Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 74-97. szám)

1939-04-01 / 74. szám

(Trianon 19.) 1939 április hó i. S 2 &SÓ"CSIHIKLAP - - - II I L J 3. oldal SZ^BOLCSX HÍRLAP (Trianon 19.) 1939 április hó 7. 9 Kárpátalját megszálló hős magyar honvedek­nek nagyobb örömet nem is okoz­hatott a kormány és a hadvezető­ség, mint a tábori posta beveze­tésével. Ezernyi és ezernyi hon­védnek ragyoghatott fel az arca, amikor felolvasták az erről szóló parancsot és megírhatta azt az otthoniakat megnyugtató pár sort: „Édes Szüleim", vagy „Drága kis Feleségem"... „Hál' Isteninek, jól vagyok, a százados úr igen finom, jó ember és kemény katona. A koszt kitiinő. Ruszin testvéreink örülnek, hogy megint magyar ka­tonát láthatnak. Hát odahaza mi újság? Jó egészséget kíván és min­denkit csókol Jani." És még job­bam fel fog ragyogni az arcuk, iha a napos tizedes majd kiosztja a hazulról küldött válaszokat, a majd örökre emlékezetes tábori levelezőlapokat, amelyekből meg­tudják, hogy ottlhon is minden rendben és minden hozzátartozó büszke arra, hogy az ő honvédjé­nek is van egy csipetnyi része a magyar honvédség világraszóló teljesítményébein. Mert tudjuk, mi és ki a magyar honvéd. Dalolva megy ha kell — ezer év óta a ha­lálba, de igen el tud szomorodni egy kétséges gondolattól: vajtjon rágondol-e Juliskája vagy édes szüléje akkor, amikor őt az eső íveri, a vihar tépi vagy a golyó jár­ja? S minden erejét, minden cnv berfelettiség'ét megkétszerezi, ha ott van a zsebében az a pár meleg sor, amelyik erről bizonyosságot szolgáltat. E,z a pár sornyi bizo­nyosság az, ami tigrissé, hősök hősévé, kaíolnák katonájává avat­ja a magyar honvédet. A tábori posta bevezetése a bizonyítéka annak, hogy igazán magyar szív irányítja a magyar honvédség munkáját. Éjszakára btkinyörögti magát a jisziví) emberikhez és másnap meglopta őket Tegnap éj3zaka az egyik őrjáratos rendőr a Kossuth utcán egy átfázott didergő nőre akadt. Amikor a rend­őrt meglátta, behúzódott az egyik kapu alá s ugy viselkedett, mintha már hazatért volna. A rendőrnek gyanús volt a nő vi­selkedése s ezért odalépett hozzá és igazolásra szólította: — Hogy hivják? — kérdezte a rendőr. — Engemet? — Magát, magát. — Dér Balázsné. — Hány gyermeke van? — Ne tréfáljon már a rendőr ur, még lány vagyok... A csavargó nő nem vetie észre, hogy elszólta magát. A rendőr meg­fogta a karját s aztán intett a fe­jével : — GyerMnk csak befelé! A kapitányságon hamarosan kitűnt, hogy Dér Balázsné csakugyan nem asszony, mert az igazi neve Rébel Lujza 36 éves hajadan, csavargónő, akinek évek óta nincs bejelentett lakása. Azt is beismerie, hogy éjszakán­ként ha magához való szegényt asz­szonyt látott, bekérezkedett hozzá « és addig sirt, panaszkodott, mig be | nem fogadták. Másnap az volt az volt az első dolga, hogy a lakísban összepakolt s a lopott holmi/al to­vábbállt. Nem kevesebb, mint 10 ilyen lopást ismert be. Összebaran­golta a környező falvakat is, ahol számos embert meglopott. A csavargó nő bünlajstromát most állítja össze a rendőrség. Két betörés történt tegnap éjszaka A betörök üldözés közben a lopott hoinll eldobálták Tegnap éjszaka két betörést kö­vettk el ismeretlen tettesek. Az egyik betörés a Bujtos utcában lévő Pász­tor féle füszerüzletben tőrtént. Itt azonban megzavarhatták őket, mert dolgavégzetlenül kellett elmenekül­niük. A másik betörés már annál ered­menyesebb volt. A Bocskay utcában lévő Bínkő füszerüzlet redőiyét fel­feszítették, az üzletajtaját álkulccsal kinyitották és onnan minden elvi­hető értékesebb holmit elvittek. A hajnali órákban négy gyanús emberre lett figyelmes a rendőrőr­szem. Hatalmas csomagokat cipel­tek. Megállásra szólította fel őket, mire a négy gyanús ember fa­tássak eredt. A rendőrőr­szem üldözőbe vette őket, mire azok eldobták csomag­jaikat és négyen négyfelé menekültek. A betörőket elfogni a rendőrőrszem­nek nem sikerült, de az eldobált csomagokban megtalálták a Benkő féle fl'szerüzletböl elvitt holmikat hiánytalanul. A négy elmenekült be­törő után megindult a rendőri nyo­mozás. Nyíregyházát igazolta az idő abban, hogy Dvorcsák Győzőt a parlamentbe küldte I j Az idő, amely minden letiport igazságot kiemel sírjából, minden igaztalanságot megbüntet, minden áügiazságot 'léleplez, meg nem csal­iható. Amikor a húszas években egy , napon arra ébredtünk, hogy egy előttünk eladdig ismeretlen politi­kus, Dvorcsák Győző a város kép­viselőjelöltje, nem értették meg sokam, milyen je­lentős elhatározás volt ez a jelölés. Nyíregyháza polgárságának nagy­többsége azonban jól tudta csakha­mar, hogy kit küld Dvor.csák szemé­lyében a magyar parlamentibe. Ak­koron még javában ágált a párisi gonoszok uralma, a csdh bosszúállás és lélekmérgezés és a megbaboná­zott pánszláv tótok vezérei zsíros •hivatalokat fogadtak el attól a Prá­gától, amely ellen azután két évti­zed múlva Hlinka kibontotta a sza­badság zászlaját. Egy szlovák ma­gyar férfi állt ellen a csábító hazug­ságok ellem, nem törődve a ravasz­ságokkal, nem hallgatva a sziréna­'hangokra: Dvorcsák Győző, a ma­gyarbarát tótok, a Jahlieskák szelle­mében a Szent István Magyarorszá­géhoz hű tótok szószólója. Külföld­re emigrálva lapot szerkesztett és ebben megírta az igazságot, megjó­solta a jövőt, amely most őt igazol­ta. Arról beszélt Dvorcsák Győző, amii örök igazság, azt hirdette szün­telen, ihogy a Felvidék és az Alföld gazdaságpolitikai erők ellenállhatat­lan törvényszerűségével, elválasztha­j tatkn.nl egymásra vannak utalva és í a felvidéki szlovákságnak nem le­; het más boldogságot adó elhelyezke­dés, mint a Magyarországgal való egyesülés. Hiába acsarkodtak reá, állta a giúny és gonosz indulatok pergőtüzet, nem engedett egy jottá­nyit sem elveiből, küzdött a magyar­szlovák testvériség gondolatáért, küzdött a nagy egyesülés eszméjé­ért. Ebben a küzdelemben éreztük meg mi, nyíregyháziak, hogy segíte­nünk kell őt, be kell küldenünk a magyar parlamentbe. A nyíregyházi szavazók állásfoglalása akkor olyan külpolitikai erőtényező volt, amely a mai jövőt készítette elő. Dvorcsákkal többízben beszél­tünk, megszólaltatta őt a Nyirvidék sokszor és miindenkor azt hangoz­tatta, hogy a tótoknak itt a "helyük Magyarország határain belül. Ma, amikor Szlovákia önálló lett, kitű­nik, hogy ezt a szabadságot nem tudja népe boldogítására felhasznál­ni, mert nem leihet a demokratikus államokkal szembeszállni a vasigaz­ságokkal, azzal az igazsággal, hogy a felvidéki tótok életere itt van a Tisza-Duna völgyében. Lehetséges, hogy ideig óráig szembeszállnak a Tiso-féle népámítók a tótság milliós tömegeinek igazi érdekeivel és aka­ratával, lehet, hogy egy ideiig megta­gadhatják cézári uralmukat a gőgös és dacos vezetők, de ők éppen úgy szét fognak esni, éppen úgy el fog­Hungária Filmszínház Ezelőtt: Városi Filmszínház. Telefonszám: 503. Március 31. Április 1. Budapesttel egyidöben! Péntek-szombat LC SL 0 V VH2 Va ti Előad^sok^kezdete * " 7*5, ' 47, VaO órakor Myron Brin ;g világhírű regényének filmváltozata. M. Itt az ideje, hogy a 42-ik magyar királyi osztály­sorsjátékra sorsjegyet rendeljen, vagy vásároljon, mert a húzás már a jövő héten 4-én kezdődik. Legnagysbb nyeremény szerencsés isetben: 709.000 pengő Jutalom: 400000 pengő Főnyeremény: 300.000 pengő Főnyeremény: 20®.000 pengő és számos közép és kisnyeremény, ész­szesen 9.758.000 pengő. Minden második sorsjegy »yer! Hivatalos sorsjegyárak: Egész 28 P. Fél 14 P, Negyed 7P, Nyolcad 3 50 P nak sodródni, mint Volosin és tár­sai és eljön az az idő, amikor a tót­ság javára .maguk fogják kérni az ősi egység visszaállítását'. Érezzük, hogy ez az idő nincs messze, akárhogyan is döntenek a miai .politika mesterkedői és akkor Nyíregyháza egykori elhatározása, amellyel D.vorcsákot, mint a szlo­vákság érdekeinek igazi képviselőijét beküldte a parlamentbe, igazolva lesz a történelem ítélőszéke előtt. 100 milló pengős for­galmai bonyolított le a Hangya A Hangya Szövetkezet a napok­ban tartotta Budapesten 40. évi ren­des közgyűlését. Wünsaher Frigyes dr. alelnök-vezérigazgató terjesztet­te elő az elmúlt üzletévről az igazga­tóság jelentésiét. Hangsúlyozta, hogy a 'mezőgazdasági lakosság vásárló­képességie fokozódott. A kormány a; mezőgazdasági termények értéke­sítésének megszervezésésnél főleg a szövetkezetek bevált szervezetére támaszkodott s e.z a szervezet látta el kitűnően áruval a felszabadult felvidéki területeket. A szövetkeze­tek nagyarányú fejlődést mutatnak fel s az 1937. évi összesített mérleg szerint 103,343.337 .pengő értékű árut adtak el és 328.980 pengő tiszta felesleget értek el. Emellett a tarta­lékalapoik emelésére 546.874 pengőt, vásárlási visszatérítésre pedig 625.758 pengőt fordítottak. A köz­pont forgalma valamennyi üzletág­ban nagymértékben emelkedett. A Hangya kötelékében működő érté­kesítő szövetkezetek által forgalom­ba hozott mezőgazdasága termékek értéke 49,652.175 pengő volt, ami az előző évi 30,592.374 pengős forga­lommal szemben több, mint 62%-os emelkedést jeleint. A közgyűlés kö­zönsége nagy lelkesedéssel fogadta az igazgatóság jelentését. Uránia Filmszínház Március 31. Április 1. Budapesttel egyidöben I Péntek szombat Leányvágyak Myron Brinig világhírű regényének filmváltozata. FIGYELEM! Előadások kezdete 4, 7*7 és 9 óra előtt 10 perccel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom