Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 127-148. szám)

1936-06-16 / 137. szám

4 oldal. JSfi YÍRVTDÉK _ QLCSI HÍRLAP (Trianon 17.) 1936. junius hó 16, Nem lehet eldísputálni a BIOSZ súlyos felelősségét a Phöníx-ügyben Gergely elnök úrék haragszanak a kritikára A Biztosító Intézetek Országos Szövetsége az elmúlt napokban teljes ülést tartott, amelyen Ger­gely Tódor vezérigazgató az el­nöki székből hosszabb nyilatkoza­tot tett a Phőnix-ügyben. A köz­vélemény nagy érdeklődéssel várta a BIOSz elnökének megnyilatko­zását, hiszen a Phőnix-botrány ki­pattanása óta ez volt az első eset, amikor a magyar biztosítási szak­ma feje közlést tett a nyilvánosság számára. Megállapíthatjuk, hogy Gergely elnöki kijelentései kinos vissza­tetszést, sőt megdöbbenést keltet­tek nemcsak a nagyközönség előtt, hanem még a biztosítási szakma mérsékelt gondolkozású és széle­sebb látókörű vezetői közölt is. Különösnek találták, hogy a BIOSz elnöke éles kirohanást intézett azok ellen, — nyilván a sajtóra gondolt — akik kritizálni meré­szelték a BIOSz magatartását, pe­dig köztudomásu, hogy a BlOSz-tól független sajtó-or­gánumok a legkorrektebb mér­téktartással, a legtisztessége­sebb hangon foglalkoztak a BlOSz-nak a Phőnix-ügyben tanúsított lehetetlen és sivár magatartásával. Bátorság kellett tehát ahoz, hogy Gergely Tódor elnök fele­lőtlen tényezőknek bélyegezze azokat, akik nemcsak a nagykö­zönség és a magyar állam érde­keinek védelmében, hanem ép annyira a magyar biztosítási esz­me jövőjének érdekében is vétót emeltek az ellen a mód ellen, ahogy néhány nagy biz­tosító intézet mohó falánkság­gal csak profitálni akar a Phőnix hullájából s e dus értékért nevetséges látszat-ál­dozatot szeretne hozni, mig a rettentő terhek sokszorosan túlnyomó részét a szerencsét­len és ártatlan publikum nya­kába varrná. Azt hisszük, hogy a BIOSz el­nökének keserű szemrehányását könnyű szívvel fogják elviselni a 'felelőtlen tényezők,* mert mind­annyian meg vannak győződve arról, hogy a Phőnix roncsain osztozkodni kivánó néhány dús­gazdag biztosító intézet pillanatnyi önző érdekein tul valóban a biz­tosítási gondolat védelmét szol­gálják, hisz amire a BIOSz készül, — ha terve sikerülne — csak arra lehetne alkalmas, hogy évti­zedekre kompromittálja Ma­gyarországon a biztosítási esz­mét s a közönség százezreit elriassza, elostorozza, a bizto­sítási üzletkötéstől. Ugyancsak vegyes hatást váltott ki szerte az országban Gergely elnök felszólalásának az a része, amellyel a Phőnix vezetőinek ténykedését igyekezett minél sö­tétebb szinben feltüntetni. Kollégi­álatlan és hálátlan gesztus volt ez Gergely Tódor részéről, hiszen nem titok, hogy a BIOSz vezető­ségében szinte tejtestvér módjára fonódott össze a Phőnix vezérével, a legszorosabb és legbarátibb mó­don működött véle együtt egészen az összeomlás pillanatáig. Az is köztudomásu, hogy Gergely Tódo­rék igen jól ismerték a Phőnix-nek azokat az üzleti gestíóit, amiket most oly zord kérlelhetetlenséggel Ítélnek el. Nagyon jól tudták Gergelyék, hogy a Phőnix milyen tarifális politikával dolgozik s ha most az egyedül idvezitő matema­tikai biztonság elvére hivat­koznak, akkor százszor na­gyobb a felelősségük, mert ha valaki tudta ebben az ország­ban, akkor Gergely Tódorék igazán tudták, hogy a Phőnix üzleteinek javarésze ellentét­ben áll ezzel a matematikai biztonsággal. A Felügyeleti Hatóság kereske­delmileg képzetlen beamtereit rá­szedhették a Phőnix agyafúrt ve­zetői, de Gergely Tódorék szakmai tudásuknál és tájékozottságuknál fogva nem jártak bekötött szem­mel s ezért kötelességük lett volna már évekkel ezelőtt akár nyilvá­nosan, akár bizalmasan figyelmez­tetni az illetékes tényezőket arra, hogy a Phőnix tarifapolitikája csak a pusztuláshoz vezethet. A BIOSz- nak nem lett volna szabad hallgatással, vagy eset­leg elhallgatással tűrni a Phő­nix garázdákodását s ha ezt mégis megtették, akkor a veszély óráiban tudjanak nagy­vonalúak lenni, gondoljanak a jö­vőre és lássák be, hogy ha most ismét a közönség issza meg a levét ennek a biztosí­tási históriának, akkor ne cso­dálkozzanak azon, hogy a tőkegyűjtésnek az a mennyi­sége, amely eddig az életbiz­tosításokon keresztül fejező­dött ki, rövid időn belül pá­nikszerűen átmenekül a ban­kok pénztáraiba, mert a közönség azt fogja látni, hogy a bankoknál sokkal nagyobb biztonságban érezheti a keservesen összekuporgatott pengőit, mint a biztosító intézetek páncélszekré­nyeiben. A m. kir. gazdasági felügyelőség jelentése: A napfény hiányában a növényzet fejlődése visszamaradt A rozs: ritka — n buza: jó közepes Dr Kristály Aladár gazdasági fel­ügyelő május havi jelentésében a vármegye mezőgazdasági helyzetéről a következőket jelenti: Május hóban az időjárást a sok eső és a kevés meleg jellemezte. A csapadék hatása alatt a növényzet erős fejlődésnek indult, de kellő nap­fény és meleg hiányában a több me • leget igénylő növények fejlődése sok helyen kissé visszamaradt. A rozsok ritkák, kalászuk azonban kielégítő és a szalma magas. A búzák fejlődése nagyon eltérő, fekvés és talajviszo­nyuk szerint. Általában véve jó kö­zepesnek mondhatók, de helyenkint megdől és rozsda is mutatkozik. Sok helyen észlelhető a rovarká­rok pusztítása is. A szalma és a kalászképződés általában jó. A ta­vaszi kalászosok egyenetlen fejlődé sén sokat segített az esős időjárás, elég sürüek és közepes minőségüek­nek mondhatók. A kapások közül a burgonya fej­lődése igen jó. A tengerik fejlődé­sükben kissé vissza van iák ma. radva. A cukor- és takarmányrépák kelése egyenetlen volt, sok helyen a rovarkártevők miatt újra is kellett vetni. Általában véve a kapások a sok eső következtében nagyon gyo­mosak. A mesterséges takarmányok fejlődése a legtöbb helyen igen jó. Keresztszentelés Nyírpilisen Folyó hó 7-én délelőtt Volosin János gör. kat. esperes szentelte föl Bobonka Miklós nyirpilisi gör. kat. parochus-lelkész fáradságos gyűj­tési, adakozási munka után felállí­tott kőkeresztet. Az ünnepi szónok Volosin János ker. esperes volt, aki nagyszerűen, meggyőzően méltatta a kereszt je­lentőségét s az adakozás nemes cse­lekedetét. A most felállított, rendbe­hozott keresztet 30 évvel ezelőtt Voloncsák Miklós érd. esperes-lel­kész állította fel s most az idő pusztító munkája után a hivek köz­adakozásából Bobonka Miklós pa­rochus lelkész rendbehozatta, ujra­állittatta. A keresztszentelésen több kör­nyező falvakból érkezett vendég és nagyszámú hivő volt. Áldás után a hivek örömkönnyel szemükben ha­zamentek, a vendégeket pedig Bo bonka Miklós parochus igaz, magyar házigazda szeretettel vendégül látta. A PROVINCIA utazási és jegyiroda kirendeltségei Nvir0nwhá7án • Nyirvidék-Szabolcsi Hirlap kiadóhivatala nyiregynazan. B£ thle n_ u L szám< Tel e& n 7 7. Kisvárdán: Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet. Nyírbátorban: Nyirbáiori Takarékpénztár Részvénytársaság. Pengfiszelvény füzetek Itt kaphatók. SZÍNHÁZ Ma, hétfőn este Salamon Béla és Rubinstein Erna egyaműsorban ven­dégszerepel a színházban. Salamon Béla szokásos nyári tur­néjára ismét összeválogatta egész évi kabaré termés szive javát, hogy kitűnő társulata élén nagyszerű elő­adásban végig vigye azt a remek müsorl az ország nagy városain. Salamon az idén túltesz önmagán, mert nemcsak a saját maga humo­rát, nemcsak ezt a válogatott társu­latot és műsort állítja a siker szol­gálatába, hanem magával hozza turnéjára Rubinstein Ernát, a nagy hegedümüvésznőt, akinek Isten ál­dotta művészetét koncertturnéi során az egész müveit világ közönsége megcsodálta. Kedden este Kálmán Imre gyö­nyörű nagyoperettjét a Marica gróf­nőt ujitja fel a színház Sik Rezső rendezésében. A főszerepeket Len­hardt Ilona, Lantos Ica, Kondráth Ilona, Madarász, Keleti, Rajz, Péterfi, Gáthy és Sándor 'Ferenc játszák. A Marica grófnő kedden este A) bér­leiben kerül szin e.| Zilahy Lajos legnagyobb színpadi sikerei sorába számit az Úrilány c. vígjáték újdonság. Az Úrilány a bu­dapesti Belvárosi Színház frenetikus sikert aratott müsordarabja szerdán A) és csütörtökön B) bérleten sze­repel a színház műsorán. Bécsi Tavasz operettujdonság be­mutató pénteken este a színházban. Az utóbbi évek legbájosabb ope­rettujdonságát a Bécsi tavaszt mu­tatja be a szinház. Rendkívül ked­ves meséjü, gyönyörű muzsikáju operettujdonság főszei epeit Lantos Ica, Gyarmathy Anikó. Kondráth Ilo­na, Lázár, Rajz, Czobor, Ladányi, Keleti, Madarász és Sándor Ferenc a szinház kitűnő művészei játsszák. A Bécsi tavasz Sik Rezső rendezé­sében pénteken, E szombaton és va­sárnap este pedig bérletszünetben kerül szinre. Csütörtökön délután 4 órakor fil­léres helyárakkal kerül szinre a 3 ember a hóban nagysikerű slágerope­rett. A szinház heti műsora: 15-én hétfőn este 8'A-órakor Sala­mon Béla és társulatának vendégjátéka 16-án kedden este 8 'A-órakor^Marica A) bérlet 17-én szerdán este 8'/4-órakor Úrilány A) bérlet 18-án csütörtökön d. u. 4-órakor 3 ember a hóban. Filléres helyárak. 18-án csütörtökön este 8 Vi-órakor Úrilány B) bérlet 19-én pénteken este 8 V4-órakor Bécsi tavasz B) bérlet 20-án szombaton d. u. 4-órakor Katz bácsi. Filléres helyárak 20-án szombaton este 8'A-órakor Bécsi tavasz A) bérlet 21-én vasárnap d. u. "Érettségi mér­sékelt helyárakkai; 21-én vasárnap este 8 V«-órakor Bécsi tavasz. Elkobzott és talált tárgyakat árvereznak a rendörségen A m. kir. áltamrendőrség nyír­egyházi kapitányságának emelet 24. számú szobájában 1936. iunius hó ló-án, délelőtt 10 órakor különböző talált és elkobzott tárgyakat fognak elárverezni. A rendőrkapitányság ez­úton is meghívja az árverésre a venni szándékozókat. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom