Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 276-299. szám)

1936-12-25 / 296. szám

\ (Trianon 17.) 1936 december 20, 197 . oldal Egy délután pedig kt&lmas üdv* rivalgás harsant fel: — Jönnek... Tudtuk, hogy kik.. Bár esett iaz eső é9 felhőben valtuk, minden is künk előbújt a sátoilból, s körüli fogtuk Pista bát két vedégéved. Két árvaiányhajas rajparacsnok volt. Mi megbámultuk jelvéyeilket. Tet* szettek nekünk. Az áralányhajbok* rétájuk azonban vizes rolt. Szegény árvalányihaj! Olyan fapzottan ló* gatt íle a kalapról, mit részeg Szé* kedy Mózsi bajszia. Nsza, mi elő a hátizsákokat. Két. árványihajbokré* tát szedtünk edő és söcsdt a par* sági sátoriba menekült estvériek után küldtük az ajáiidékld. ök moso* iyogva fogadták el: — Nökünk kellenenektek árva* lányhajat adnunk. Mi pedig boldogok oltunk. Csö* ősit ölbekaptuk s öröünkhen, hogy a „magyar" cserkészűiek árvalány* hajat adhattunk, arant veregettük a vállát, hogy estére sgkékült. (Le* het azonban, hogy í hidegtől volt kék a válla, mert est amikor mu* tatba, a háta .jlibabőí" volt.) A következő nap egint ordít at* tunk örömünkben. I Molnár Fri gyes parancsnak úr (xst már mis 1 is így emlegetjük: Fridbá) — jött a táborunkba két másaraincsnok kí* séretében. Azaz csalkart jönni a táborunk*„ba", mertrogy megpil lantottuk (fényképránár mándemi* künk ismerte), olyanoux*kiáltással rajongtuk körül, hoitáboruink szé* lénél inem tudott to>b jutni. Igaz, :nem volt szép tőlünk a túl kedves vendégfogadás, dc ezzel akkor nem törődtünk. Kék, hogy csen* cseljenek velünk, feze, miindeni* künk a nyakukba gesztetit ,,vala* mivel' szerette volrkezdeni. De amikor megmondtáhogy az a zsi* nórra fűzött farkas mit jelent, — ijedten hátráltunk,ssett állal, há* rom lépést: — Bocsánat! Mzerényebb igé* nvűek vagyunk. És ekkor ők nevek ránk: — Csencsel jünk • Persze nem farkogat... És meg* lehetősen egy old alcsencselés volt. Hol egyikünk, holásikunk kapott dugva valamit a árkába, ,nekünk viszont nem vollt bad elárulnunk, hogy mit kaptunkEste a tábortűz* nél „sült" kii, hogaindenik medve* •cukrot kapott.) Sajnos örömünl üröm cseppent. A tálborparancíkságtól „inspi* -ciálni" jött egy jk,zsinóros" (őket csak így emleget;). Körbe járit a táborba, amit leiett, megkritizált. A végén a mi sportunkhoz jött, egy*két szót szó Molnár parancs* nok úrhoz, majc&szönt neki: — Sanaitate! (szséget). — Jó munkáit- fogadta Molnár parancsnak úr. tar felénk fordult a „kékzsiinóros" — Sanatate! És mi... a teérek jelenléte erőt kölcsönzött nelk, kezünk önkén* telenül ökölbe isult s dühösen kö* szöntünk neki Jusban: — Jó munká 1 A „kékzsiinór elpirult. A vér ar* cába szaladt. Sieit szigorúan for* gatta körbe s nagyszer ránk szólt .hangosabban: .„, JWíRUTOÉK .... MÉRNK ÚR! Jobbat nem kivánnankájához, mint a TÚRÁN irónt. A legfinom grafitból gyártok kiváló nyár irón. GYÁRTJA: SCIER JÓZSEF R.-T — Sanatate! Mi magunkban eközben összeha* sonlítottuk Frici bát a „kékzsinóros* sal". Érdekes és óriási ellentét volt kettőjük között. A Fnici bá izmos, férfias alakja és határozottsága mel* lett a „kékzsinóros" elpuhult, lomha teste és egész egyénisége úgy clmo* sódart, mint a Vöröstenger vizében valamely „üldözője" elől menekülő üvegtestű állat körvonala. Neveitsé* gesnek tűnt föl előttünk vérmes szcmforgiatása és most egyenként szólaltunk meg, szinte kajánul ne* vetve vele szembe: — Jó munkát!... Jó munkát!... Elfelejtettük arra a percre a ,,Sana* tate'Vt és oly jól esett, hogy ezt mondhattuk: — Jó munkát!... A kékzsinóros dühösen eltalpalt. Frici bá mosolygott... bennünk pe* dig valami mind ezt zakatolta: „Jő munkát, jó munkát!... Nagyszerű volt részünkre a pilla* nat, mert egy „kékzsinóros" szemébe vághattuk: — Mi is magyarok vagyunk!... Most búsmagyarok!... Hálásan néztünk Frici bára. Övölt ebben a pillanatban a vezérünk. Fo* kosára támaszkodott, ránk mosoly* gatt, nekünk pedig még impozáns sabhnak tűnt az ő egyénisége. Meg* szerettük volna ölelni. Éreztük, hogy ő magyar és hogy ő a miénk is. Egy* szer aztán Frici ibá újból a kalapjá* hoz emelte három ujját: — Jó munkát! Mi pedig teli torokkal harsogtuk: — Jó munkát! Amikor pedig hallótávolságon ki* vül jutott, felujjongtunk: — Ez egy „félisten" Heros"... Vájjon mind ilyenek a magyarok?... Bizonyosan!... Éreztük, hogy mi — búsmagyarok — sokkal mögöttük állunk, de ez az érzés csak boldogsággal töltötte el szívünket és erős mindenikünkben az elhatározás, hogy mi is „ilyenek* ké" legyünk. A cserkész szava pedig — esküt ér. Célszerű karácsonyi ajándékok, háztartási cikkek, tűzhelyek, kályhák, vasáruk Wiríschafter Ármin vaskereskedésében Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 3. szám, Telefon 90. Nyíregyháza a leány­kereskededelem ellen A Balkán felé irányítják a kicsempészett leányokat Állítsanak fel Nyíregyházán is pályaudvari missziót A leánykereskedelem a békeévek szomorú emlékeivel nem tűnt el vilá* gunkból ma sem, sőt igen intenziven virágzik. A háború előtti magyar lá* nyok, az úgynevezett „hungairák" ba* zony ma is léteznek, az utánpótlás kifogyhatatlan, hiszen a mai élet ne* Kézségében igen nagy a kísértés. Ki* pusztítani lehetetlen ezt az üzleti vál* lalkozást, hiszein rejtett, titokzatos utakon bonyolódik le, melynek szá* lai az egész világot behálózzák. De lehet küzdeni ellene és az európai országokban. 22 államban ezt meg is teszik. Ennek a harcnak lelkes apos* tolai vannak, akik újabban previen* tív védelmi eszközökkel próbálják útját állni a leányvásár hullámainak. Ilyen elhívatott harcosát ismertük meg a leánykereskedelem elleni küz* delemnek Mók Fereincnében, a Ma* gyar Egyesület a Leátoykereskedölem állon (MELE) központi főtitkárában legutóbbi nyiregyházi útja alkalmá* val. Hosszú, hosszú évek óta fárad* hatatlanul működik ennek az >eszmé* nek szolgálatában, tanulmányozta a külföldi állapotokat és evégből kint járt Németországban, Angliában, Amerikában. Alkalmunk volt vele beszélgetést folytatni korunknak e súlyos problémájáról. — A leánykereskedelem tényét igen nehezen lehet megállapítani, — mondotta Mók Feirelncné — csak egyes tünetek mutatnak létezésére. Ismerek egy úriasszonyt például, aki 16 éves leányát két évvel ez* előtt leküldte az utcára vásárolni és azóta eltűnt. A hatóság sem akadt nyomára. Az* óba a szerencsétlen anya állandóan érdeklődik a MELE*nél, hogy nincs*e hír leánya felől. — Igen gyakori az eset, amikor parasztruhában, autóban esem* pészik ki a leányokat. Vannak jólöltözött férfiak, akik megfor* dúlnak az országban többször, kétségtelen, hogy leánykereske* dők, de olv ügyesen működnek, hogy a hatóságot is sikerül kis játszaniok. Nem lehet ellenük semmit tenni, mert az útlevelük is rendben van. Különösen a Badkán felé irányítják ezeket a kicsempészett leányokat. Ezt a genfi központi szervezetünk i statisztikailag 'kimutatta. A Balkánról Szíria, Tunis felé viszik ezeket a leányokat, sok jut közülök DélsAmerikába. Nem lehet rájönni, hogy mikor történik egysegy ilyen kicsempé* szés az országból, de kétségte* len, hogy létezik, mert jönnek apák, vőlegények, hozzátartozók és elpanaszolják, hogy eltűnt leá* nyuk, mintha a föld nyelte vols na el. Ilyenkor érintkezésbe lépünk ia ha* tósági nyomozással együtt külföldi szerveinikkd, de az ilyen eltűnt lá* nyok már elveszett emberek. — Hogy a leánykereskedelem út* ját lehessen állni, megszervezzük minden nagyobb városban a pályaudvari missziót, így akarjuk ezt Nyíregyházán is megteremteni. Az elgondolás az, hogy a fővárosba leginkább szegénysorsú leányok igyekeznek jutni, akik ott szolgálat* ff ** -«» ** ** ******** Fagyver, Lőszer és vadászati cikkek, villanyégők Biczáknál Bethlen-u 27. Teleton 3-30. I ba akarnak szegődni. így indul el azutáln a tragédiájuk. Nyíregyházán igen intenzív a Nyírség leányainak vándorlási mozgalma és ezért szükség van ennek a pályaudvari missziónak létesítésére. A pályaudvari misszió, vagy önkéh* tes úrinő, vagy a város által díjazott . nő lehet, akinek feladata jelen eset* | ben az érkező vonatok nőutasainak szemmel tartása. Azok a lányodi, akik Pestre akarnak menmii elhelyez* kedés végett, könnyen felismerhetik a misszióst nemzeti színű karszal* lagjáról, akihez tanácsért fordulnak. — A pályaudvtari missziós egy* részt igyekszik feltárni az ilyen mun* kakereső előtt, hogy a főváros ,nem bírja befogadni az újabb kenyérke* r esőket, másrészt, ha úgy találja, hogv mégis szükséges az illetőnek, hogv Budapesten próbálkozzon, ak« kor utalványt állít ki számára a ,bu* dapesti egyesület központi szervé* hez, hogy ellenőrizhessék útját <a fővárosban. így fennmarad a kapcso* lat az illető leány hozzátartozóival, vagy a községi elöljárósággal is. De fennmarad a kapcsolat akkor is, ha az illető leány külföldre megy, mert a genfi központnak részletes jelen* fcést küld a fővárosi szerv a külföld* re ment nőkről és ennek alapján ott is figyelemmel kísérik sorsukat. Mók Ferenené rövidesen kérvény* nveil fordul az illetékes hatóságaink* hoz a nyiregyházi pályaudvari misz* szió felállítása ügyében, hisszük, hogv ez a nagyjelentőségű intéz* mény nyíregyházán is létre jöhet. — Gyorsíró órákat ad Nagy Irén oki. gyorsíró tanárnő, Kállói»utca 25. Újdonság I Kipróbált DauQratá^, női hajhullamositás villany, gép és motor nélkül. Veszélytelen, 1 óra alatt kész. Kelemen István hölgyfodrász, Kiss Ernő utca 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom