Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)

Ajándékszám

SZÄj Bölcs i WIR LAP (Trianon 19.) 1938 december hó. _____ ta wwBMo wxmvmi rnnmmmmmaaimmaammutM m 7. oktat kéziében a tető teljesen leégett, a torony beomlott, a -harangok elol­vadtak. A tetőit akkor ugyan meg­csinálták, de nem az eredeti építési stílusban. Gyönyörű oltárai, amelyek tiszta fafaragásúak és bardkmiunikák. Kü­lön említésre méltó a Krucsay-féle szenvedő oltár. A református templom alapkövét 1484. éwben tették le és az épületet 1511. évben fejelték be. 1533. évbeni földrengésokozta károkat 1537. év­ben javították ki. 1867. évben látták el új padokkal. Ezen templomban elhelyezett intarziás stallum széke­ket 1933. év május havában a Nemzeti Múzeumba szállítot­ták fel, amelynek ellenértékeképpen a tem­plomot belülről tökéletesen kitata­rozták. 1933 dec. 18-án volt az újon­nan épített templom felszentelése s ugyanezen napon leplezték le a templom falába elhelyezett Báthory István erdélyi fejede­lem, majd lengyel király emlék­tábláját születésének 400 éves fordulója al­kalmából. Az épület külső része részben kijavíttatott az 1934. évben. A templom csiMagbordázata ma is egyike a legszebb és legcsodálato­sabb mennyezeteknek. A templom­ban megvan a régi oltáraLapza-t, szó­szék, Báhory István é9 Báthory Gá­bor, az ecsedi ág utolsó fénfisarjá- nalk sarkaphágja; mind;egy.ik korá­nak egy-egy értékes műemléke. Mindkét templom telve a magyar múlt dicsőségével és a földesurak ál- d oza'tk és zségé n ek tanübi z on ys ága i­v-ail. Nyírbátor községnek ezenkívül egyik érdekessége, hogy a határához tartozó, a község középpontjától 18 kilométer távolságra fekvő Bátor­liget pusztán, amöly a rézkorszak- 5 ban már lakott hely volt — létesült az első magyar természeti múzeum. Í Ezen 30 holdas múzeumban szaba­don virulnak ma is: lápi fűz, elinga- ta, zergeboglár, szibériai hamuvirág, Í farkas-szőlő, medvehagyma, kapot- nyak, ligeti boglárka, -galambvirág, tüdőfű. I Megemlítésre méltó még, hogy Bá­torliget közvetlen szomszédságéban épült az 1935. évi telepítési törvény meghozatala után az első magyar telepesfalu: Aporháza. A költöző fecskékhez Ezt a versemet még 1920 őszén írtam Munkácson Dermesztő szél dühöng. Agyvelőnk is fázik, A megszokott fészek hideg, jól tudom. Kegyetlen tél közéig és ti menekültök íutva, félelemmel, szökve félúton. Szemem kőnnyfátyolos, karom tehetetlen, meleg napot nektek én sem adhatok, szeretnék mégis a lelketekhez szólni: maradjatok ! A nagy ősz megtépett, Látom s érzem én is, hogy a pusztulásból több volt, mint szokott. Szomorúbb hervadás sosem járt e tájon, mert kiirthatatlan, mély nyomot hagyott. A föld mostan ugar, de tiétek lesznek tavasszal a napfény és az illatok. Az idén korábban lesz tavasz, mint máskor__ Ma radjatok! Tudom, vágytok délre, mert itt nehéz élni, de hogy ottan jobb lesz, azt alig hiszem. Fagy van most mindenütt s ha majd ott is fáztok, nem lesz már erőtök visszatérni sem. Pedig kikeletkor lesz még itten élet és ne legyen senki, aki dalba fog? Mi lesz itten, ha majd csak baglyok huhognak ? Maradjatok ! Mi nem fogunk sokáig váratni magunkra Irta : Komáromy Károly a NyKlSF elnöke P-üukösdkor a Kassai Sport Club futballcsapata vendégszerepelt ná­lunk. A mérkőzés után este barát­ságos borozgatásra az „Abbázia“ kerthelyiségében ültünk össze és hallgattuk kassai testvéreink elbe­szélését arról a színmagyar város­ról, ahonnan akkor még csak útle­véllel jöhettek át Nyiregyházára. örömkönnyek gyűltek szemünk­be, amikor hallottuk azokat a szív­ből jövő lelkes hangokat, mellyel a náluk tilos irredenta dalokat éne­kelték. „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország“ nagyszerű melódiá­ja az elszakított testvérek ajkán még sokkal szebben hangzott, mert 20 év mim den elfojtott lelkesedése érzett ki Sizavukból. De összeszorult a szívünk, ami­kor az óvatosabbak ara kérték tár­saikat, hogy hagyják abba az ének­lést, mert nem tudni, ki hallja őket és ha beárulják, Kassán súlyos bün­tetést kapnak. Hát lehet ez? tolult fel ajkunkon a kérdés, lehet testvért a testvértől, magyart a magyartól mesterségesen összetákolt és hazugságon felépült határokkal egymástól így elválasz­tani? Hát büntetés jár azért, ha va­laki édes szülőhazájának dicsőítő énekét ajkára veszi? Most megadtuk erre a méltó vá­laszt: nem, nem, soha! Kassa, Munkács, Ungvár, Bereg- j szász, Losonc, Fülek, Rozsnyó, Ko- | márom, Léva és a többi városok is­mét szabadok. Nem kell már többé „nemzetközi“ mérkőzéseket játsza­nunk ott élő magyar testvércsapa­tainkkal. Ünnepel az ország és ebbe a szí- vet-Ielket gyönyörködtető ünnep­ségbe a magyar sport is belekapcso­lódik, mert 140 sport-egyesülettel terebélyesedett sportunk eddig is erős fája. 140 tudásban és tehetség­ben egymást felülmúló sportegyesü­let, melyek közül 100 egyesület a futballt is űzi. Nemzeti Ligában játszó csapa­taink gyakran tettek látogatást a Felvidékem és győződhettek meg ot­tani csapataink kiváló játéktudásá­ról. A Kassai AC, a Huszti SC, Russ, Ungvári SC, a Füleki TC, a Munkácsi SE, a Beregszászi FTC. és a többi ma már ismét hozzánk tar­tozó csapatok gyakran késztették megadásra legjobb csapatainkat is. De meggyőződhettek erről a nyir- egyházi csapatok is, hiszen nem egy­szer jártak Beregszászban, Munká­cson és a többi városokban. Miként társadalmi, közgazdasági és kulturális életünk, úgy sport­életünk is lényeges változásom megy keresztül az új helyzetben. Az anyaszövetségek tárt karok­kal fogadják a megtért sporttest­véreket és ölelik keblükre. A felszabadult területek új kerületi beosztásokat is igényelnek. Különö­sen a Keletmagyarországi Labdarú­gók Alszövetségét érinti közelről ea a kérdés, mert számszerint is nagy, de tudásban még nagyobb egyesüle­tekkel bővül. Be kell és be is fogják vonni Beregszász, Munkács, Csap és a többi idetartozó városok sport­ját a kerületi bajnokságért játszó egyesületek sorába. Üj helyzet állott elő és -meg keil találni a módot arra, hogy az örven­detes területmegnagyobbodás foly­tán ne legyen széteső a kerület megművelendő területe. Berettyó­újfalu, Püspökladány és Karcag, mely városok a szabolcsi városoktól távol esnek és megközelítésük ne­hézkes, esetleg a középtmagyar ke­rületbe nyernének beosztást. Nyír­egyháza, Debrecen, Mátészalka, K®- várda, Nyírbátor, Nagykálló és a .visszatérő városok egyesületeiből kellene megalkotni az új Keleti Ai- 9zövetségct, mely játékerőben és 'egyesületi létszámban fölötte lesz a régi keleti alszövetségnek és azt az ország egyik legerősebb kerületévé teheti. Hazatérő városainkban mindig nagy sportélet volt, mert ha más vo­natkozásban el ia tilthatták őket Gyertek, bújjatok meg s ha nehéz az élet, tűrjetek, várjatok, jön a kikelet! Ha nem is lesztek itten, mikor újra zöldéi, ki pusztítja akkor ki a férgeket ? Hivatás vár rátok, itten fészkelőkre, ki töltse be azt, ha elvonultatok ? Verebek üljenek helyetekbe orvul ? Maradjatok ! Én nem bírom nézni, hogyan hagytok cserben meghitt, kedves otthont, mert a menny dörög. Akár süt rám a nap. akár fagyva fázom, énnekem egyformán kedves ez a rög. Nem bánom, ha mindjárt elseper az orkán, én lazítok, űzök, bújtok, izgatok s mig győzöm tüdővel, váltig azt kiáltom : — maradjatok ! A leggyorsabb autónál is jobban száguld bire a Szommsr garázs Opel $er»:cB autószanatóriumának NYÍREGYHÁZA, PAZONYI TÉR 1. SZÁM. ÉiHI sutinál »t j Schell inenigá'lorcás! Ml, motorkerékpárt, tételesen javít Horthy István

Next

/
Oldalképek
Tartalom