Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 276-299. szám)

1936-12-25 / 296. szám

24. oldal J^ÍYÍRVIDÉK OZABOLCSI HÍR HIRLAP (Trianon 17.) 1936 december 25. A diáköngyilkoságok, diáktragédiák lelki rejtelmeiről Intőosztogatáskor, félév,i bizonyíts váíiyok osztásakor, vagy év Végéin gyakran visszatérő jelenség, hogy egy akót diák a nyalkába alkarja Man* mi a világot, vagy esetleg el akarja magától dobni az életet. Ilyenkor a lapokban megjelenik a szenzáció, de kevés ember foglalkozik azután az üggyel továbbmenőein is, hogy tudniillik mi lehet ezeknek az ese* leknek az oka s .miképpen lehetne a bajokat orvosolni. Megkérdeztük az ebben a kérdés* ben legilletékesebb faktorok 'egyik felét, a gyermekek nevelésével fog* lalkozó iskolák vezetőit, akik figyie* lemmel kísérik az iskola egész életét » benne miiniden tanulónak lelki vilá* gát is. A kérdésünkre a következő figyelemreméltó feleleteket kaptuk, amelyeket a szülők is felhasználhat'* nak gyermekeik nevelésénél: Zsolnai Vilmos az ev. reálgimnázium igazgatója — Ha az iskolába járó, még ser* dülő korban levő fiú vagy leány •olyan meghasonlott lelki állapotba 'jut, hogy a saját életét kioltani ké* pes, ilyen esetben én .mindig és leg* 'elsősorban az illető megtévelyedett gyermek — mert hiszen még az — családi környezetét vizsgálom. Volt*e a szülő és gyermeke között olyain, mélyreható ellentét, amely megindí* tója lehetett a gyermeki lélek egyen* súlyaavarának. És ilyenkor nem egy* szar derül ki az a sajnálatos tény, hogy a szülők meg miam értése, a gyermek bizalmának teljes hiánya szülői, legtöbbször a rideg, olyikor brutális apa irányában volt a tragé* dia előkészítője. — Még ha úgynevezett „tanárii ül* dözés" látszata volna is a dolog hát* terében, — amivel a saját (hibájától megrettent szülő szeret kifelé tafca* rózni — akkor is ott rejlik a tragé* dia megindítójaként a bizalom hiá* nya a gyermek részéről szülői iránt, a szülők részéről az iskola iránt. Mert mem tudok elképzelni olyan igazgatót, akii a nála állítólagos ta* nári üldözés címen panaszt amalő szülőt tárgyilagosan meg nem hall* gatná és a panasz teljes kivizsgálása után — már csak a saját iskolája ér* d ekében is — meg ne tenné a szük* séges lépéseket, ha kell, az iskola tanárával szemben és ellenkező eset* ben fel ne világosítaná a félrevezetett szülőket, hogy ne a.z iskolában ke* resse gyermeke boldogulásának alka* dályait. A legjobb tanács, amit az igazgató ilyenkor adhat a szülőnek, vigye gyermekét más iskolába, más környezetbe. Az iskolai levegőválto* eás sokszor gyógyulást hoz a felzak* látott léleknek is! A szülő pedig, ha gyermekét iskolába adja, legyen ar* ról meggyőződve, hogy a tanár csak a javát akarja gyermekének. A ta* nár nem „utazik" az ő gyermekére, nem „üldözi" azt, amíg szép szóval, jóakarattal hatni tud a gyermekre. De ha mindezek ellenére is, talán túlzott önbecsülésből, sértett hiúság* ból vagy ostoba hősködésből szem* beszáll a tanuló a tanári tekintély* tyel, akkor ne csodálkozzék a szülő, ha a tanár ,,felfüggeszti" jóindulatát a tanulóval szemben és a rendelfce* ütésre álló neveilésá eszközökkel sze* nez magáinak elégtételt. — Igan zokon veszi a legtöbb szülő, ha a tanár azzal a megállapí* tással lép elébe, hogy gyermekéből hiányzik a tehetségnek az a mértéke, amely eredményes iskolai tanulásra képesítené. A gyermek talán maga is érzi ezt, de a szülői kényszer és fenyegetés előtt 'meghunyászkodik, amíg idegekkel bírja és ha már más kivezető ufcait mem talál, elköveti a tragikus ballépést... — Nincsen a szülők 'részéről .más orvossága a diáktragéd'iák megelő* esésének, mint megtartani a gyermek bizalmát fejlődésének minden kor* szakában és bizalommal közeledni azokhoz, akikre gyermekeik neveié* síét rábízták. — Az a másik, kevésbé veszélyes eset, amikor a fejlődő fantázia kor* szakában, a ka maszkod ás éveit élő gyermek elszökik a szülői házitól, is* mát csak a családi nevelés hiányos* ságaira vezethető vissza. A szülő nem tudja helyesen megválogatni gyermekének olvasmányait, szó rakó* zásaiit és barátait. így kap a fejlődő gyermek az iskolán és a családon ki* vül sokszor olyan benyomásokat és megindításokat, amelyak regényes tervekké szövődnek benne és alka* lomadtán az iskola és a szülői ház elhagyására vezetnek. — A szerencsésebb eset .ilyenkor az, ha valamii nemesebb cél hajtja a gyermeket: színész, katona, sport* bajnok akair lenini, egy már megnyil* vánult más tehetsége számára keres érvényesülési teret, vagy világot akar látni. De ha csak a szülői ház* ban reánehezedő kényszer elől ;me* nekül. -akkor megint ott vagyunk, hogy a ímegnemértés, a bizalom hiá* nya oka a gyermek ballépésémiek. Ezért kell a szülőt is nevelni a gyer* meknevelésre! Szabó Kálmán kir. kat. gimnáziumi igazgató — RöViid interjú keretében ehhez a rendkívül nehéz és bonyolult kér* déshez alaposan hozzászólni szintié lehetetlen. A diáktragédiáknak oka kettős: egyetemleges és egyéni. Az egyetemleges ok kétségtelenül ko* runk beteg lelkisége, mely végeired* menyben erkölcsi, szellemi, érzelmi, társadalmi és gazdasági világunk ku* szált rendezetlenségéből sarjadzik és az eszménytelen, csak napi állomá* sokra loholó, széthulló életben nyil* ván^il. Ez a beteg lelkiség ütközik ki az állam, a család, az egyén életén és ezért van ma meg a fokozottabb lehetőség az állami, családi, egyórai élet megrendülésére, összeomlására. — Amint azonban a bacillusokkal telített levegőben is megél az erős, egészséges testi szervezet, 'ebben a beteg lelkiségben ás épségben marad* hat az egyénileg erős, egészséges lélek. Éppen ezért -a gyermeki lélek lezuhanásának közvetlen oka mindig az egyén lelki és testi adottságaiból 6zármazó különösebb hajlandóság, melyre aztán a maii kor, esetleg a helytelen nevelés, a lehetetlen családi és szociális viszonyok végzetesen hatnak. Feiehtimger német ÍTÓ*peda* gógus — többrendbeli okét sorolja fel nagyszámú új megfigyelése alap* ján a diákt ragé diák nak, ezak azon* ban végeredményben mind a testi és a lelki idegzet kimerültségére vezet* hetők vissza. Csak az ilyen különös* kép pert gyenge alkatú fiúk esnék, össze az iskolai élet teherpróbái alatt, úgyhogy a diáktragédiák okát nem a maii iskola rendszerében, ter* mészetében. hanem a mai kor és a 1 Zl za Szeszszabadraktár Fíókraktár Rakamaz A „Fu'ura" R. T. szabolcsvármegyei főbizományosa Girószámla a Magyar Nemzeti Banknál Póstatakarékpénztári csekkszámla 32453. szám. Telefon: Iroda 27, 28, 5-21. szám. Trieszti Általános Biztosító Társulat Alakult 1881-ben. Magyarországi igazgatósága: Budapest, V., Dorottya utca 10—12. „Szabolcsvármegyeí főügynöksége: A Nyíregyházi Termény- és Áruraktár Rt.-nál Bessenyei-tér 16." Telefonszám 6. ELFOGAD: Tü'biztosításokat, életbiztosításokat, betöréses lopás elleni biztosításokat, biteset és jégkár elleni biztosításokat, kedvező feltételekkel és méltányos dijfeltételekhkel 1: mai ember legyengült lelki és testi idegzetében kell keresnünk. Ameny* nyire bonyolult e két rendbeli ideg* zet, annyira nehéz az egyes esetben idejekorán felismerni a bajt és a ha* tékony megelőző eljárást eltalálni. Ha mégis valami általános érvényű megállapításit keres az ember, két* ségtelen, hogy a gyermektragédáák* kai szemben közvetlenül az idegor* vosok és az intuitív lelkű, hivatá* sáért rajongó pedagógusnak együtt-es munkájára van szükség. Ennek ered* ménye azonlban a leghősibb és szak* szerű murtka ellenére is hajlamos diákgyermekkel szemben mindaddig nagyon kétséges, míg az állami és családi élet egész levegőjét nem fer* tőtlenítettük. ösztönös érzésem, egy* ben meggyőződésem is, hogy a mai agyonf'inomult, lelkileg agyonfertő* zöbt, örökös kétségekben vergődő és hihetetlenül hazug világból keb* lünkre szorított gyermekeinkkel az evangéliumok szeretetteljes, mégis acélos erejű, egyszerű és nagy igaz* ságokkai operáló, ép ezért tökélete* sen és biztosan rendezett világába kell visszamenekülnünk. Ha van pa* nácea, csak ez lehet az. Weiser Gyula ev. leánygimnáziumi igazgató — Öngyilkos lett, mert intőt*róvót kapott, mert bizonyítványa rossz, — hangzik áge.n sokszor, sőt a napi saj* tó is szárnyáig kapja s viszi szét a hírt. Sajnos, a diáköngyilkosságakí nak iilyen naiv s igen sokak előtt természetesnek látszó indokolása még ma is előfordul, holott e szomo* rú tragédiák legnagyobb százaléká* nak oka egészen más. Más, mert az ok és az alkalom között lé* nyeges különbség van s ezt a különbséget nem veszik ész* re azok, kik könnyelműen mondják ki a megdönthetetlennek látszó igaz* ságukat. Az ok a színültig megtol* tött teli pohár s az alkalom az az utolsó csepp, melynek következtében kicsordul a pohár. Mivel a pohár* bain lévő folyadék is számtalan apró részecskékből áll, az öngyilkosságot előidéző ok is összetett lelki folya* mait hosszú lánca, s az intő, a rossz bizonyítvány ennek a láncnak csak az utolsó szeme, a /lelki robbanó anyag következtében keletkezett gáz, .mely a golyót kiröpíti s előidézi a dááktragédiát. Az ilyen esetek el* bírálásánál nem az utolsó láncszem a fontos, nem a kicsorduló csepp, hanem az előzmények, végtelen so* rozata, amiből logikusan következik, hogy minden esetet egyenként kell tárgyilagos bírálat alá venni, hogy az igaz okhoz eljuthassunk. — Minden öngyilkosságot az ön* utálat érzeme előzi meg, mely any* nyira erőssé válik, hogy legyőzi legtermészetesebb ösztönt, az élet* fen tartási ösztönt. Azt kell tehát fel* kutatni, hogy mi idézte elő ezt az önutálatot, mert ez a rejtély megöl* dásához vezető egyetlen út. Lehet, hogy az iskola, valamelyik tanár, de éppen úgy lehet, hogy az apa, vagy az anya, vagy más a szűkebb vagy tágabb környezethez tartozó egyén, lelki élmény az, ami az életet meg* utáló állapothoz vezette el az ítélő* képességében még korlátozott, fejlő* dő diákleiket. Miután az önutálat kifejlődése hosszabb időt vesz ágény* be s elhatalmaskodása föltétlen lát* ható és észrevehető jelekkel, meg* nyilvánulásokkal jár, a diáköngyil* kosságok meg is előzhetők. Megelőz* hetők azáltal, hogy a szülők állán* dóan figyelik gyermekeiket s ha ter* mészetellenes, sőt érthetetlennek látszó jelenségeket vesznek észre rajtuk, nem térnek felette napirend* re azzal a kényelmes megállapítás* sal, hogy ez a kamaszkorral együtt*