Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 275-298. szám)
1935-12-25 / 295. szám
12. oldal. JSfíri ABC: OLCSI HIRLAP (Trianon 16.) 1935. december hó 25. tatkozik a biztosító társaságok életbiztosítási ágazatainál s ez a katasztrofálisnak nevezhető romlás, amely tulajdonképpen csak folytatása az előző esztendők óta egyre tartó süllyedő tendenciának: mindennél hangosabban harsogja a szélrózsa minden irányába azt a régi tételt: azt a klienst, aki egyszer megsütötte a száját, nehéz újból becsábítani az üzletbe. Az életbiztosítás gondolata szociális és tőkegyüjtési szempontból egyaránt nagy nemzetgazdasági jelentőségű feladat. A magyarországi biztosító intézetek igazán csak saját magukra vethetnek azért, ha az életbiztosítási ágazat egyre inkább sorvad s a közönség ,ha a tőkéjét gyűjteni, konzerválni akarja, egyre inkább a pénzintézetek felé fordul s takarékbetétek formájában gyűjti élére a garast. Hosszú évtizedekre lesz szükség ahhoz, hogy a magyar közönség elfelejtse : ; • két nemzedék vagyona úszott el az életbiztosítások, még pedig a békebeli jó aranykoronákban befizetett életbiztosítások nyomorúságosnak nevezhető ötszázalékos valorizációja kapcsán. És az a nemszűnő elkeseredés, amelyet az ötszázalékos valorizáció sokkal inkább növel, mint csökkent, olyan magas gátat állít az életbiztosítási üzlet elvesztett területeinek újabb meghódítása elé, hogy ezt a legszebb frázisok csillogó gyöngyfüzéreivel sem lehet eltakarni. Ha dr. Kutasi nem tudná, akkor a biztosítási ügynökök légiója felvilágosíthatja őt arról, hogy a szegény ügynököknek mennyi mázsás gorombaságot, dühös kifakadást és ridegen elútasító választ kell elszenvedniök, mikor kötésekkel próbálkoznak. Persze, azt senki sem várta a biztosító társaságoktól, hogy a valorizáció százszázalékos lesz, hiszen kétségbevonhatatlan, hogy az életbiztosítási díjtartalékoknak egy jelentős részét a világháború során hadikölcsönjegyzésre kellett fordítani, de az sem képezi vita tárgyát, hogy a díjtartalékalap hadikölcsönre való felhasználásának aránya és az ötszázalékos valorizáció aránya között olyan mély szakadék tátong, amelyet nem lehet optimista szólamokkal betömni. Azon senki sem csodálkozik, ha az életbiztosítási üzletág csökkenő tendenciát mutat, hiszen a gazdasági viszonyok tényleg nyomasztók. D.e tévedés volna mindent a gazdasági válság rovására írni és itt megállapíthatjuk, hogy a díjtételek magasak, drágák, nem állnak arányban a való élet követelményeivel. A mai életbiztosítási díjtételek még mindig azon a nívón mozognak, amely a biztosítási matematikusok szerint helyes lehetett a világháború kitörése előtt, de annál helytelenebb ma. Ne feledjük el, hogy pontos statisztikai adatok szerint az elmúlt 20 év alatt mintegy 50 százalékkal emelkedett az átlagos emberi életkor Magyarországon. 1914-ben átlag 40 éves koráig, most átlag 60 éves koráig él az ember Magyarországon ,ami azt jelenti, hogy az úgynevezett vegyes életbiztosításoknál, amelyeknél halál és elélés esetére kötik a biztosítást — és az életbiztosítások sokszorosan túlnyomó része ilyen Magyarországon, — sokszorosan nagyobb a haszna a bitosító társaságoknak, mint békeidőben volt. S ha ehhez még hozzávesszük, hogy a magyarországi biztosító társaságok óriási rezsivel dolgoznak, valósággal fejedelmi fizetést adnak az igazgatóiknak és vezérigazgatóiknak, akkor bátran megállapíthatjuk, hogy . az életbiztosítási ág szakadatlein romlásának első rákfenéje a ki nem elégítő valorizáció, a második az aránytalanul drága díjtételek, a harmadik pedig a mammutfizetésű vezetőkkel teletömött adminisztráció. Nem tudjuk mi az oka, de lehet, hogy biztosító társaságaink azért ragaszkodnak görcsösen a régi rendszerhez s azért irtóznak minden átfogó reformtól, mert még a mai helyzetben is busásan megtalálják számításaikat. Bármikép is álljon a dolog, tagadhatatlan, hogy ha ebben a tempóban fejlődnek a dolgok, akkor az életbiztosítás Magyarországon néhány éven belül teljesen elcsenevészedik. • a 3L tündérek. Leconte de Liste. Fordította: Dr. GÁSPÁR MAGIT. Illatos kakukfükoszorúsan, szépen a pajkos tündérek táncolnak a réten. A rénszarvasjárta vad erdei nyomon egy lovag vágtat ki nagy, fekete lovon. Arany sarkantyúja fénylik barna éjen s mikor egy holdsugár esik rá, kévéjén csillan meg a fényben furcsa szikrát adva a haján megülő ezüstös sisakja. * Illatos kakukfükoszorúsan, szépen a pajkos tündérek táncolnak a réten. * Körülfogják gyorsan, illanva keringnek mintha a halk ködben szárnya volna mindnek! — „Vakmerő lovagom, mikor minden árny nő hova mégy ily későn?" — szól a szép királynő. — „Rossz szellemek járják az erdőkörnyéket, mi meg táncra hívunk friss pázsiton téged". * Illatos kakukfükoszorúsan, szépen a pajkos tündérek táncolnak a réten. * „Engem vár a mátkám tiszta kék szemével és holnap enyém lesz Isten kegyelmével; eresszetek engem édes tündérlányok kiknek virágmohán tipor csöppnyi lábok, ne tartsatok fogva szerelmemtől távol; hiszen már a hajnal bomlik a homályból." * Illatos kakukfükoszorúsan, szépen a pajkos tündérek táncolnak a réten. * — „Maradj szép lovagom! Odaadom neked a bűvös opált és aranyos gyűrűmet és ami még több mint dicsőség és vagyon: holdsugárból szőtt ruhám is neked adom." „Nem kell!"... — „Hát menj!" és megcsúfolt büszkesége titkos nyilat vetett a lovag szívébe. * Illatos kakukfükoszorúsan, szépen a pajkos tündérek táncolnak a réten. * És megsarkantyúzva, a ló szelet kerget, fut, ugrik; valahogy ne késsen egy percet. Egyszer csak a lovag felfigyel, megremeg: valami fehér jön ott a bokrok megett. Hangtalanul lépked, két karját kitárja ... „Tündér, szellem, démon! nem kellesz, hiába! Ne álld el az útam gyűlöletes némber, vár engem a mátkám tiszta kék szemével." — „Ó én drága párom" — suttog az árny sírva — „én már nem lehetek tiéd csak a sírba"... — — A lovag csak nézi, szerelme mivé lett és nagy — bús szívéből elillan az élet. Illatos kakukfükoszorúsan, szépen a pajkos tündérek táncolnak a réten. IKtezer eladó leány,: A nagy betakarításnak vége. Ilyenkor az év végén ,,ér rá" leginkább házasodni a nyíregyházi ember. Az anyakönyvi hivatalban most legelevenebb az élet. Van olyan nap, amikor 10—12 házasságot kötnek, de jut belőle bőven mindennapra és talán a legnagyobb az eljegyzési dömping, éppen, amikor ezeket a sorokat olvassák a karácsonyi ünnepek alatt. MENYASSZONYOK 15—68-IG A mai napig 414 megkötött házasságot jegyeztek be a házassági anyakönyvbe. Az idei statisztika minden valószínűség szerint alatta marad a tavalyinak. Körülbelül másfélszáz új családi tűzhelyet szétrombolt a gazdasági válság, még mindig duló vihara. Érdekes, hogy a legtöbb házasságnál a nő idősebb, mint a férfi. A hölgyek igen gyakran mennek férjhez, kétszer-háromszor ís. A férfiak nehezebben szánják rá magukat a másodszori nősülésre. Sok az özvegy vagy az elvált asszony a menyasszonyok között, a negyven éven tuli „fiatalok" pedig körülbelül egynegyed részét teszik a házassági statisztikának. Az év legfiatalabb menyasszonya a ÍJ éves Nagy Mancika, a legöregebb pedig a 68-ik telet látja az idén. POUDER és „BELÉPŐ" Az esküvők legnagyobb része utcai ruhában történik, de azért sokan ragaszkodnak az esküvői ruhához. A menyasszonyoknál a fehér vagy rózsaszín selyemruha, fekete cipő, fehér harisnya a divat és mi türés-tagadás benne, olykor már a tanya szépe is poudert rak az arcára és ondolált hajjal esküszik, sőt a báli belépők mintájára, legtöbbször kölcsönkért rövid, fehér bnudát térit a vállára. -Ma már vannak, akik direkt ilyen belépők kölcsönzésével foglalkoznak és bizony nem is rossz üzlet. HÉTEZERKILENCSZÁZ ELADÓ LÁNY VAN NYÍREGYHÁZÁN A házasságok jelentékeny részét a föld népe köti. A házasságok majd 70 százaléka jut a kisbirtokosokra, a földmivesekre, a legkevesebb jut a diplomás fiatalpkra. A kimutatás szerint 1905—1:915-ig terjedő időben 13,760 leánygyermek születését jegyezték be, akik közül 4722 halt meg és 2110 ment férjhez, vagyis a mai napon 7928 eladó leány van Nyíregyházán, akiknek — esedékes volna, vagy lett volna férjhez menni. Megkérdeztük az egyik leányt, hogy milyennek látja a mai lányok férjhezmenési lehetőségét. Lakonikus rövidséggel csak ennyit felelt: — A férjhezmenési lehetőség ma éppen olyan lutri, mint a sorsjegy. Benne vagyunk mindnyájan a nagy forgókerékben, de sokszor, amikor már a kihúzás előtt állunk, kilyukad a szerencsekerék és kipotyogunk belőle. Nagy előnyben vannak azok a lányok, akiknek állásuk van — mert a 20—30 év közötti fiúk nem keresnek annyit, hogy egy asszonyt el lehessen tartani. Két fizetésből viszont meg lehet élni valahogy. A férfiak véleménye nagyjából egyezik a hölgyekével. Az eladó lányok nagy száma meglepte őket. Hát csak tessék uraim, lehet, folyvást lehet...