Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 196-245. szám)

1938-10-13 / 230. szám

4. atdal meamm (Trianon 19.) 1938 október 13. A nőidivat újdonságai Takarékossági hüll! A LEGSZEBB KABÁT, KOSZTÜM, RUHA ÉS KALAP MODELLEK NAGY VÁLASZTÉKBAN, OLCSÖ SZABOTT ÁRBAN Maibautn Mariska mmmmmmmKaammmmmmmmmmmmmmmaBamtaustaasmmmm Divatüzletében. (Rákóczi utca 4.) vonultak a Schalk-szálló egyik kü- íanszobájába. Ott megszerkesztet­tük aízt a szakértői okmányt, amely « »érint Kassa cseh .váro-s. Vissza­utaztak a trianoni kastélyba, ma- jjukkal vitték azt a jegyzőkönyvet, «zen az alapon itt elálltak a népsza­vazástól és Kassát Csehszlovákiá­hoz csatolták. Honnan és mikor tudtuk mi ezt Híe-g? Későn, 1929 októberében. Ek­kor mondotta ezt el nevetve hety­kén a pozsonyi törvényszéken Han- zalik út. Ki volt ez? Cseh rendőr, Kamev és Karmezin urak kísé­rője volt egy hétig Kassán. Ekkor tárgyalták Kassán Tuka perét és felvonultatták Hanzalikot is ellene tárnának. Ettől megkérdezték az felőezabában, hogy hogyan tud val­lásin Tuka ellen. Erre dicsekedett azzal, hogy .nálánál nagyobb urak csinálták meg a kassai csalást, ak- koT 6 is valihat. (Az igazság kezd diadalmaskodni. Titka kiszabadult. Justicia istenasz- •zotnyának ártatlan arcáról is le kell kmáilni a Kassával kapcsolatos ha- angsá^máznak, Kassának is fel kell szabadulnia! Straky Henrik Ötpingösöket akart baiisi- tani egy szabolcsi uradalom FelföIAy Géza az egyik szabolcsi uradalom gépészkovácsa állott vád­lottként a debreceni törvényszék elélt. Az ügyészség szerint a gépészkovács az nrasági műhelyben ötpengésöket éa kétpeagősöket akart gyártani és a hamisítást megkezdte. Megtalálták a házkutatás során az elkészített öt- psngöst és két darab kétpengő t, de olyan silány gyatra hamisi.ványok voltak, hogy nem lehetett forga­lomba k>zni, Megtalálta a csendőrőrs a kiissét is, amelynek segítségévei úgy az öt- pengősöket, mint a kétpengősöket gyártani akarta. A kihallgatáson a Tádlett azzal védekezett, hogy a klisét találta és csak kedvtelésből, minden rossz szándék nélkül gyár­totta a hamispénzeket. A tanúvallo­mások során azonban kiderült, hogy Védekezése nem felel meg a való­ságnak, mert a pénzkészitéshez szük­séges olmót a nyíregyházi ócska­piacon § maga vásárolta ba. A bi réság Eelföldyt bűnösnek mondotta k! és nyolc hénapi börtönbüntetésre Ítélte, műszerész Bethlen u 27. Kerékpárt, rádiót részletre is. Eredeti Steyr Waffenrád Xt. Puck motorok képviselete. Javító műhely. nyíregyháza társadalma fidvSziite a miniszter- ellőhet A Nyíregyházi Szociális Misszió Társulat a következő üdvözlő távi­ratban üdvözölte a miniszterelnököt: Nagyméltóságu vitéz Imrédy Béla miniszterelnök urnák Budapest A Szociális Missié Társulat nyír­egyházai szervezete a trianoni ha­tárok áttörése és teljes eltörlése kerdetéa hódoló tisztelettel üd vözli Nagyuaéltóságodat és kéri a jó Istent, hogy megkezdett mun­káját a teljes siker koronázza és mély vallásos lelkttleíének adjon erőt és egészséget további nehéz küzdelméhez, hogy elszakított ma­gyar testvéreinkkel mielőbb egye sülhessünk a magyarok Nagyasz- szonya országában. Kriston Fcrencné elnöke6. Az ipartestet távirata: Nagy méltóságú vitéz Imrédy Béla miniszterelnök urnák Budapest A Felvidék magyarlakta területei­nek visszacsatolása érdekében ki­fejtett heroikus munkájára isten áldását kérjük nemzeíépi'ő küz­delmében N3gyméltóságodat ha­zafias érzéssel és minden erünk­kel támogatjuk. Nyíregyházi Ipartestület. A gör. kát. egyház: Nagyméííóságu vitéz Imrédy Béla mi .iszterelnök urnák Budapest A magyar namzet jövőjéért, amely­nek híjnalhasadását már látjuk imádkozva és dolgozva magasra emeljük nemzeti zászlónkat, hogy Exellenciádat és kormányát fele- lősségtejes történelmi órákban diadalra segítsük. A nyíregyházi gör. kát. eg ház­község neveben hódolattal dr. Mihalovich Sándor s. k. kanonok, főesperes plébános Közös lengyel-magyar határt Húsz esztendő propagandája hir­dette világszerte, hogy létezik egy „csehszlovák“ nép, melyet a háború utáni békeszerződések fedeztek fel. Mi, akik tőszomszédságában élünk ennek a különös nép-homunkulusz- nak, ezer esztendő óta a legnagyobb tájékozatlanságban voltunk afelől, hogy létezik „csehszlovák“ nép. — Hiába volt minden, a pariskor nyéki ■békeszerződések elismerték annak létezését s papirosforma szerint tényleg beszéltek csehszlovák nép­ről. Kárba veszett azonban húsz esztendő minden agitációju, mert .most összeomlott az a fikció, ame­lyik ezt el akarta hitetni. Kiderült, hogy a szlovákok húsz esztendő cseh propagandája után sem .haj­landó elismerni, hogy ők azonosak volnának a csehekkel, vagy rájuk lehetne húzni a „csehszlovák“ nép elnevezést. Amikor Hitler vezér és kancellár Niürnber.gben, majd később Berlin­ben elmondott nagyjelentőségű be­szédében allúziót tett Csehszlová­kiára, szokatlanul kemény szavakat .használt, szinte megbélyegző igazsá­gokat állapított meg annak elnöké-J ről, aki az események torlódásában éppen a minap került bele a tör­ténelem süllyesztőjébe. Hitler vezér és kancellár többször megismételve a szót, ha zu d ozással illette a volt elnököt s valóban, az ő mesterkedési propagandája és ha­mis beállításai tették lehetővé, hogy létrejöhetett Csehszlovákia, ez az összetákolt ország, amelyben a cseh nép uralkodó jellegét azzal igyeke­zett elfogadhatóvá tenni, hogy hoz­zácsatolt kétmillió szlovákot ahogy minden rendben legyen, ezt a vegyí­tést úgy akarta aeceptábilissá tenni, hogy egyszerűen felfedezte a „cseh­szlovák“ népet. Az első szélrezdü­lésre kitűnt, hogy a szlovákok egyáltalában nem érzik magukat cseheknek, hogy nyelvük és történelmi múltjuk, vallásuk és lelki struktúrájuk annyira elüt a csehekétől, hogy valóban csak a legnagyobb erő­szakkal lehet ezt a két népet egynek nevezni. Az erőszak itt sem bizonyult helyes eszköznek, mert a háború össze­roppanása után bekövetkezett osz­tozkodási és rablási korszakban be­csapott szlovákok mai pártalakulá­sai, nevezetesen a szlovák néppárt, a nemzeti párt és agrárpárt végre­hajtó bizottsága Zsolnán megtartott gyűlésén jóváhagyta azt a határoza­tot, amely kimondotta, hogy síkra szállanak a szlovák önkormányzat­ért. Miután egy olyan nép megmoz­dulásával állunk szemben, amely néppel mi ezer esztendős államköte­lékben éltünk s amely nép fiai kö­zösen védelmezték velünk a közös hazát, közösen viseltük az állami élet terheit, közös bánataink és kö­zös örömeink voltak, érthető, hogy ennek a népnek a sorsa nagyon is közelről érdekel bennünket. A zsol­Kóstolja meg Sztojka-iéie KÖZÉPBARNA KE­NYERET ÉS MINDIG EZT FOGJA KÉRNI fűszeresét!! n.aii határozat azt igazolja, hogy az általiunk hangoztatott irányban ha­ladnak a szlovák nép belső ügyei. Nevezetesen amikoT mi minden fenntartás nélkül végleges és sürgős átadását követeltük és követeljük most is a magyarlakta felvidéki te­rületeknek, ugyanakkor a többi nemzetiségeknek, tehát a szlovákok és ruszinok számára az önrendelke­zési jog biztosítását követeltük. — Döntsön mind a két nép önmaga saját sorsáról! A szlovákok, ime, megmozdul­tuk és mi változatlan érdeklő­déssel kísérjük az ő sorsukat és helyeseljük, hogy szabadon akarnak élni és saját önkor­mányzatuk kebelében óhajtják intézni saját életüket. Ugyancsak rohamos fejlődést mu­tatnak a dolgok a ruszin földön is. E földterületen lakó népesség poli­tikai pártjai megegyeztek abban, hogy haladéktalanul népszavazást követeinek. Ehhez az elhatározás­hoz csak azt a megjegyzést fűzzük még, hogy ez az a terület, amelyik a trianoni békeszerződés értelmé­ben — hogy úgy mondjuk — áren- dába volt adva a cseheknek, azt kiszip oly oz t ák, elhag yatotts ágban tartották, természetesen mindig ar­ra gondolva: ki tudja, meddig ' lesz birtokukban? Most, hogy ütött a bomlás órája, szeretnék a ruszino­kat hatalmi körükben megtartani, de jelentkezik az önrendelkezési jog hangoztatásával Magyaror­szág s fennen hallatja szavát Lengyelország, történelmi múlt­ra hivatkozva, a közös lengyel­magyar határ visszaállítását sür­geti. Ebbe a követelésbe szól most bele maga a ruszin nép, amelyik szintén népszavazás haladéktalan megtartá­sát követeli. Így festenek a dolgok abban a pillanatban, amikor a bom­lásnak indult cseh állam köztársa­sági elnök nélkül áll és újonnan ala­kult kormányával imbolyog léket kapot-t hajójával Európa zavaros vizein s kétségbeesve igyekszik egyik nagy nemzet kikötőjéből a másik nagy nemzet kikötőjébe fut­va menteni valamit a jogtalanul összeharácsolt területekből. Ilyen viszonyok között a magyar nemzet akkor cselekszik helyesen, ha egy­séges arcvonalat tartva, egyet akar és egyet cselekszik! Már most gondoljon; a télre és szerezze be I ngny VAlSSlték! kályha és tűzheiysziksigletét j oicsé iraki Wirtschafter Ármin vaskereskedésében, Nyíregyháza. Telefon 90. Budapest — Salgótarjáni "tűzhelyek és kályhák lerakata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom