Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 276-299. szám)
1936-12-25 / 296. szám
vegyen. Luther-utca 5. szám. Takarékossági hitel Telefon 576. Maradék bőrök fél áron (Trianon 17.) 1936 december 25. áJ SA B QJ^l^J^JnlSí^ t 25. oldal galmat kellene indítani abból a cél* ból, hogy a mai szülők ismét akarja* nak és tanuljanak meg nevelni. Margócs.i Emil c. kir. főigazgató — A vezetésem alatt álló városi fiú felsőkereskedelmi iskolában nem igen fordult elő növendékeink között sem az öngyilkosság, sem a szökés, így ezekről a 'lelki rejtelmekről keve* sefc tudok ír,ni. Meggyőződésem, hogy a leg* többnél a szülői házban van a hiba. A szülők a mai mostoha viszonyok között nem tudják nevelni gyerme* keiket, sokszor nem is akarják, mert nem tudnak jó példával elöljárni, ami a nevelésnek a kezdete. Mikor bejön egy*egy arnya laz igazgatói iro* dába ruzsozott ajakkal, karminvörös körmökkel, (igazított szemöldökkel, festett hajjal és amikor akad olyan is, aki az idegességtől az egyik ciga* retitát a másik után szívja el, amíg sorrakerül, akkor már minden szá* nalmam ott van az illető anya gyer* meke mellett, mert szerintem nem a leányban vagy a fiúban van a hiba, hanem az anyai nevelésben. Meggyő* ződésem, hogy az ilyen anyának nem lehelt tekintélye gyermeke előtt. Az ilyen nem hogy nevelni tudná a reábízott gyermeket, hanem bizony csak káros irányban befolyás salja őt. Az ilyen szülők legtöbbször majomszeretettel vannak gyerme* keák iránt, a hibát sohasem gyerme* kükben, hainiem a tanárban, az isko* Iában keresik. Legtöbbször kritizáló hangon beszélnek gyermekeik előtt is a tanári karról és mi az ered* mény, hogyha igazságos ítéletét meg* kapja a növendék, akkor felbomlik a lelki egyensúlya és ennek követ® járó természetes jelenség, hanem in* tenzívebben foglalkoznak gyerme* keikkel. Itt van a hiba, hogy a szü* lök nem foglalkoznak eleget gyeT* mekeikfcel, nem érnek rá, mondják, mert az élet olyan nehéz- s nem jut rá idő; annyi az elfoglaltságom társ sadalmi kötelezettségem révén, hogy örülök, ha otthoin csendben tölthet lem el azt a pár órát- amit még meg* hagy az- élet rolbotja számomra, — hangoztatja igen sok.apa és anya. — Miit figyeljen meg a szülő? Egy pár gyakorlati tanácsot szereti nék adni a következőkben. Figyelje meg gyermeke álmát, beszédét, szó; rakozásait, barátait, iskolai munkás ját, szóval diákéletének legfontosabb megnyilvánulásait. — Álmát azért, mert' az álomban nyilatkozik meg tudat alatti énünk* nek mivolta, mely döntő szerepet játszik életünk folyamatában. Be* szédét, mert csak beszédközben nyi* [átkoznák meg azok a titkos erők, melyek ösztönös rúgói a cselekedeti nek Értelmetlen beszéd nincs, csak a felnőtt nem érti meg egyszeri hallás* ra a fejlődő élet beszédben való megnyilatkozását, azért, mert nem vesz elég fáradságot ahhoz, hogy a beszéd értelmét kihámozza s éhből visszakövetkeztessen azokra a lelki rugókra, melyek a szavakat az ajak* ra adták. Beszélgessünk sokat és sokszor gyermekeinkkel, mert a be* széd ldlki fürdő; hallgassuk meg nyu* godtan őket. mert beszéd közben a gyermek sok mindent elmond, utána alaposan megkönnyebbül s a legyőz* hetetlannek hitt lelki probléma hihe* tetlen egyszerűnek fog látszani ön* maga előtt is; ami a beszéd előtt tra* gikusnak tűnt fel előtite, a kipanasz* kodás után önmagáitól megoldódott. A diákszökés is lelki probléma s itt az ok: a gyermek ki akar válni ab* ból a közösségből — családból, — melybe mint változhatatlan adott* ságiba beleszületett. Az előbb emlí* tett módozatokkal kell felkutatni a kiválási okot. Szűkre szabott körin* terjú keretében a megelőzés legszük* ségesebb alapelveit igyekeztek iefek* tetni is hiszem, hogyha ezt betartják a szülők, akkor családjukban nem lesz sem öngyilkosság, sem szökés. — Szórakozásait, mert a szórako* zások az alapösztönök kiélési lehető* ségei s ebben nyilvánulnak meg leg* inkább a lelki adottságok. Barátait, mert a barátokon át — kikben ön* maga kiegészítő részét véli feltalálni az (ifjú — tárgyilagosabban láthatjuk meg salját gyermekünk igazi képét. Iskolád munkáját, nemcsak azért s abból a szempontból, hogy jó bizo* nyítványt kapjon, hanem, hogy lás* suik a tárgyakon át az iskolai élettel kapcsolatos jelenségekről tett meg* jegyzésein keresztül, mint vélekedik a komoly munkáról, a kötelesség* érzetről. Dohanics János a m. kir. áll. tanítóképző igazgatója — A legnagyobb magyar szerint Kelet Népének ázsiai bölcsőjében rejtőző sajátosságait kell megőriznie, megneimesítenie, hogy ezekkel ve* zesse nemzeti életét végcéljához: az emberiség feldicsőítéséhez. — Ugyan mennyit mentett át a magyarság ebből sajátos lelkületé* ben napjainkra? — Mint a világháború legnagyobb áldozata, anyagi erőitől megfosztva, koldúsbotra jutott. Alászállt életní* vő, szegénység és nyomor lett éleit* társa. Türelme, békessége, nyers be* csülatessége, példátlan szívóssága és munkaikészsége könnyen átvezette volna anyagi leromlásának e mélysé* gein, ha lelke tiszta és erkölcsi ívilága érintetlen marad. — A békeévek liberalizmusa, a világhábor és a forradalmak azonban lelkének sok szent eszményéről a fönségesség zománcát leütögették s mint emberi játékszert adták keze* be. A huszadik század magyarsága többé már nem Széchenyi gyermek* népe. Materialista gondolkodás, ön* zés, lkényelemvágy, hiúság tanítja egészséges ösztöneinek leküzdésére, sőt arra, hogy családjának kipusz* tulását fásult közönnyel nézze. — Sok*sok mai család szinte nem akarja tudni, Ihogy gyermekeinek boldogulása attól a szellemtől függ, mely gyerme* keiket a szülői házban övezi. A szülők nevelési kötelessége, fele* lőssége, a nevelés nehézségeinek át* érzése nyomaiban sem található igen sok családban. A gyermek nő, mint a bokor azon a példán, amit környe* zetében lát. — Ilyen légkörben nevelkedő gyermektől várhatunk*e akaraterőt? — Természetes ösztönénél gyak* ran felismeri a jót, meghallja a kö* telesség szavát, de bevallja, hogy nincs ereje azt köveitni. A mai ro* hanő reklámélet hatalmában tartja, hajszolja percről percre, nehogy el* mélkedni tudjon és akarjon. Rohan is, amíg gyenge lába bírja, csetlik* botlik, míg egy jóságos kéz meg nem fogja, vagy elesik, hogy halálával ébresztgesse a kötelességükről meg* feledkezett szülői szíveket. — Az egyedüli járható utat Bangha Béla mutatja meg azzal, hogy a gyér* mek ne legyen nyűg, esetleg játék* szer, esetleg számítás dolga, hanem örök felelősségek létesítője. Ha nem* zetünket és társadalmunkat boldo* gabb életutakra akarjuk vezetni, ha belső felbomlástól meg alkarjuk óv* ni, valami igen mély és komoly moz*
