Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)

1938-11-13 / 256. szám

(Trianon 19.) 1938 november 13. »hiii I wttTfliwffimi _ /AtBINDÉK __ SS Abo lc« i hirläP vsa 7. «Mal I hadvezetés haidan és lapiaiakbai A hadvezetés túlhaladta régen azt az időt, amikor a hadvezér tevé­kenysége abban merült ki, hogy hadseregét a csata színhelyére ve­zesse és ott harcba dobja. A szél­ié gy,verőkkel felszerelt kis hadsere­gek kora volt ez. A hadvezér ezen időben a harc­ban maga is egyszerű harcossá -vált, az élen küzdött harcosainak szeme- láttára, példaadó bátorsága és vitéz­sége volt a hadvezetés. Ha a vezér meghátrált vagy elesett, a csata leg­többször elveszett. Azóta számos tényező változtatta meg a hadvezetést napjainkig, me­lyek közül leglényegesebb talán a technika haladása. Állíthatjuk, hogy a lőfegyverek feltalálása óta a ma­gasabb kultúrával járó technikai fö­lény hadviselési fölényt is biztosí­tott. Az európai államok felismerték, hogy a lőfegyverek birtokában a po­litikai célkitűzések látóköre lénye­gesen tágulhat. Nagyarányú hódítá­sokra, hegemóniákra, sőt világura­lomra való törekvés lép ennek nyo­mába. Ezek a nagy politikai célki­tűzések azonban egyetlen csatával n'em valósíthatók meg. Az ellensé­ges haderőt teljesen térdre kell kényszeríteni, meg kell semmisíteni, hogy a’ háborús cél elérhető legyen. A lőfegyverek után a legjelentő­sebb 'technikai vívmányok, melyek a hadvezetésre befolyást gyakorol­nak: a közlekedési és a híradóeszközök fejlődése, a repülő- és a robbanógáz-moto- roik széleskörű elterjedése. A vasutak révén meggyorsul a fel­vonulás, gyorsabb -eltolási lehetősé­gek biztosíthatók, a hadsereg nem függ a hadszíntértől, hanem min­dennemű szükségletét is a legna­gyobb távolságról uitána lelhet szál­lítani. Ez utóbbi 'körülmény teszi tulajdonképpen lehetővé a milliós hadseregek felállítását. Mivel mind­két félnél -azonos kihatású a vasút, a háború csak változatosabb lesz, a hadvezérekkel szemben nagyobb igényeket támaszt, de az időtartam­ra befolyást nem gyakorol. A gép­kocsik 'elterjedése a közlekedési há­lózat sűrítését jelenti. A gépkocsi sajátosságaiból kifolyólag azonban inkább magán a hadszíntéren biz­tosítja a nagyobb mozgékonyságot. Ez ismét a változatosabb, cselek­Női és férfi divatcikkek fehérnemű, ágynemű anya­gok, paplanok, takarók, harisnyák, kesztyűk aagy választékban, oissón Mayer Ágoston divatüzletében, Nyíregyháza ZRÍNYI ILONA UTCA Takarékossági hitel. Telefon § 17 ménydúsabb háborút jelenti s ismét csak a hadvezetés iránt támaszt kö­vetelményeket. A híradóeszközök közül először -a villamos távíró és távbeszélő, majd újabban a rádió áll a hadviselés szolgálatában. Ezek lehetővé teszik, hogy az ellenségről szerzett hírek hűim a r a vezetés tudomására jussa­nak s hogy az intézkedések, paran­csok gyorsan kiadhatók legyenek. Tehát a híradás a közlekedési tech­nika fejlődésével lépést tartva, biz­tosítja a gyorsabb és biztosabb ve­zetést. Időben a repülőgép a techniká­nak az a következő vívmánya, me­lyet a hadviselés szolgálatába állít. Az a számos feladat, melyet a re­pülő megoldani képes, napjainkig már azt a szélsőséges nézetet is ki­érlelte, hogy a repülő, mint „önálló légi haderő“, önálló hadviselésre is képes. E kérdés helytálló vagy hely­telen voltának bírálatát azonban mellőzve, kétségtelen, hogy a -re­pülő révén a hadviselés a síkból a térbe, a harmadik síkba is áttevő­dik. (A földalatti aknaharc révén a föld alá is.) A harc tehát a földön, levegőben és a föld alaitt is folyik s tés korát éli. Az emberi erőt, ahol csak lehet, gélpi erőivel pótolja. A hadvezetés sem zárkózik ed a hala­dás elől s azt mondhatjuk, hogyha az eddigi gépesítés csupán a mozgás (szállítás) gépesítése volt, akkor ma már a harcot is gépesítjük. Igé-ny- be-veszünk minden gépet, mely na­gyobb erőkifejtésre képesít a harc­ban is. A gépesítéssel s a maximá­lis hadsereggel azonban -egy új, va­lóban nehéz kérdés merül fel 9 ez anyag és eszközök pótlása háború esetén. Mig a múltban a hadsereg elin­dult -a hadszíntérre, ott önállóan látta ©1 magát minden szükségleté­vel, addig a ma hadserege,ezer és ezer szálon függ az anyaország gaz­daságán és iparán. A ma hadvezéré­nek ez az új működési területe bé­kében kezdődik s szünet nélkül folytatódik a háború befejezéséig. Jellemzője, hogy — egyrészt a bé­kéi előkészület helytelen voltán — elveszthetjük a háborút, mielőtt az első puskalövés eldördülne, más­részt a hadvezetés egyik fontos té­nyezője: a .meglepetés ipari téren is lehetséges, ha pl. nem várt új vagy sok eszközt és anyagot állít az ipar így a cselekmények összhangbalho- l a hadsereg rendelkezésére, zása és kiértékelése, azaz a had-veze- j Ha az eddigiekből az tűnt volna tés bonyolult, nehéz problémává I ki, hogy a ma hadvezetésében a had- •vált. , vezér elvesztette volna személyes A technika fejlődése mellett az hatását a hadseregre vagy a szemé- erőkifejtés mennyisége is halad. - lyes bátorság és egyéb katonai eré- Nem elégszünk meg a sokkal és jó- ; nvelk példátadó vezetési tényezője val, hanem a cél a legnagyobb és ; elhomályosult volna, akkor azt- oda legjobb hadsereg. Mértéket csak az j kell módosítanunk, hogy csak az ország erőforrásai szabhatnak. Leg- - érvényre juttatás módja változott, fontosabb erőtényező a.z ember. A ; .Nem személyes bátorság, hanem hadviselésre igénybevehető maxi- > bátor és tudatos felelősségvállalás, mális em.be rlétszámiból szervezem j tudatos merészség párosulva határ- dő hadsereg az ideális követelmény, ; tálán jellemszilárdsággal és határo- m-elyre minden állam törekszik. A | zot-tsággal — kall jellemezzék a ima 'világháborúban szerepelt milliós j hadvezérét. .hadseregek tehát , jövőben még j Emelljett a hadieszközök és anya.«, megnövekedne -. -■ valamint az ipar teljesítőkópességié­Nem .Vit«, hogy a milliós hatbe- j nefc i?en naívíokú tudást regek veretese lényegesen kulom- | ^ d meK,ek nélkül'úgynevezett boztk a szalfegyverek korában sze- J szü|etet6 hatjvez<Sr el sem képzel­repelt kis hadseregek vezeteseto 1 A het5 x,udás & jdlein näka| ntacs hadvezér itt a csatákat szemmel at j > . nem tekintheti s ezért ki is keli j ' c c r­vonnia magát a harcok helyi be- j Hindién-burg a tannen/bergi csatá­■nyoimásaá alól, mert neki a korsze­rű háborúban nem csatateret, ha­nem a hadszínteret vagy hadszínte­reket kell áttekinteni. Ezt az átte­kintést, melyet Napoleon, Görgey ivaigy az idősb Molfcke -egy hadve- zéri dombról, épület vagy templom tetejéről kapott meg, azt a ma had­vezére csak a térképről és helyzet­jelen t-ések töm e géből me rí the ti. Ezek a jelentések pedig soha tiszta képet nem adnak és nem is adhat­nak, mert a napokig elhúzódó, vál­takozó szer-encséjvel folyó harchely­zeteket az alparancsinokok egyéni benyomásaik szerint jelentik. A hadvezérnek mégis tisztán kell lát­nia a helyzetet, cselekednie kell s ea ezerszerte nehezebb feladat, mint amilyenek előtt a múlt hadve­zérei állottak. Napjainkban a technika a gópesí­an minden súrlódás és nehezse mellett napokon át kitartott az ere­deti terve mellett- s ez a határozott­ság és felelősségvállalás szülte a vi­lágháború egyik legszebb győzelmét. Ez a ma hadvezére. Hová menjünk délelőtti sörzónára? feltétlen az uj vezetés alá került Kís-Korona Étterembe ahol a legkitűnőbb fővárosi szakács ké sziti a kitűnő és változatos zónareggeliket. Pénteken este halvacsora — Szombaton disznótoros vacsora A gazdagság ára: # mindössze 3 P. Ennyibe kerül a magyar királyi jótékonycélú állami sorsjá­ték egy egész sorsjegye és l‘5oP-beegy fél. A húzás már közeledik dec. 7-én! A sorsjegy kapható min­den sorsjegyfóárusitónál, valamint az összes do- hánytőzsdékben. k Kiírásom tanitónöképzéjének l¥. éves növendékei rnisons délutánt rendeznek A Kálvin cum tan ítónőkép zőjenek IV. éves növendékei vasárnap, no­vember 13-án, -délután fél öt órai kezdettel műsoros délutánt rendez­nek a Magyar a magyarért .mozga­lom javára. A műsoros előadás szá­mai változatosak, szórakoztatók, úgyhogy a délután kedves élménye lesz a felvonuló közönségnek. Ezt a műsoros előadást, amely a Kálvi- n-eum tornatermében lesz, a Magyar a magyarért mozgalom keretében rendezik. Szívesen .hívnak és vár­náik a leányok minden jó magyart. Egy nyíregyházi szegény asszony harminc fillérje A Magyar a .magyarért mozgalom (fáradhatatlan gyűjtő hölgyei eljut­nak a város minden -utcájába, min­den otthonába. Mindenütt a nagy napókhoz méltó lelkes, készséges támogatás fogadja őket. Vannak en­nek a gyűjtő útnak megható moz­zanatai is, amelyek élénken jellem­zik ezeket az időket, amikor háttér­be szorul minden -elválasztó kérdés és egy -érzés, a magyar testvéri szo­lidaritás érzése lesz úrrá a szíveken. Sokszor a legszegényebb nép osz­tályhoz tartozók is erejük megfe- .szítésével adakoznak. A -város egyik külső negyedében történt. Egy nagyon szegény család azzal fo­gadta a gyűjtő nőt, hogy nem .ad­hatnak semmit, nincs semmijök. — Amikor azután az adakozásokat gyűjtő hölgy már távozóban volt, utána futott egy szegény asszony és a körvetkezőket mondotta: — Meggondoltuk a dolgot. Van itthon 30 fillérem, amit ma kenyér­re tartogattunk. íme, tessék átven­ni, majd megleszünk egy nap ke­nyér nélkül is, de azoknak a magyar testvéreknek, akik most a rabságból szabadultak föl, hadd adjuk oda ezt a kis összeget is. A gyűjtő nő meghatottan fogad­ta az ajánlatot és nem akarta elfo­gadni az utolsó darab kenyeret az ínséges családtól. De a szegény asz- szony nem engedett és a harminc fillér odakerült a többihez, a szere­tettel adott fillérekhez és pengők­höz. A szegény aszony példaadő áldozatkészséget tanúsított, mint ama bibliai szegény asszony, akinek két filléréről Krisztus urunk az is­mert szép példázatot mondotta. Bárcsak minden szíven ennyi ér­zés, ilyen áldozatkészség honolna, nem lenne egyetlen éhező sem az országban... — B3o&ktov4)papir, ftsonn vászon, 30/50-rs, 130 p«vjj6. Jóim fi. peptr kószcff-üateíéö«®.

Next

/
Oldalképek
Tartalom