Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 275-298. szám)

1935-12-25 / 295. szám

(Trianon 16.) 1935. december hó 25. SZABOLCSI HIRLAP 11. oldal. mosollyal, mert hisz csak egy gombnyomás és el van zárva menekülő útjuk. Minden íróasztalon fel van szerelve egy vészcsengő, amely egyetlen gombnyomásra az egész épületben megszólal és automatikusan lezárja az összes ajtókat. De minden íróasztal fiókjában ott: van elrejtve egy csőretöltött browning. — Hála Istennek, erre azonban még nem került a sor, de remélhetőleg nem is fog, mert ez minden gangszter támadásnál kockázatosabb lenne — mondották. A HAMIS PÉNZEK GYŰJTEMÉNYE Az egyik asztalnál halomba rakott bankjegyeket számolnak. — Hogy mennyi, nem tudjuk, de így ránézve is megállapíthatjuk, hogy jó néhány embert úrrá tudna tenni egy életen. A pénz-számolás, nem olyan egyszerű dolog, mint ahogy elképzeljük. Minden pénzköteg három kézen megy át. Számolás közben szakértő szemmel figyelik, hogy nincs-e köztük hamis pénz, amiből mi tagadás, meglehetősen sok van forgalomban. A hamis pénzeket nyomban átlyukasztják, jegyzőkönyvet vesznek fel róla és felülvizsgálat végett beküldik a pénzverdébe. Ha nagyobb értékű, vagy több hasonló hamispénzt találnak, arról jelentést tesznek az ügyészségnek. A pénzverde a megsemmisített hamispénzt aztán visszaküldi, úgyhogy egy valóságos muzeális értékű hamispénz gyűjteménye van a fióknak, ahol a legprimitívebb hamisítványtól a legtökéletesebb másolatig megtalálhatunk minden pénznemet. Csak nemrégiben történt, hogy egy vidéki földbirtokos egy százdollárost hozott beváltani. A dollár azonban hamis volt, mert a tizes számjegyet százasra javították ki. Természetesen az ügy már a bíróság előtt van és a közeljövőben a törvényszéki rovatunkban fogunk az esettel találkozni. A VAGYONT ÉRÖ HAMU Gyakran előfordul, hogy ron- lelő száz kockára osztott táblázat, amelyről könnyűszerrel le lehet olvasni a hiány nagyságát. pléhdofoozba gyos, értékét vesztett pénzt hoznak beváltás végett — tettük fel a kérdést. — A pénz sohasem veszti el az értékét, mondották — mert hisz a tépett, hiányos pénzt is beváltjuk. Majd mindennap előfordul, hogy ijedt emberek ilyen pénzt hoznak, telve kétséggel, hogy mit csináljanak. De amilyen félve jönnek, olyan megnyugvással távoznak, mert a hiányzó rész értékének levonásával új pénzt adunk helyette. De ha a hiány nem nagy, akkor csak néhány fillér gyártási költséget vonunk le. Mindjárt meg is mutatják a hiány megállapítására szolgáló készüléket. Minden értékű bankjegynek megfeAZ EMBER ÉS A GÉP SZEREPE A PÉNZTÁRBAN Egy kis urnaszerű hamut mutatnak. Pénz Őfelsége hamvait tartalmazza. A kötzelmultban az egyik malomtulajdonos íróasztala, a benne levő nagyértékű pénzzel együtt elégett, a hamut összeszedték, azt felküldték az állami vegyvizsgálóintézethez és ott a hamuból megállapították az elégett pénz mennyiségét és értékét, amit meg is térítettek neki. A Nemzeti Bank épp olyan lelkiismeretesen sáfárkodik mások pénzével, mások vagyonával, mint a sajátjával. i j j Az üzletfelek a leggyakrabban a pénztár előtt fordulnak meg, anélkül, hogy csak sejtenék is, hogy milyen nehéz felelősségteljes és idegölő munkát végez a bank pénztárosa. Kömmerling Elemér pénztárnok lekötelező előzékenységgel ismerteti a pénz-kezelés szabályokban lefektetett és előírt módozatait. Ő az egyik nagyhatalom itt, aki dönt a pénz további sorsa felett. Ő selejtezi ki a piszkos és gyűrött pénzeket, amit rendes kötegekbe kötve egy gép segítségével kétszer átlyukaszt. Ezzel véget is ért ezeknek a pénzeknek nagyhatalma és az ilyen Pénz őfelsége detronizálva van. Itt megtudjuk, hogy az Angol jegybankban két pénztár van. A befizető és a kifizető pénztár. Ami pénz bejön, azt nyomban megsemmisíti és a kifizető pénztár csakis vadonatúj pénzt ad ki. Ez persze gazdag ország gazdag luxusa. De itt is szabály, hogy az aznap befolyó pénzt* csakis az ellenőrző lerevidiálás után másnap szabad csak kiadni. Megkönnyíti a pénztáros munkáját a modern géptechnika egyik különleges alkotmánya,a pénz visszaadó gép. Az ércpénzek eredeti kis zsákjait mérlegelés útján ellenőrzik. Az 'elővigyázatosság az alapossággal párosulva teszi csak lehetővé a pénztáros számára, hogy nehéz munkáját hiba nélkül oldja meg. Ezért van az, hogy még a váltásnál is váltási jegyzéket kell kiállítani. A Nemzeti Bank nagyszerű szervezettségének javára irandó az is, hogy nincs bürokrata rendszer,, hanem minden oknak meg van a gyakorlati élettel összhangban lévő okozata. Ennek köszönhető aztán, hogy Nemzeti Bank ország-világ előtt a megbecsült intézményünk. A PÉNZ TITKOS SZEZÁMJA A PÁNCÉLSZOBA A legutolsó teremből nyilik a pénz és egyéb értékek féltve őrzött rejtekhelye, a páncélterem. Ennek a titkos szezámnak 70 centiméter vastag és tizenkilenc mázsa súlyú Wertheim rendszerű ajtaját csak két ember lépheti át, Lénárt István főnökhelyettes és Gombos Ede főellenőr. De ők is csak együttesen mehetnek be, mert A PÁNCÉLSZOBA MODERN VÉDŐ KÉSZÜLÉKEI A páncélszoba — mint már f entebb is említettük — teljes biztonságot nyújt a betörők ellen. A fala átfurhatatlan és erősségére mi sem jellemzőbb, mint hogy nincs olyan gráazt csak az általuk külön-külön őrzött kulcs nyitja. A páncélteremben két hatalmas — a legmodernebb betörőszerszámoknak is ellentálló — Wertheim-kasszában őrzik a pénzt és az értékeket, amelynek kincseiről mindennemű felvilágosítást megtagadtak. nát, amely ellen ne nyújtana biztos fedezéket. A páncélszoba maga egy acélváz, amelynek falai egyméteres betonba helyezett vastéglából készültek. A páncélszoba bezárása előtt bekapcsolják a különböző védőkészülékeket, amelynek segítségével nincs az a raffinált betörő vagy kasszafuró, akit tőrbe ne csalnának és ártalmatlanná ne tennének. A páncélterem külön vezetékkel elláttot villanycsengővel van felszerelve, amely nyomban megszólal, ha avatatlanok teszik be a lábukat. — Ezenkívül számos olyan védőkészülék van, amelyet nem tekinthettünk meg, mert hisz azok féltve őrzött titkai a benfenteseknek. Annyit azonban elárultak, hogy láthatatlan mikrofonok vannak beépítve, amelyek a bentlakó altisztek szobájában hangerősítővel minden zörejt, mindent szót visszaadnak, úgyhogy betörés esetén a betörők minden szavát meghallják. Ujabban éjnek idején az egész épülettömb ki van világítva, úgyhogy a Nemzeti Bank idegen számára teljesen megközelíthetetlen. Egyórás látogattásunk éppen véget ért, amikor motorzúgás jelezte, hogy a teherfelvonó működik. Harminc láda bankjegy érkezett. A kívül álló ember számára elérhetetlen kincs, de a Nemzeti Bankban csak eszköz ... amellyel bánni tudni is külön tudomány ... '•ií' Lélek-madár. Uram, éneklő madarad a lelkem Feléd repdes dalolva szüntelen Innen a földről, hol egy röpke percben Ezer imával ezer bűn terem. M W > v írTövises gondok fáján van a fészkem, Virág szemembe ritkán mosolyog — De egyszer én a Te szemedbe néztem S azóta sírva sosem dalolok. * F Tudom: ha felhő borul is az égse: Téged a köd, a felhő nem takar, Befúrom magam titkos messzeségbe És megkeres és Rád talál a dal. * Nem tanultam meg könnyűvérű nótát, Mely bűnös kéjt nyújt úton — útfélén Elébem raktad csillagból a kiótát S szent gyönyörittas minden énekem. W Tudom, hogy egyszer jön eg

>

y hide,g alkony, Riadt csend ül majd tépett louibú ián ' Némult ajkam is Hozzád Vjgre tartom S te csókot adsz rá, tudom, jó Atyám! Tornavölgyi (Fiák) András. Mi az igazság az életbiztosítások valorizációja körül Néhány nappal ezelőtt Szombathelyen tartotta vándorgyűlését a Magyar Biztosítástudományi Társulat, amelynek tagjai sorában a magyar biztosítási szakma legkitűnőbb nevű elméleti és gyakorlati vezetői foglalnak helyet. A felszólalók nagy hozzáértéssel és alapos felkészültséggel foglalkoztak a szakma magyarországi jelenségeivel. A nagyközönség az elhangzott előadások közül leginkább érdekelheti a Biztosítási Intézetek Országos Szövetsége igazgatójának, dr. Kutasi Elemérnek az előadása, aki a pénz értékének és az életbiztosításnak a kapcsolatát kereste. Ennek az óriási horderejű problémának a fejtegetése során ' ugyanis néhány olyan megállapítást tett a BIOSZ igazgatója, amelyekkel úgy a publikum, mint a tárgyi igazság érdekében a leghatározottabban szembe kell szállnunk. Dr. Kutasi fejtegetésének lényege abban csúcsosodott ki, hogy Magyarországon a csekély mértékű valorizáció is nyugplmi állapotot teremtett. Nos, ennek az állításnak csak az első fele igaz, még pedig az, hogy Magyarországon csakugyan csekély, sőt kétségbeejtően csekély mértékű volt a valorizáció. De hogy ez a csekélymértékű valorizáció nyugalmi állapotot teremtett volna: olyan kolosszális tévedés, amelyet még a legelfogultabb biztosítási szakembernek sem szabad megkockáztatni. Nagyon megértjük és méltányoljuk azt, ha dr. Kutasi Elemér, akinek kitűnő és előkelő pozíciója van a BlOSZ-nál, tüzzel-vassal védi a biztosítási szakmát és minden érvet igyekszik felsorakoztatni, hogy a valorizáció alkalmával póruljárt sokszázezernyi közönség elkeseredését valamiképpen "levezesse. Ám szinte komikus az az átlátszóan naiv túlbuzgalom, amellyel dr. Kutasi bárkivel is azt próbálja elhitetni, hogy a kárvallott magyar nagyközönség megnyugodott a szégyenteljes 5 százalékos valorizáció után. Nem tudjuk elképzelni, hogy milyen adatokra építi dr. Kutasi az optimista véleményét? Ha valaki tudja ebben az országban, akkor néki igazán illenék tudni, hogy az életbiztosítással szemben koránt sincs a publikum azzal a bizalommal, megnyugvással és lelkesedéssel, amit valamikor réges régen tanúsított. Nem titok az, hogy a legutolsó esztendő alatt is közel 40 százalékos díjkiesés mu-