Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 127-148. szám)

1936-06-16 / 137. szám

(Trianon 17.) 1936. junius hfi 16. c- JSÍYÍRVIDÉK 0 ŰZABOLCSI HÍRLAP 3 oldal i Nemzeti Egység pártja megalakulásának 3 éves évfordulója alkalmából a szabolcsi szervezetek táviratilag üdvözölték vezérüket Gömbös Gyula miniszterelnököt Junius 15-én mult három éve, hogy a Nemzeti Egység Pártja ki­bontotta zászlaját és a Vezér, Gömbös Gyula miniszterelnök közhirré tette a Nemzeti Munkaterv 95 pontját, amelyben a magyar élet minden problémájára kiterjedő programot adott, amely kitűzte a célokat és ki­jelölte az ezekhez vezető utakat. A gazdasági világkrizis akkoriban érte el tetőpontját. A világszerte ál­talánossá váló bizalmi válság elvágta a nemzetközi, tőkepiaci és árufor­galmi összeköttetéseink szálait és az autarkia eszméjének térhódítása nem­csak gazdaságilag, de külpolitikailag is elszigeteltségbe döntötte az or­szágot. Mindezeknek a visszhatása­ként Magyarországon is világos lett a helyzet, gazdasági, politikai és szociális szempontból egyaránt. Ezt a depressziót fokozta még az a bi­zonytalanság is, hogy az ország nem tudta és nem látta, hová, merre felé megyünk? A Gömbös kormány megalakulá­sával, majd a Nemzeti Egység zászlóbontásával egyidejűleg fény derült a jövő fejlődés homályos út­jába, egycsapásra megvolt a nagy átfogó terv, a világos célkitűzés a gazdasági és politikai program után. A Nemzeti Egység egyszerre iránytű­ként jelölte meg azt az utat, amely a biztos hatadás felé vezetett. És ez a nemzeti összefogás nagy gondolata volt. Ennek az összefogásnak a jegyé­ben indul el az a pártszervezkedés, amely óráról-órára, napról-napra a tömegek ujabb ezreit toborozta zász­laja alá, amelyben a búzakalász és a kerék szimbolizálta a magára ta­lált magyarság egységét. A Gömbös kormány hervadhatat­lan érdeme, amit pártkülönbség nél­kül itthon és külföldön is elismer­nek, hogy Magyarország egycsa pásra a rend, a nyugalom és a biztonság országa lett. A törvény és a jog uralma min­den szélsőséggel szemben biztosítva van és a Nemzeti Egység gondolata, a lelkeken keresztül valósággá lett. Ez a lelkiegység tette szükségessé, hogy politikai egységbe is tömörül­jön, a sok széthúzástól már sokat szenvedett nemzet. És most három éve, amikor megindult a Nemzeti Egység szervezése, annak szükséges­sége, nem a politikai nagyfejüektől indult ki, hanem a nép hangulatából megnyilvánult akaratból. Rövid pár hónap alatt 3400 köz­ség be volt szervezve szerte az or­szágban. A szervezés munkája ha­talmas erővel indult meg Szabolcsban is. Mikecz Ödön dr az akkori fő­ispán, vitéz Elekes Gábor központi titkárral éjt nappalá téve járták a falvakat, hogy új reményt, új hitet öntsenek az egyre jobban letargiába sülyedő lelkekbe és a néppel való közvetlen érintkezésük útján mutas­sanak rá, hogy az új idők új szele köszöntött be, mert a magyar falu népét nemcsak mint a múltban ak­kor keresik fel, amikor választási kortézia céljaira van szükség rájuk, hanem a Nemzeti Egység Pártja le akarja rombolni azt a mérhetetlen távolságot, amely ezideig a falu és a város, a kérgestenyerü magyar és az intellektuell között fennállt. És a Nemzeti Egység komolysá­gának és erejének bizonyságtétele nem maradt el. A leutóbbi választás fényes bizonyságtétel volt amel­lett, hogy az ellenzék részéről sokat hangoztatott elv, hogy a magyar em­ber természetének nem mentalitása a szervezettség — nem igazolódott be. A magyar ember igenis szívesen veszi a szervezettséget, ha olyan em­berek szervezik, akiknek hisz, akik­ben nem csalódott. És hogy nem csalódtak, mi sem jellemzi jobban, mint hogy a választásokon a Nem­zeti Egység pártja Szabolcsban 100 százalékos győzelmet aratott. A Nemzeti Egység pártja a kitű­zött céljainak megvalósításában egy pillanatra sem szűnt meg pihenni. Sztranyovszky Sándor és Marton Béla irányítása mellett az egész or­szágban egyre nagyobb tért hódított és hódit a Nemzeti Egység gondo­lata. Amikor három év távlatából néz­zük a Nemzeti Egység hatalmas tér­hódítását, meg kell állapitanunk, hogy az a mag, amit a szabolcsi humusz­ba vetettek el megfogamzott és tere­bélyes kalásszá nőt. Éppen ezért meg keil örökíteni a magvetőknek a ne­vét, akik mint elnökök, h. elnökök és titkárok önzetlenül dolgoztak és dolgoznak. A párt szabolcsi szervezetei a so­Vasárnap délben szuronyos csend­őrök erősen megvasalva e*y jól öl­tözött fiatalembert kisértek be a nyír­egyházi ügyészség fogházába. Ami­kor a fogház irodában bemondta, hogy Majoros Tóth Bertalannak hív­ják, a név nem volt ismeretlen, mert Majoros Tóth évekkel ez­előtt számos bűncselek­ményt követett el a várme­gyében amiért bűnügyi körözés volt elren­delve ellene. Majoros Tóth 1933 év tavaszán betört a tiszapolgári Han­gyáka és végig fosztogatta a szabol­csi falvakat. ha el nem muló hálával emlékeznek néhai Buday Gyula, Korniss Ferenc, Ujfalussy Dezsőről, akiket értékes munkájuk közben ragadt el a halál. Hervadhatatlan érdemei vannak a szervezés terén a Mikecz Ödön örö­kébe lépő Thuránszky Pál szerve­zeti elnöknek és vitéz szentkatolnai Elekes Gábor nyug. ezredes, köz­ponti titkár, vármegyei h. elnöknek, Sasi Szabó László dr m. kir. kor­mányfőtanácsos, Vass Jenő dr, Uzony Jenő, Lipthay György nyug. ezre­des, Újhelyi Tibor, Szotyori Nagy Sándor, vitéz Megyery Pál, Góth László m. kir. kormányfőtanácsos, Kiss Dénes, Mikó Endre, vitéz So­mogyi Dezső, Szalánczy Emil, Sza­lánczy Ferenc m. kir. gazd. főtanácsos, dr Imreh Dénes, dr v. Váradi Szabó Nándor, Rátonyi Sándor és dr Vas­váry Sándornak. De szinte lehetetlen felsorolni mindazokat, akik a párt életében tevékeny részt vettek. A Nemzeti Egység Pártja tovább dolgozik és most alakítja meg azo­kat a társadalmi csoportokat, ame­lyek hivatva vannak még közelebb hozni a magyart a magyarhoz. A hároméves forduló alkalmával napok óta jönnek a különböző vi­déki szervezetektől a kérelmek a nyíregyházi központhoz, adjon en­gedélyt hogy a Vezért táviratilag üdvözölhessék. Tudomásunk szerint az üdvözlő táviratok töme­gét adták fel Szabolcs min­den községéből Gömbös Gyula miniszterelnöknek, aki jelenleg Balatonfüreden tölti betegszabadságát. A szeretetnek és a ragaszkodásnak ez a spontán megnyilalkozása ékesebben beszél mindennél. Majoros Tóth, amikor már érezte, hogy egyre szorul körülötte a nyo­mozóhatóság hurokja, külföldre szö­kött. Néhány nappal ezelőtt Majoros Tóth hamis útlevéllel át akart jönni a határon, de Hidasnémetinél lefü­lelték. Először ártatlanságát igyeke­zett hangoztatni, de amikor látta, hogy tagadása hiábavaló, bevallotta, hogy több betörés után külföldre szökött. Bebarangolta egész Európát, majd Palesztinába került, ahol egy útépítkezésnél mint előmunkás dol­gozott és azt állítja, hogy becsületes munkájával tekintélyes vagyont gyűj­tött. A pénz hollétéről azonban nem akart vallomást tenni. Molnár Tóthot előzetes letartózta­tásba helyezték és kalandos múltjá­nak felderítését a nyomozó hatósá­gok megkezdték. Kinevezték a Benczúr Gyula állami iskola igazgatóját. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter a nyíregyházi állami Benczúr Gyula iskola megalapításának az is­kolának végleges szervezésével, élet­beindításra vezetésével Tesléry Ká­roly kir. tanfelügyelő irányításával Járossy Szilárd áll. iskola igazgatót, iskolafelügyelőt bizta meg, aki tud­valevőleg évek óta a kir. tanfelügye­lőségre nyert beosztást és ma is e beosztásban működik. Most, hogy az iskola szervezési folyamata befe­jezést nyert, Járossy Szilárdnak az iskola iráayitására kapott rendkívüli megbízatása véget ért és a kultusz­miniszternek igazgató kinevezésről kellett gondoskodnia. Most érkezett meg a miniszter rendelete, amely a Benczúr Gula áll. el. iskola igazga­tójává Ambrózy Gyula áll. tanítót nevezte ki. Ambrózy Gyula egy év óta működik Nyíregyházán, ahol tu­dásával, szorgalmával, pedagógus lelkületével általános rokonszenvet keltett. Erősen csökkent a járványos megbetegedések száma A közigazgatási bizottsági ülésen Mikecz Miklós dr. vm. főorvos ter­jesztette elő a vármegye mult havi egészségügyi állapotáról szóló jelen­tést. A jelentésből megtudjuk, hogy a születések száma: 1040 volt, a halálozások száma: 530, Így a ter­mészetes szaporodás száma 510 volt, az előző havi 488-al szemben. A fertőző betegségek száma ör­vendetesen csökkent. Az ezekből származó halálozások száma, mind­össze 7 volt. Kanyaró járvány miatt Kótajban és Leveleken be kellett zárni egy-egy iskolát, de a járvány ezeken a helyeken sem öltött vesze­delmes mérveket. Rendőri hullaszemle 17, törvény­széki boncolás 3 volt. öngyilkosság 7 esetben fordult elő. A Pasteur intézetbe 6 embert szál­lítottak fel A nyíregyházi kórházban 912, a kisvárdai kórházba 226 be­teget vettek fel ápolásra május hó­napban. Egy yolt nyíregyházi tánc­mestert kémkedésért elitéltek Alföldi László táncmester ismert alakja volt a régi Nyíregyházának. Évekig tánciskolája volt itt s mula­tásaival nagy szerepet játszott a régi Nyíregyháza éjjeli életében. Nyíregyházáról évekkel ezelőtt Debrecenbe ment lakni, majd Ro­mániába költözött. A kalandos életű ember, ugylátszik eladta magát a románoknak, mert az elmúlt hónap­ban Alföldi Lászlót a magyar ható­ságok kémkedésért letartóztatták és hatévi fegyházra ítélték. — Homokjátékok,labdák, kerti szerszámok nagy választékban olcsó áron haphalók az Ujágboltban. IcirAnia FILMSZÍNHÁZ TELEFON LI. SZ. Ma, hétfőn utolsó nap J Az idény egyik légsikerültebb zenés vígjátéka J Egy görbe nap Előadások 5, 7 és 9 órakor. 3 évi külföldi bolyongás után eliogták a szabolcsi íalvak fosztogatóját

Next

/
Oldalképek
Tartalom