 10. században I. Ottó császár udvarában élt Luitpaird nevű történész, később kremonai püspök, aki görög nyelvű könyvében azt irta, hogy nem ismer szomjas embert, aki olyan mohón .nyúlna a hűs italhoz, mint amilyen mohón a magyar a csata napját várja. Hogy ez a harckészség ma is él bennünk, azt bebizonyították a legutóbbi hetek, amikor katonáink fent a Kárpátalján gyalog, kerékpáron, lóháton és a levegőben teljesítették kötelességüket. (Nagy taps.) — Ami a? Alföld munkáját illeti, íz Alföld, úgy érzem, mostohája volt az államinak. Akár utakról, akár iskolákról, akár szociális intézményekről volt szó, mindig az Alföld kapta a legkevesebbet. Most az öntözésen van a sor. Ez természetesen nem történhetik oly erős ütemben. — Hosszú idő óta fekvő betegek a régbevált, tisztán természetes „Ferenc József" keserűvizet nagyon szívesen isszák és annak gyors, biztos és mindig kellemes hashajtó hatását általánosan dicsérik. Kérdezze meg orvosát. Kovács András modernül berendezett villamosssági és rádió műszaki üzlete es műhelye Zrínyi Ilona utca 9. szán Telefon 413. Villamosbsrendezések, csillárok, rádiók, kerékpárak, háztartási cikkek nagy raktára. Szerelés és javítás. Van tehát időnk tanulmányozni, ta| nulni. § hogy erre is megvan a hají lam, azt láttam, amikor ott jártaim a Körösön, a most épült duzzasztónál, i megtekintettem az ottani állami bir! tokot is, ahol öntözéses gazdálkodás ? folyik. Nagyon sok jelentkező fiatalember dolgozik az állalmi birtokon, tehetős kisgazdák, középbirtokosok fiai. Eleinte attól tartottak, hogy ezek a gazdaiifjak, miután tavasztól őszig mezítláb, felgyűrt nadrággal kell taposni a -vízben, esetleg otthagyják a munkát. E helyett azonban az történt, hogy számuk évről évre növekszik s vasárnapokon és ünnepeken rengetegen jönnek oda gazdák érdeklődni, szétnézni, kérdezősködni és tanulni. — Nem akarom hosszúra nyújtani beszédemet. Nekünk — ismétlem — legfőbb kötelességünk mindent megtenni, hogy ezt az országot gazdagabbá tegyük. Hozzá kell -látni minden olyan munkához is, amelyet eddig lenéztünk. Ha gazdagok lei szünk, a magyar faj tehetségével j csodákat tudunk művelni. Ehhez két dolog szükséges: minél több pozitív munkát kell — s ezt aláhúzom, — minél kevesebb negatív munkát szaiba-d végezni. Vagyis dolgozzunk többet és politizáljunk kevesebbet. IA kormányzó beszédét percekig tartó lelkes taps és éljenzés követte. Kállay Miklós elnök megköszönte a kormányzónak, hogv kitüntette a bizottságot azzal, hogy nemcsak megjelent a nagygyűlésen, hanem fel is szólalt s újból irányt mutatott az aliföldi bizottságnak és minden jóérzésű magyar embernek, hogy milyen úton és hogyan kell haladni. A hozzászólók sorában először Korompay Károly dr. ig. főorvos szólalt fel. Majd Megay Meissner Károly a mezőgazdasági és földmunkásság problémájával foglalkozott. A mezőgazdasági munkásság problémáját két szempontból vizsgálta, még pedig a mezőgazdasági termelés szemszögéből és a mezőgazdasági munkásság saját különleges szempontjaiból.