Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)
Ajándékszám
6. oldal c„,NyÍRVIDÉK „ jZAbolcsx Hifi LAP fim (Trianon 19.) 1938 december hó. lammtMommimmM A Felvidék egy részének visszacsatolása a problémáknak egész sorát vetette fel. Ezeknek jól megfontolt, de gyors megoldása a régi csonka ország és a most visszakerült részek teljes, harmonikus összeolvasztása miatt elengedhetetlen. — Ezeknek a kérdéseknek helyes megÜzenet Uns- és Bereg vármegyék ügyvédeihez Irta: dr. Murányi László, a nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnöke tossítható legjobban, amely vidékeknek közgazdasági viszonyai azonosak. Az az átmeneti nehézség, amit az okoz, hogy a felszabadult területeken eddig nem magyar volt a törvénykezés nyelve, könnyen áthidalható lesz oly módon, hogy a kir. tábláknál éppen úgy, mint a kir. kúriánál is a szlovák és rutén nyelvet ismerő bírákból külön tanácsokat alakítanak. Sokkal könnyebb a további igazságügyi szervezeti kérdésnek: az ügyvédi és közjegyzői kérdésnek megoldása. Ung és Bereg vármegyék most felszabadult részein jelenleg mintegy 130 ügyvéd működik. Valószínű, hogy ezek legnagyobb részénél a további működésnek nem lesz akadálya. Ám ezeknek az ügyvédeknek egy külön, Önálló, új kamarában váló tömörítése nem mutatkozik célszerűnek, mert hiszen az újabb tapasztalatok az egészen kis létszámú kamarák felállítását — már csak az adminisztratív kiadások nagysága miatt sem — teszik kívánatossá. Az említett 130 ügyvéd nagyrésze az utóbbi 20 év alatt, tehát a megszállás óta szerzett oklevelet, kezdte meg működését, t-eíhát a magyar ügyvédi szervezetet, a magyar kamarák rendkívül sokoldalú feladatait nem is ismerheti. Ezeknél tehát a teljesen önálló kamara megszervezése és működésének zavartalansága majdnem 'leküzdhetetlen nehézségbe ütköznék. Az egyedül helyes és célirányos megoldás csak az lehet tehát, hia Bereg és Ung vármegyék most felszabadult részelt ügyvédi (vonatkozásban a nyíregyházi, közjegyzői -vonatkozásban a debreceni kamarákhoz csatolják. Ez oldása nehéz feladatot ró a közgazdasági élet, a közigazgatás vezetőire, de talán a legnehezebb feladat ©Lé állítja az igazságszolgáltatás rendjének irányítóit. A felszabadult területeken az elmúlt 20 esztendő alatt a mieinktől sokban eltérő anyagi, jogi és eljárása szabályok és igazságügyi szervezeti szabályok léptek életbe. Ezeket a szabályokat máról holnapra félretenni nem lehet, mert ez a jogbiztonság megrázkódtatását idézné elő. De ha ezek szerint a felszabadult részeket bizonyos vonatkoztatásban — egyelőre legalább — önálló jogterületként kell is kezelni, a kormányzatnak igyekeznie kell, hogy az adott helyzet kényszeréből fakadt | ez a különállás minél hamarabb [ megszűnjék s a teljes összeolvadás j az igazságszolgáltatás minden vona- ; Ián bekövetkezzék. Különösen az j igazságügyi szervezet kérdése az, j ami sürgős és körültekintő megöl- j dást követel. Az igazságügyi kormánynak legelsősorban a bírósági, ügyvédi ka- j marai és közjegyzői kamarai beosz- j tás problémáját kell megoldani. Az j alsó- és középfokú bíráskodással : összefüggő szervezeti kérdések nem ; fognak nagy fejtörést okozni. Be- j regszász, Munkács, Ung.vár vidéké- I nek egy önálló kir. törvényszék ha- j táskörébe való utalása önként ér- \ tendő szükségesség. Ez felel meg az j általános igazságügyi érdekeknek s 1 -ez az új törvényszék a debreceni, ( vagy pedig a kassai kir. ítélőtáblához csatoltassék. Nézetem szerint ; az erősebb érvek a debreceni tábla- j hoz való csatolás mellett szólnak. A ; beregszászi kir. törvényszék a régi j békeidőben is a debreceni kir. tábla * * joghatóságához tartozott. Nem ■ hagyható figyelmen kívül az sem, •; hogy az új rendezés során a sátor- | aljaújhelyi, sőt esetleg a miskolci 1 törvényszékeket is vissza fogják • csatolni a kassai táblához, ahova ré- ■ gébben is tartoztak, ez esetben ; azonban a debreceni táblának ! amúgy is kicsiny jogterületét ok-vet- < lenül ki kell bővíteni. Közlekedési és közgazdasági szempontok Í9 emellett a megoldás mellett szólnak. De talán a legfontosabb érv az, hogy Bereg és Ung vármegyéknek most felszabadult részei közgazdasági szempontból teljesen azonos képet mutatnak Szabolcs és Hajdú vármegye viszonyaival, már pedig a jogszolgáltatás egyöntetűsége azokon a vidékeken báza megoldás annál indokoltabb, mert hiszen Csonka Bereg é9 Csonka Ung megyék eddig is az említett két kamara joghatósága alá tartoztak. Az új Ügyvédi Rendtartás lehetővé teszi, hogy az ung-beregmegyei ügyvédek esetleges speciális igényei a nyíregyházi kamara kebelén belül is megfelelő védelemben, gondoskodásban részesüljenek és pedig annak a révén, amit az ung-beregmegyei törvényszék székhelyén kell majd megszervezni 9 ami külön összekötő hatósági szerv lesz a kamara vezetősége és az ung-beregmegyei ügyvédek között. A közlekedési viszonyok Ungvár, Beregszász, Nyíregyháza között igen kedvezőek, a két vidék sűrű és gyors forgalmának lebonyolítását biztosítják. Bizonyára ezek a szempontok fogják irányítani az igazságügyi kormányzatot is, amikor ennek a fontos szervezeti kérdésnek megoldásáról dönteni fog. A felszabadult vidékhez a történelmi hagyományoknak és a szeretetnek soha meg nem lazult szálai fűznek bennünket, de összefűznek a közös érdek kötelékei is. Bizalommal és szeretettel vesszük fel' az érintkezést húsz év előtt elszakított s most visszatért testvéreinkkel s igyekezni fogunk, hogy velük az elmúlt keserves húsz esztendő szenvedéseit elfeledtessük. Nyírbátor Szabolcs vármegye népességére nézve -a harmadik legnagyobb kö- zülete, a valódi Nyírség gazdasági és kereskedelmi központja: Nyírbátor. Alapítása visszanyúlik a nép- vándóriás korára. Az Opos nemzetségé, majd a Bá- thory-család nagyecsedi ágáé, ezek kihalta után a Rákóczi-családé és a nagymajtényi fegyverletétel után a Károlyiaké. S bár földesuraá hadkedvelők voltak, maga a község a régi Felvidék és az Alföld között elvonuló kereskedelmi út egyik főállomását képezte, háború, tatárdúlás elkerülte, kuruc, labanc nem kereste fel és az 1848-iki szabadságharcban sem volt hadszíntér, a világháború rémségei is megkíméltek, 1919-ben azonban az oláhok megszállották és 1930 március 19-ig magáikénak is tartották és 1919 szept. 12-től 1920 márc. 19-ig oláh katonai igazgatás alatt állott. Nyíregyházi Villamossági Részvénytársaság üzleivezetöség: Nyíregyháza Szentmihályi Dt 2 sz. 6.750.000 P beruházott tőkével Szabolcsvármegye legnagyobb ipari vállalkozása. — Termelt áram : 4'3 MILLIÓ kilowattóra A vezetékek írányvonalhossza SCO hilí méter Nyíregyháza városon kivül, Szabolcs és Hajdú vármegyékben 38 községet lát eí villamos energiával. 100 CSALÁDNAK BIZTOSIT MEGÉLHETÉST j A község a határ egyik legmé- \ lyebb vontján épült és eredetileg i vízzel védett területen, ami szintén j az őstel épülés mellett bizonyít. Ké- I 9Őbb fokozatosan töltöttek fel egyes 1 részeket és vezettettek le a vizek, f A község ősi része azonban utcáinak I nyomvonalában magán viseli a kény- íj szerépülési helyzetet s azért van az, l hogy a község ősi részében alig táji lálható edvenes utca és szabályos * telek. jj A község a nyíregyháza—.máté- l 9zalkai, továbbá debrecen—nyirbá- I tori vasutak találkozási pontján fek- I szik s amint efntebb 'említettem, a I Felvidék és Al'Öld közötti vásár fel- j vonulási út egyik fontos állomását j képezte. Ezen tényt igazolják a vár- I megye múzeumába beadott eredeti j vásártartási királyi adományilevelek, ( továbbá hogy a céhrendszer idején ; volt csizmadia, szűrszabó és rézrmű- l vés céhe. Ezek közül ma már a csiz- f mádiacéhnek van meg a céhládája régi okmány okkal és pecséttel. Építkezése és ruházata külön nemzeti jelleggel nem bír és a lakodalmi szokásokon kívül népművészeti szempontból .említésre méltó szokások sem fejlődtek ki és nem maradtak fenn. A római katolikus és református templomok azonban történelmi műemlékek és a g:Ót építkezésnek valódi -remekei, s különösen a református templom, mert a római katolikus templom tetőzetét 1890. évben, amikor átépíteni kellett villámcsapás okozta tűzvész miatt: meglehetősen kivetkőzte tték eredeti stílusából. A nyírbátori minorita-templom rövid története: A konventuális minoriták Nyírbátorban 1332-ben telepedtek le. Templom és kolostor már akkor volt, de mint a régi feljegyzésekből következtetni lehet, -a kolostor kezdetleges, a templom pedig befejezetlen volt. A későbbi adatokról már a Canonica Visitatiok számolnak be. Ezek szerint a templomot és a kolostort is 1480 körül Báthori István erdélyi fejedelem -a kenyérmezei zsákmány egy részéből teljesen újra építtette. 1587 körül a folyton ismétlődő török betörések miatt minden tönkrement, a templomot teljesen kifosztották. Ettől kezdve 130 éven keresztül mindkettő romokban hevert. Végül 1717-b'en gróf Erdődy Gábor egri püspök ajánlatára gróf Károlyi Sándor akkori nvirbátori földbirtokos, mint kegyúr, a templomot rendbehozatta és a kolostorral együtt újból a minoritáknak adományozta. Azóta — többször tűzvész pusztította. Legutóbb 1889-ben villámcsapás követ-
