Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 196-245. szám)

1938-10-13 / 230. szám

„Csehszlovákia“ a költészetben... Irta: KillSSY IMRE Nem nép, melynfck költészete nincs. Egy fejlett nép történelmét dalaiból össze lehetne állítani csak úgy, mint oknyomozó történelmé­ből. Nem a tudatosság, hanem a nagy tragédia vagy nagy öröm adja ilyenkor ajakra a szót. A formában kereshetnek és találhatnak is hibát, de az igazságban soha! Bár reál élethivatásra kényszerített a 9ors, de a dalba foglalt igazságok kuta­tását nem szűntem meg szeretni soha ... Csehszlovákia pusztulásra ítélt sorsát az oknyomozó történe­lem mellett a dal is hiánytalanul tartalmazza. Magyar fiatalságunk egyik sokat szenvedett, jótollú tag­jának módja volt ezt a helyszínen: a kassai börtönben tanulmányozni 9 azután kitűnő tollal a magyar nyilvánosságnak átadni. Ezekben a felette időszerű percekben nem lesz érdektelen ezeknek a megható fel- emelkedettségeknek egv kis időt szentelni: Ruszin András „testvér“ fuvaros volt a Tiszaháton. Fuvarosok nelhol a világon nem szoktak „igazoltatni“, különösen ha szíve sem kívánja ... Egyszer egy magyar menekülőt szállított az állomásra .. . Ered­mény: kihágás és 15 évi börtön! Le­számolt az otthonhagyott fiatal asz- szony, a három gyermek valaha való látásával, de lelke egy este a következő rabnótát gügyögte to­vább Kemény Gábornak: „Hallotta-e hírét piros járomszög­nek, piros járomszög.nek, Meg annak a híres kassai börtönnek? Hallottam, hallottam, ültem is már benne, ültem is már benne, A magyarságomért senyvedtem ott henne... Láttam az urakat, tizenhármán vol­tak, tizenhármán voltak, Mind a tizenhármán rólam tanács­koztak. Mellettük egy Dáma nevemet dik­tálja, nevemet diktálja... Sok keserű szóval bűnöm szaporítja. Hallod-e, Te Dáma, Te cafrangos Dáma, Te semmi re való! Mind a két szemedet vájja ki a holló!“ (Még talán a legártatlanabb gép­írónőt is így tiszteli meg Ruszin András vagy boldogtalan elődei hosszú sora!) Karcsák György politikailag hoz­zájuk, 'vagy rendszerükhöz tarto­zott: szocialista volt, kerékgyártó llllllllllll lllllllllllllllllllllllll í Kreskai Rádió Service ! i ■nmnnaüBaHBniHHHí Siakszérüen javít, modernizál. — Legújabb telepes rádiók raktára. ) r TOMPA MIHÁLY U. 3. TELEFON 7-77 j I volt. Szakszervezeti iratokat hordo­zott, mellettük Batya-cipő't, kést, értük magyar búzát, mákot, kuko­ricát, mert hát az egész Nagyma­gyar Alföldet hozzájuk nem csatol­hatták. A magas ■ elvtámogatók el­lenére csak öt évi börtönt kapott, a népijogok dicsőségére. A lipótvári börtönben leszámolt lelki szükségei­vel. Magyarrá és kereszténnyé lett szívben, lélekben s Kemény Gábor­nak keseregte el a lipótvári börtö­nök dalát: „Lipótvári nagy börtönnek rács- ablakán 9Ír a nóta, Benne ül a magyar gyerek, ki vígan mulatott utoljára. Ha kérdik, hogy merre járok, ne mondd, anyám, hogy be vagyok zárva, Elmerengve gondolok a rég elvesz­tett boldog szabadságra, De ha haza nem jönnek én, amire a kék ibolya nyílna, Akkor anyám ne várj haza, mert már engem letesznek a sírba! Ha kérdik, hogy mi lett velem, mondd, anyám, egy szőke lány­nak csendben, A szerelem és a bánat vitt engem a mély sír fenekébe!“ Kecskeméti Gyula magyar búzát akart csempészni s még magyar föl­dön fogták el. Mégis Triánon üd­vére 7 évi börtönt kapott. Volt ideje nótába szedni vagy megtanulni Ke­mény Gábornak elmondani: „Verik a kassai dobot, Most visznek egy szegény rabot. Rabot visznek rabságáért, Engem a magyarságomért! Be is vittek Kosicére, A kassai törvényszékre. Sírhatsz anyám jajszóval is, Volt egy fiad, rab lett az is! Ha megtalálok itt halni, Minden ruhát rám kell adni. Koporsóm se legyen fából, Legyen kinyílt gyöngyvirágból!“ Még szívbemarkolóbb a Cyrill Si- mánszky a „bolond orosz“ szív el­tépő sorsa. Hat nyelven beszélt, de szíve még erősebb volt. Az ukrán rónáról 12 évi raboskodás után ke­rült a kiewi és a varsói börtönön ke­resztül a Kárpátaljára. Ügy hallot­ta, hogy a csehszlovák boldogság alatt éhezik a fajtája. Agitált az éh­ség ellen. Jókor jött. Kárpátalján éppen állott Borov és Csertizsnye között a Laboré völgyében a csata, a cseh csendőrök ellen. Két hétig tartott s nem kétes, hogy végződött. 1935. évben fogságba került Cyril Simánszky. 1938 januárban már a 190 cm. magas ember 58 kg-ot nyo­mott, de a ruszin testvérektől még ■vérző tüdővel is megtanulta és Ke­mény Gábornak továbbadta a kö­vetkező nótét: Hungária Filmszínház Ezelőtt: Városi Filmszínház. Telefonszám: 503 Október 13—14, Csüför'ök, péntek Csak felnőttekrek! I Szerelmi vihar Egy mindent elsöprő, izzó szerelem drámai története, A főszerepekben CHARLES BOYER, MICHELE MORGAN. ______Előadások kezdete 5, 7 és 9 óra után* 15 perccel. Ma, szerdán utalsó nap: Frakkas sátán „Dobre bolo v. madarszkej krajine, Kedy Kossuth bival v. Debrecine, A ked Kossuth isol v. Debrecina, Zaplaka Madarszka Krajina.“ Magyarul Kemény Gábor szerint így hangzik: „Jó volt akkor, Kossuth idejében, Mikor Kossuth székelt Debrecenben, Mikor Kossuth Debrecent elhagyta, Elborult szép Magyarország arca!“ Szegény Cyril Simánszky nem lá­tott soha magyar rónát, de fajtája becsempészte haldokló fülébe a leg­szebb föld nagy tragédiáját! Ruszin András, Karcsák György, Kecske­méti Gyula, Cyril Simánszky, váj­jon megértétek-e, hogy virrad, el­mondhatjátok-e, hogy piros járom­szög ökrötök vérző nyakánál is jobban fáljt, hogy a szerelem és bá­nat nem a sír fenekébe, hanem a magyar életbe vitt, hogy ne legyen a koporsó igazságtalanságért sem gaarawaBaasssB fából, sem gyöngyvirágból, hogy felvidul Magyarország arca, mikor a rablók Kárpátalját elhagyják!? Mi a versetekből is történelmet, ta­nulságokat tanulunk. Mi az első pil­lanatban nem új kormányt és kor­mányzást s nem miniszteri széket követeltünk, hanem a Csehszlovákia által lezárt politikai foglyok felsza­badítását, melyet eddig az új szlo­vák kormánytól még nem hallot­tunk! Vájjon tanulnak-e a szlovák és rufchén nép vezetők a nép nótájá­ból, költészetéből, mely mindennél iga zab b a világon!? Nincs a történelemnek, sőt a tu­dománynak sem olyan mosó vize, mely ezeket' a szennyeiket le tudná mosni egy nép bánásmódjáról! Igye­kezzünk ezekkel is hatni, győzni azok ellen, kiket így örökített még a világ legigazabb, legönzet lenebb, legszemélytelenebb történetírója: * ,, népköltészet“! Kassát vissza! ki semleges szakértőkéi, Kamev Rö­Mindent vissza! Pozsonyt vissza! Kassát vissza! Ezt hallottuk a rá­dióban és olvastuk a lapokban. Mintha tartanánk talán attól, hogy e magyar empóriumok továbbra is kívül rekednének Szent István biro­dalmán. Pozsonyt 51%-ban magya­rok lakták az általunk rendezett utolsó népszámlálás idején, a továb­bi lakosságharmad német volt, fel­tétlen bíznunk kell e város felsza­badulásában. Kassa 83%-ban volt akkor ma­gyar, ez még inkább a mienk. Az Isten nem ver bottal, de igazságunk derengeni kezd. Ezzel kapcsolatban talán nem érdektelen, ha vissza­idézzük 1919 február havát és meg­emlékezünk arról, hogy milyen gá­lád módon szerezték meg a csehek ebben az időben éppen Kassát. 1919 február 5-én, e hideg napon, erősen égett a föld a csehek lába alatt. Ekkor jelentette be Benes igé­nyüket Kassára. Indokolásul azt hozta fel, hogy Kassa cseh város. Balfour angol lord a kassai viszo­nyok szempontjából teljesen tájé­kozott volt. Szót emelt mellettünk és az érvek sokaságával nagy hatást gyakorolt a tárgyalókra, még Clé- menceaura is. Ez indítványozta, hogy semleges szakértő bizottságot küldjenek ki Kassára Benes állítá­sának a felülvizsgálására. A kis ra­vasz cseh megrettent, de meg kell hagynunk, ügyes sakkhúzónak bizo­nyult. Benes csatlakozott az indít­ványhoz: Elv: majd csinálunk va­lamit a függöny mögött. Berekesz tették a napi tárgyalást. Az ülés- rekesztés után kétségbeesetten ro­hant a csehbarát amerikai House ezredeshez, valami szalmaszálért, amelybe bele lehetne kapaszkodni. Hiszen tudta ő is, hogy Kassa ma­gyar város. Ez az emberpár ördögi tervet eszelt ki. Cseheket küldtek bért tanárt és Karmezin Jánoa Eduárdot, az amerikai cseh légióba® szolgált vezérkari kapitányt. Kük voltak ezek az urak? Beneä gyer­mekkori barátai. Ezt Trianonban nem fedték fel senkinek, «ki p®dig tudta, hallgatott róla, mint a &ír. Ott elmondották róluk, hogy amerikai állampolgárok, tehát semlegesek. — Ezek testileg, lelkileg csehiek voltak. Nem változtat semmit ezen aa a tény, hogy az egyik két év előtt, • másik pedig 8 hónappal azelőtt »bé­rezte meg az amerikai állampolgár­ságot. Erről persze ismét senki #«tn szólt Trianonban. Ezeket — az ekkor már cseh meg­szállás alatt nyögő Kassán — Sokáé megyefőnök fogadta. Ki volt ea a Sokác úr? Benes harmadik jópaj- tása. Együtt .volt a három igjazság- tipró jómadár. Benes örült* mert ezzel megszerezte Kassát és kör­nyékét. Következett a szakértői színjáték. Az urak jól mulattak egyik vendéglőben, folytatták a ti­vornyát egyik kávóházból a másikig. Igv tartott ez egy hétig, költötték a konferencia pénzét. Ennyi bősé­ges sátáni bűn tapasztalat utón be­Legújabb férflszövatak, férfliRgik pulóverek, nyakkendők iei‘tn Uránia Filmszínház üőr Október 13— 14L Csütörtök, péntek Caak lelnőttekmek ! Szerelmi vihar Egy "mindent elsöprő, izzó szerelem drámai története. A főszerepekben ____________CHARLES BOYER/MICHELE MORGAN. El őadások kezdete 5, 7 és 9 óra előtt 10 perccel. Ma, szerdán utolsé nap: Párfs lánpaléRynél

Next

/
Oldalképek
Tartalom