Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)
1938-11-04 / 248. szám
Ara 10 fillér Nyíregyháza, 1938. november 4. (Trianon 19.) VI. évfolyam 248 (1678 ) rJ2áíTL Zi/fií Péntek és kiadöbivatal Bety.en-efe* 1. m. £*®fcetofc*réfcl c«ekksaá®: «7.139. Tekfórazáz»: 77. POLITIKAI NAPILAP ^ Előfizetés: Egy hóiaapra 2.59, aegyedévre 7.59 P. Köztisztviselőknek 20%os eagechaény., GYŐZTÜNK! „Es mégis győzünk!“ — ezt hirdettük fanatikus magyar hittel, amikor a komáromi tárgyalások megszakadtak egy sötét, konok, lelketlen és szívtelen imperialista politika, benesék hazajáró lelkének rontására! És mégis győzünk, ezt harsogták soraink, ezt szuggerálta lelkünk végtelen hite a jóság és igazság győzelmében, Istenben, aki a népek, világok atyja, és akinek végtelen kegyelme őrködött felettünk. Hittünk és ez a fenséges hit, amely a fájdalmak idején is lázas - akarásra feszítette minden erőnket, karddá acélozta toliunkat, el nem némuj.ó vészharanggá, lármafává r>erte hangunkat, ez a hit meggyógyított ma minket. „És mégis győzünk“, ezt kongatta szívünk piros hajnali szózata és ma itt remeg a lelkünk a győzelem boldogságában, mert Kassán, Ungvárott, Munkácson, Komáromban, Beregszászon és sok más ős magyar erőt reprezentáló váro.sban újra magyar lobogó leng. Tizenkétezer négyzetkilométer terület, több mint egymillió magyar, szlovák és ruszin testvér ébredt szörnyű vízióiból, lehullt a bilincs, a véres, a fájdalmas cseh bilincs a testről és szellemről a Fel- vidékemés kunyhókban, palotákban sírva borult egymás szívére minden magyar. Előkerültek a zászlók, a szent magyar szimbólumok az almáriumok, oltárok mélyéből és mint rab madár, ha rásüt a szabadság napja, felszárnyalnak a szívek rejtekéből az éj csendjében suttogva tanult imádságok: Hiszek Magyarország feltámadásában. Qyőzött a hit, diadal magasságába lendült a tiszta gondolat, amely hirdette, hogy új világ van, a népi gondolat új történelmet formáló ereje dübörög végig a világom Beteljesedik Petőfi jóslata: Két hadserege 'lesz a világnak csak: a jók és a rosszak, ez a két sereg egy utolsó mérkőzésen összeütközik és győzni fog a jó, Igen, ez történt ma, ezért harsan boldog éljen az ajkakon, ezért csillan könny a szemekben, mert győzött a jó a gonoszon, a tisztesség, a becsület ereje az aljasságon, az eszme az anyagon, a magyar feltámadásban való hit a betón- erődökön, szurojiyon, pénzen vásárolt hazug sajtón, győzött a jó, győzött az eszme! & nép nemzeti gondolat-eszméje ez, amely nem ismeri a régi diplomácia kétszínűségét, nem csűri-csavar ja a népek jogait, anyák, gyermekek, otthonok, bölcsök és koporsók igazságát, azt, hogy ősi nyelven éljenek, dolgozzanak, azt, ,hogy idegen nép ne kössön gúzsba egy nemzetet sem. Erezzük az új eszme napsugarainak melegét ma. Láttuk, hogy meg semmisülten buktak alá a sötétség kísér- tetei és odafordul arcunk ebben a napsütésben a két sugárzó hatalom, Németország, Olaszország felé, hogy a boldog öröm első perceiben Istennek zokogó örömmel hálát adva, odalépjünk és megfogjuk óriási kezüket, amelyeknek ökle lesújtott a cseh sárkány fejére és amelyeknek kezevonása órák alatt rajzolta meg végérvényesen a magyar népi igazság új határait. Mert tudjuk, hogy a Népszövetség urai hónapokon át dadogtak volna a paragrafusok labirintusában, ha rájuk bízták volna a határrendezés, a visszacsatolás, az igazságos békerevízió ügyének elintézését, mig Ribbentrop és Ciano kemény, katonás határozottsággal, azzal a roppant erkölcsi energiával, amely tartalmat, szellemet és győzhetetlen erőt ad országuknak, órák alatt megrajzolták az isteni igazság térkévét és döntő szavuk fellebbezhetetlen ítéletével összezúzták a trianoni börtön északi kapuját. Hűségökért becsületes magyar hűséggel állunk melléjük és életünk, haladási ütemünk, katonás és szociális berendezkedésünk bátor lendülete, új életformánk tisztessége méltó lesz hozzájuk. És hűséggel szorítjuk meg Pilsudszky fiainak kezét is, mert Varsóban már készen áll a kard kemény acélja arra, hogy győzelmünk végső beteljesedését, a közös magyar-lengyel határt megvonja. És lelkünk az öröm mámoros perceiben odaszáll Budavárába, a húsz esztendőn át bölcs előrelátással vezérkedő kormányzóhoz, hogy köszöntse, áldja nevét, magyarságának lendületét, kardjának, hadseregének bátor készenállását, köszöntve a már vérrel is áldozó magyar ifjúságot, amelynek heroikus fellángolása a magyar nagyság biztosítéka. Köszöntjük az ország kormányzati szellemét reprezentáló vitéz Imrédy Béla miniszterelnököt, aki kemény, okos, hűvösen tartózkodó, de szívós energiával őrködő és irányzó munkával győzelemre segítette a felvidéki magyar lobogót. És áldó imádságunk kér erőt, hosszú, boldog életet a zseniális Kánya Kálmánra, az ősz magyar külügyminiszterre, Teleki Pálra, a tudós delegátusra. Kánya Kálmán kényszerítette nagyszerű diplomáciai vonalvezetésével a döntőbíróság elfogadására Csehországot, amelynek számára rrie grendezte a népszavazástól való menekvés vesszőfutásának szégyenét. Hálával gondolunk a felvidéki magyarság hőseire, a millió tűrőre és szenvedőre, a harcos, merész, fanatikus vezérekre, Jarossra, Eszterházyra, a sokezer börtönbe vert újságíróra, tanítóra, a Himnusz-perek áldozataira.. . . És most zúgjanak az ünnepi harangok, áradjon lelkűnkből az imádság zsolozsmája, boruljunk le Isten trónja előtt és Te Deum-ot zengő ajakunk hirdesse, hogy a magyar feltámadásnak ez a mai nap csak egyik állomása, az első lépés az Ígéret földjén, a feljutás az ormokra, de jönni fog, jönni kell még a boldog napok sorozatának, jönnie kell a még rabságban sínylődő testvéreknek, akik tegnap este sírva hallották és remélve ünnepelték felvidéki testvéreik örömét. Erős kézfogással, győzhetetlen falanxban álljunk most már, ünneplő testvéreim. Lássuk meg a bizonyságot, hogy ész, erő, szent akarat győz, hogy az összefogás, a hűség és kitartás elveszi jutalmát. A költő fájdalmasan szép versében ezt hirdette: Tesz még az Isten gyönyörű csodát itt... és a költőknek, az eszmékben hivő álmodóknak lett igaza, mert az eszme feltámad millió alakban, a fű kinő az iitca kövezete között is és Krisztus szava: A Te hited meggyógyított Téged — örök igazság. Hiszünk továbbra is, dolgozunk továbbra is a népi erők teljessé válásáért, minden magyar adottság feltámadásáért, mert ebben a boldog pillanatban szívünk dobogásában isteni sugallat hajnali szava hallatszik: építsétek ki országotokat, teremtsetek új hazát ama népi erők szilárdságával, amelyek a bécsi Belvedere-ben győzelemre vitték a magyar üqyet és ha tudtok megújulni a becsület parancsa szerint: Feltöri még nagy sírboltját egész halott Magyarország! Komárom, Galánta, Érsekújvár, Léva, Losonc, Fülek, Rimaszombat, Jolsva, Rozsnyó, Beregszász, Munkács, Ungvár és Kassa a miénk A bicsl dinSis Feszült izgalomban várta az 'egész világ s -benne természetesen a magyar nemzet annak a pillanatnak az dérkezését, amelyben .nyilvánosságira kerül a döntőbíróság ítélete. A döntés már 6 órakor megtörtént, azonban a jegyzőkönyvek megszövegezése, aláírása és a térképekbe az új határok berajzolása annyi időt vett igénybe, hogy csak a késő psntss sziveit esti órákban juthatott nyilvánosságra a döntés szövege. !A döntőbírói ítélet szövege a következő: „A m. kir. kormánynak és a csehszlovák kormánynak a német és a királyi olasz kormányhoz intézett ama felkérése alapján, hogy a Magyarországnak átengedendő területeknek a két állam között függőben levő kérdését döntőbírói ítélettel rendezzék, továbbá az ezt követően az érdekelt kormányok között 1938 okt. 30-án váltott jegyzékek alapján Ribbentrop Joachim úr német birodalmi külügyminiszter és őfelsé- ' ge az olasz király és Etiópia császá- j ra külügyminisztere, Ciano gróf úr ma Becsben összejöttek és kormányaik nevében. Kánya Kálmán úr, m. kir. külügyminiszterrel és Cihval- kowsky Ferenc dr. úr, csehszlovák külügyminiszterrel folytatott újólagos megbeszélés után a következő döntőbírói ítéletet hozták: 1. A Csehszlovákia részéről Magyarországnak átengedendő területeket térképen jelölték meg. A határok helyszíni megvonását magyarcsehszlovák bizottságra bízzák. 2. A Csehszlovákia által átengedendő területek kiürítését és Magyarország részéről való megszállását
