Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)
1938-12-13 / 280. szám
A. huszárok egykor és ma A gyorsaság a háborúban mindig * legfontosabb kellékek egyike ▼olt, de marad is, hiszen ezzel érjük el az ellenség meglepetését és ennek eredményeként az igazán nagy sikereket. A hadtörténelem számtalan esete bizonyítja, hogy a háborúban .valamelyik fél csak akkor ért el igazán nagy eredményeket, ha a másik nem volt az elkövetkezendő eseményekre felkészülve, aza.z sikerült tényleg meglepni. Sokkal könnyebb a vezér helyzete, ha a gyorsaság meglévő szervezési adottság, vagyis külön, gyors mozgásra képesített csapatok állanak rendelkezésre, az úgynevezett gyorsan mozgó alakulatok. Ezek modern képviselője ma a motort használja ki a gyors mozgásra és vagy mint motorizált csapat gépkocsikon szállítva, falja a kilométereket a világon szerte egyre szaporodó betónutakon vagy a levegőben búg motorja. De mellettük megmaradt, sőt ma még egyenesen nélkülözhetetlen az ember első és mindeddig leghűségesebb harcostársa: a ló és vele együtt a lovasság. Gyakran hallani és .éppen ezért nem is mehetünk el szó nélkül azon megállapítás mellett, hogy a lovasság napjai meg vannak számlálva, mert a lényegesen nagyobb teljesítményű motor rövidesen egészen ki fogja szorítani. Első pillanatra szinte hajlandók is vagyunk elfogadni ezt a véleményt, különösen ha figyelembe vesszük, hogy amíg a lovascsapatok átlag napi 50—60 km-nél többet nem tudnak megtenni, addig a gépkocsi zó csapatok könnyen megtesznek naponta 150—200 km-t is. Mesze és túlságosan szakterületre vezetne ennek a kérdésnek a közelebbi vizsgálata. Számunkra elég a végeredmény. Ez pedig az, hogy mindaddig nélkülözhetetlen a lovasság, amíg a motor nem tud legalább is olyan megbízhatóan minden úton, sőt az útnélküli terepen is és a legmostohább időjárás mellett is mozogni, mint a lovasság. Ettől pedig ma még messze 'vagyunk. A gépkocsi mozgási lehetőségeit illetően pedig az a helyzet Európában, hogy minél jobban távolodunk nyugatról keletre, az úthálózat is annál jobban gyérül, de ugyanilyen arányban nő a lovasság is az érintett államok hadseregeiben. Ez a magyarázata annak, hogy pl. Anglia 1—2 lovasezred kivételével tényleg gépkocsikra ültette már egész lovasságát, ezzel szemben Oroszország állítólag nem kevesebb, mint 36 lovashadosztályt, azaz kb. 150.000 lovast tart békében is készen a vég- nélküli és főleg útszegény orosz síkságon. Miután látjuk, hogy a huszár lét- jogosultságát illetően biztosan ül a nyeregben, lássuk közelebbről a múlt és a ma huszárját. Azt tudjuk, hogy a huszár, más szóval a könnyű lovasság speciálisan magyar eredetű és hogy tőlünk vette át a 18. századtól kezdve egész Európa. Az atillát és a mentét hűen lemásolták ugyan, de .nem tudják a magyar szívet is a Iája ültetni. Ez az oka annak, hogy bár az új alakulatok külföldön is beváltak, a huszár igazi képviselője mégis mindig a magyar huszár marad. A magyar ember virtuskodása, vakmerősége, leleményes furfangja, gyors helyzet- felismerése, helyes harcászati ösztöne és nem utolsó sorban hagyományos szeretete a lova iránt voltak mindig azok a tulajdonságok, melyek a magyar huszárt jellemezték és híressé tették. Vak Bottyán, Béri- Balogih Ádám, Ocskay tépett, marcona huszárjai ép úgy rémületbe ejtették a császári Bécs polgárait, valahányszor „Styriát, Becsaljál mesz- sze felinyargalták“, mint Hadik huszárjai Berlint, vagy Simányi óbester fergeteges legényei. Mária Terézia kora a huszár igazi aranykora. A kalandozó magyarok portyázásai ismétlődnek meg, jeléül annak, hogy a magyar az ősi lovas harcmodorban újra magára talált. Az akkori császári ármádiákban magasabb rendfokozatot elért magyar tisztek majdnem mind lovasok voltak jeléül annak, hogy e téren mint vezető is pótolhatatlan volt a magyar. Mint külön érdekességet említjük meg a legendás hírű Simony i óbestert, aki rettenthetetlen vitézségével közlegényből küzdötte fel magát ezredessé és 64 vitézségi érem tulajdonosa volt. Ilyen tradíciókra tekinthetettvisz- sza a magyar huszár, apóikor a világháborúba indult, melyben csakhamar beigazolta, hogy méltó utóda a híres elődöknek. A „vörös ördög“ elnevezést nem mi, hanem ellenségeink találták ki, jeléül annak, hogy a huszár tényleg rettegett ellenfél ■volt. A háború után ugyan hallatszottak hangok, melyek szerint a lovasság nem váltotta be a háborúban a hozzáfűzött reményeket, ez azonban elfogult vagy laikus vélemény. A megállapítás ugyan részben fennáll a vezetéssel szemben, de egyáltálában nem állja meg a helyét a csapattal szemben. Azt mondhatnánk, hogy a hangszer kifogástalan volt, csak aki játszott rajta, az kezelte rosszul. A vezetés ugyanis tényleg hibás volt annyiban, hogy amikor az 1904—5. évi or ősz-japán háború igen kézzel fogható bizonyítékokat szolgáltatott arra, hogy a lövészárkokba bújt ellenség a maga géppuskáival milyen pusztítást tud végezni a rátámadó fél soraiban, ezt a lovasság kiképzésénél és felszerelésénél nem vette figyelembe és így a háború kezdetén elavult felszereléssel és a régi, lóháton végrehajtott tümegrohamokra kiképezve küldte a harctérre a lovasságot, mely haláltmegvető bátorsággal rohamozta meg — persze lóháton —- a drótakadályokkal védett orosz álKcdföa és tűzbesys28*s$8!ét*t | «agy ralasztSk! Wirtschafter Imiin vaskereskedésében szerezheti be. Nyíregyháza, — Telefonszám 90. Budapest—Sdgóiarjáni tűzhelye« és kályhák lerakata. I« Háztartási cikkek nagy válazstéWban ! Iásokat és elfoglalta azokat, de igen nagy veszteségek árán. Már pedig nem me gszól ást, hanem a legmesz- szebb menő dicséretet érdemli meg az a csapat, mely hiányos felszereléssel is ilyen teljesítményekre volt képes. A világháború tapasztalatai mélyreható változtatásokat hoztak minden fegyvernem számára, de a legmesszebbmenőket a 1 oivasságnak. A háborús tapasztalatok mindig drága tandíjjal megfizetett tanulságok, mert vérrel lehet csak megszerezni azokat a háború iskolájában. Ebben az iskolában sokat vérzett, de sokat is tanult lovasságunk. A tapasztalatok be igazol ták, hogy a lovastömegek lóháton végrehajtott harcának ideje letűnt. Ezt felszámolta a mai modern tűzhatás, elsősorban a leghatásosabb és így a legjobban elszaporodott képviselőije a géppuska, melyből egy is elég ahhoz, hogy a legrövidebb idő alatt egész tömegeket kaszáljon le, ha olyan ember ül mögötte, akinek helyén a szíve. így lett a világháború előtti tűzfegyverekkel szegényesen ellátott lovasságból éppen a leg tüze rősebb csapat. És segítőtársa éppen az a géppuska lett, mely majdnem halálra ítélte. De miután magán a haric- mezőn ma már mozogni nem lehet, mert a mai tűzfegyverek a földből »gig kiemelkedő célt is biztosan d találják, a ma huszárja csak addig mozog lóháton, míg az ellenség közelébe ér. Ott lóról száll és gyalog harcol tovább, .néha azért, hogy megjelenésével nagy erő látszatát keltse az ellenségben, néha, hogy a harcban jelentkező .nagy síkéit gyorsan kimélyítse, máskor pedig azért, hogy a visszavonulóknak a hátát fedezze, számukra időt és teret biztosítson. hogy azután az utolsó pir lanaíban lóra ülve, maga is gyorsan eltűnjön az ellenség elöl. Ez a magyarázata annak, hogy a huszár fejéről eltűnt a csákó és helyébe a rohamsisak került. Sokan talán első pillanatra nem is gondolják, hogy ez a látszólag lényegtelen jelenség milyen mélyen gyökerező változások megnyilatkozása. De még a .világháború előtti „standbeli“ huszár is nagyot néz, ha egyszer kivonuláskor betéved a laktanyába. Szinte látjuk, amint a szemeit dörzsöli, hogy biztos legyen benne, hogy amit lát, az tényleg a valóság, mert az eléje táruló kép határozottan hasonlít ugyan a régihez, de mégis egészen más. A század élén ott van ugyan a „kapitány' úr“, ott van a többi tiszt úr is, megvan az arcvonal mögötti százados és a szolgálatvezető őrmester is, sőt a századtrombitás sem hiányzik, de új & sok golyószóró és géppuska, sőt az ágyúk is az osztály végén.'* A magyar ember hagyományos szeretete a magyar huszár iránt ma is változatlanul él a lelkében, mert ösztönösen érzi, hogyha a magyar ember, mint katona egyszer lóra ül, nincs náció a világon, mely utána csinálja azt és úgy, amit és ahogyan a magyar. Árverési hirdetmény lé és Árverési feltételek cimü blanketta kapható » H* papír (leletében. — jffa’új N>ir gyháza Bethlen »»83 u 1.'•lelefon 77. sz Dr.Baál svábhegyi gyermekszanatOriunt Budapest, I. Mátyás király ut 25|a. Telefon 165-111, Lábadozóknak, üdülőknek pihenés, hízó- knrák, nap kúrák. Téli sportok: sí, ródlí, korcsolya. Tökéletes komfort! Olcsó téli árak! Korszer! lakásvilágítás A lakás az emberek otthona. Érthető tehát az a körültekintő gondosság, amellyel a berendezésnél a bútorokat beszerzik, a szobákban csoportosítják, a falak festését vagy tapétázását, a képeket és egyéb dísztárgyakat megválasztják. A berendezett lakás azonban csak akkor teljes, ha minden egyes helyiségnek a .világítása is kifogástalan és összhangban van a bútorzattal. A villamosság szolgáltatja ma .a. legtökéletesebb világítást. Kiváló előnyei, hogy szagmentes és az egészségre ártalmatlan, hogy a világítótestek igen gazdaságosak és hogy fénye a legszebb. A villamosvilágításnak juttatták a vezető szerepet a lakásvilágításnál. A lakás korszerű világításánál három feladat lép előtérbe: 1. Az általános világítás a helyiségekben. Erre a célra szolgálnak az. ismeretes csülárok és középvilágítók. 2. A munkahelyeknek különleges, világítása. Számtalan ilyen munkahely van a lakásban: az ír óasztak a varrógép, a kézimunka asztal, a nagyapó karosszéke, ahol újságját olvassa, az iskolás gyermek tanulóasztala, ahol feladatait végzi, a konyhában a tűzhely és konyhaasztal, a fürdőszobatükör stb. A munkahelyek világítására szolgáló korszerű, lámpatestek ma már igen nagyszámban, ízléses és változatos kiviA vidéki uriközönség kedvenc hotelje az Esplanade nagyszálloda, Búd pest, III. Zsigmond utca 38/40. — Telefonok . 151-735. 151-738 157 296: izemben a világhírű Lukácsfürdővel és Császár-fürdővel, a Rózsadomb álján. Teljes komfort, folyó melegvíz, köz önti fűtés. Nyugati pályaudvartól 1 kisszakasz volságra szálloda te Ijesen átalakítva, ftj v«ee- és alatt áll Elsőrangú cafe restaurant polgári árak! — Olcsó szobák pensióval, vagy anélkül. Hosszabb tartózkodásnál kdön ENGEDMÉNYEK -
