Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 275-298. szám)

1935-12-25 / 295. szám

io n.d

a. ^ MmmiR ^ /.ABQLCSI K7RLAP (Trianon 16.) 1935. december hó 25. s. ökött hazulról. Neve már az eltűntek nyilvántartásában szerepel. Reggelig ott tartják a rendőrségen, azután átadják szüleinek. Felette a büntetést az apai szigor fogja kiszabni. Amikor minden járőr bevonult, a bűnügyi osztály vezetője átveszi a jelentéseket. Előállítottak 6 férfit és 4 nőt. Az előállítottakat levezetik a fogdába. Elcsukló hangon zokog köztük az egyik nő. Kétgyermekes családanya. A bűn fertőjéből került ide. Az előállítottak további sorsáról reggel döntenek. A detektívek hazamennek. Alig pár óra pihenő után újból kezdődik a munka, a mindnyájunk nyugodalmáért folytatott nehéz robot. Nyíregyházi pedagógus nyilatkozik a nemzeti egységre nevelésről Vitéz Bessenyei Lajos tankerületi főigazgató nyiregyházi szemináriumi előadásán hangzott el Belokorszky Ferenc dr-nak, a Kossuth gimnázium tanárának nagy feltűnést keltő felolvasása a németországi nemzeti nevelés mai rendszeréről és a magyar nemzeti egységre nevelés lehetőségeiről. Munkatársunk a karácsonyi ünnep alkalmával felkérte Belokorszky dr-t, hogy a nagyfontosságú problémáról, a nemzeti egységre nevelés kérdéséről, amely a mai nagy társadalmi és gazdasági megújhodás irányító eszméje, nyilatkozzék lapunk számára. Belohorszky dr. a következőket mondotta: Szekfü Gyula írja a Három nemzedékben: „Trianon óta a Nemzeti Egység az, melynek szükségességéről talán legtöbbet és legőszintébben szokás beszélni, őszintén, mert bizonyos, hogy a nemzeti gondolkodás egységére nagy szükség van, amikor az új nacionalizmus mindenütt nyájként egybetereli a nemzettagokat s belőlük erőszakkal is egységes nemzettestet ver össze. Szomszédságunkban mindenütt egységes nemzeti akaratok emelkednek fel előttünk fenyegetőleg, — lehetetlenség tehát továbbra is egység nélkül maradnunk, ez lassanként közvéleménnyé válik, mellyel szemben különvélemény tényleg helytelen és oktalan volna". A mai magyar történetírásnak és a mai nemzeti élet figyelőjének reprezentatív egyéniségére hivatkozunk éppen azért, mert nagyon sokszor halljuk azt: minek az egység, sokkal jobb, ha az egység, az uniformizálás helyett az egyéni különféleségek minél erősebb kidomborítására törekszünk, mert így nemzeti karakterünk is gazdagabbá, erősebbé válik. Ezek az emberek megfeledkeznek arról, hogy nekünk olyan sajátos nemzeti feladataink vannak, amelyeket egységes akaraterő kiépítése nélkül meg nem oldhatunk s amellett azt hiszik, hogy az egységes gondolkozás kiépítése olyan értelmű uniformizálást jelent, ami az egyéni akaratot és tettet teljesen megsemmisíti. S még egy nagy hibájuk van: azt hiszik, a Nemzeti Egység csak politikai, pártpolitikai szólam, amilyet rakásra csak a régi, elavult rendszer teremtett eddig. A Nemzeti Egység gondolata azonban valóra csak akkor válik, ha a nemzetnevelést a nemzetépítő munka központjává tesszük. Nemcsak az nevelés, ami az iskolában és családban folyik, az egész élet voltaképen ránevelő hatású s így az élet, a magyar élet minden jelenségének e központ köré kell csoportosulnia. A nemzetnevelés elsősorban ott kezdődik, hogy egységes szociális helyzetet teremtsünk. Ez azt jelenti, hogy munka nélkül egy krajcárhoz se lehessen jutni ebben az országban, viszont minden munkát emberi módon, a moralitás szemszögéből nézve, meg is fizessünk. Ha nem lehet egy krajcárhoz sem hozzájutni munka nélkül, akkor viszont minden munkát tisztességesen s nem az emberi munkaerőt kihasználva a végletekig s ezért alamizsnát hajítva a szegény áldozatnak, megfizessünk. Ez a morális szempont olyan nemzetnevelő tényező, amely feltétlenül hatással lesz a Nemzeti Egység gondolkozásának kiépítésére. A nemzetnevelés nehéz feladatát természetesen addig is, míg ez teljesen kiépül és megvalósul, folytatni kell az iskolákban és családban. Itt új világnézet kialakítása a legfontosabb: a keresztény gondolkozásnak és érzésnek irányadó elveivel és emberi, magasztos céljaival elvezetni a jövendő nemzedéket abba a sorsközösségbe, amit a magyar élet jelent. A magyar jellemnevelés itt az első feladat, még pedig spirituális világnézet kialakításával s a felénk kacsintó marxista materialista gondolkozást teljesen ki kell irtani a nemzet minden rétegéből. A szociális nevelés feladata mellett igenis szükségét látom az iskolában az állampolgári és politikai nevelés hangoztatásának és érvényrejuttatásának is, mert enélkül komoly és biztos nemzeti alapú jövendő generációt soha ki nem alakíthatunk. Arra a kérdésre, vájjon megvalósítható-e mindez? — csak azt felelhetem, hogy fokozatosan és a szabadság-megkötöttség szintéziséből fakadó nemzeti rend és fegyelem egységes érvényesítésével meg is kell valósítani, különben a nemzet jövő életében és létében kellene kételkednünk. S a kormányhatalom — minden elfogultság nélkül bevallhatjuk — igen jó úton halad a megvalósítás felé s hogy ez a programja is végeredményben, mindnyájan jól ismerjük. Bíznunk kell tehát, mert eddig ezen a téren semmiféle elhatározást nem láttunk, a nemzet mostohagyermek volt, egyéni önző célok játszottak csak szerepet a legtöbb esetben az irányításnál is. Bíznunk kell főleg pedig azért, mert ahogy Szekfü Gyula is mondja s mindenki, aki az ifjúságot belülről ismeri, jól tudja, hogy „az ifjúságban itt van az új spiritualizmus nemzedéke, amely eltávolodva mozdulatlanság és forradalom egykép veszedelmes pólusaitól, lélekben és alkotásban viszszatér Széchenyi örök magyar programjához: reform és konzerválás, újítás és hagyomány szintéziséhez, a „magyarabb magyarsághoz". Ez az ifjúság, higyjük el, valóra váltja a Nemzeti Egységet akkor is, ha millió gátat állítanánk elébe, mert hisz a magyarság évezredes múltjával a jövendő tiszta magyar életében is, s ezért minden erejét a küzdelembe dobja. A magyar ifjúság: ez a mi nagy és jogos reményünk s ezt az ifjúságot éppen ezért támogatni, segíteni kell s nekünk elvezetni a szebb jövőbe. j -a———' HALOTTAK KÖZT... TEMETŐBEN JÁRTAM A NÉMA SÍROK KÖZT EGY JELET VÁRTAM, EGY TITKOS ÜZENETET, HOGY A HALÁL NEM JELENT MÁST, MINT EGY SZEBB, BOLDOGABB ÉLETBE AZ ÁTMENETET... DE A SÍROK NÉMÁK, CSENDESEK, AZ OTT LAKÓK AJKAI ÖRÖKRE LEZÁRVA CSAK A SZÉL JÁR SÍRVA A FÁK KÖZÖTT S LEVELÉT HULLATJA EGY PÁR FA... HOLMBOENÉ, ROKA MARIA Oslo. Norvégia. Látogatás Pénz Őfelsége nyiregyházi birodalmában A PÁNCÉLSZOBA TITKA, AMELYET ELÁRUL A MIKROFON — KINCSEKET ÉRO HAMU — A HAMIS PÉNZEK ÚTVESZTŐJÉBEN — A VÉSZCSENGŐ JELZÉSÉRE BEZÁRUL A KAPU. gazdálkodáshoz szükséges milliókat. Az állampénztárak beszüntetése óta minden pénz a postatakarékpénztárhoz fut be. A különböző adók, illetékek és egyéb számlákra befizetett bevételeket a posta minden délelőtt 12 óráig a Nemzeti Bankhoz beszolgáltatja. A befolyt pénzről a bank távirati jelentést tesz a központnak, úgyhogy minden délben a 21 fióktól befutott jeelntés alapján meg tudják állapítani, mennyi volt az állam aznapi bevétele. De a Nemzeti Banktól igényli a posta és a többi állami szerv az anyagi szükségletét és innen utalják ki a tisztviselők és nyugdíjasok személyi járandóságait is. Ennek a hatalmas apparátusnak a munkálatait Szoller Aladár főnöknek kiváló irányítása mellett hét tisztviselő és két altiszt végzi. De ezernyi más kusza szála is van a Nemzeti Bank munkásságának és végeredményében egyetlen dolog dominál itt, a pénz, a pénz, a pénz. Minden földi jónak és rossznak kútforrása a Pénz. Ez az, ami felemel, ez az, ami boldogtalanná tehet embereket. A Pénz korlátlan nagyhatalma iránjátója véres háborúknak, gyökere a békepálma olajának. Ezért vált a modern aranyborjú bálványává a pénz, amelyről mindnyájan tudjuk, hogy van, de sokan érezzük, hogy nincs. Látogatást tettünk a Pénz Őfelsége nyiregyházi birodalmában, a Nemzet Bank nyiregyházi fiókjánál, hogy megismerjük annak zárt birodalmát. A bank jellegzetes palotája, amely 1911-ben épült, önkénytelenül is tiszteletet parancsol bennünk, ami csak fokozódik, amikor belépünk az épületbe. Templomi csend és feltűnő rend és tisztaság mindenütt. Az emeleti rész a tulajdonképeni bankhelyiség. Ide futnak össze Szabolcs és a szomszédos csonka várm. pénzbevételei és innen irányítják az állami apparátus és a magán pénzLÁDÁKBAN ÉS ZSÁKOKBAN ÉRKEZIK A PÉNZ Minden fióknak megvan a meghatározott ellátmánya, amely összeggel mindig rendelkeznie kell. A beküldött jelentés alapján a központi főpénztár intézkedik a feles pénz irányításáról. A bankjegyeket százas kötegekbe csomagolva, vaspántokkal ellátott lepecsételt ládákban szállítják. Az ércpénzeket pedig kettős bélelésű zsákokban. Ezeket a nagyértékü pénzszállítmányokat, mint különleges szállítmányokat kezelik. Előfordul, hogy a napi pénzszállítmány több mázsa és az így érkező pénzeket az erre a célra szolgáló külön teherliften szállítják fel a páncélterembe. Végig jártuk a bank helyiségeit. Az első helyiségben van a mintarendben tartott irattár, mellette van a kis tanácsterem, ahol a bíráló bizottság szokta tartani üléseit. Ebből nyilik Szoller Aladárnak, a Nemzeti Bank fiók főnökének irodája. A falakon ott díszeleg elődeinek, Unterreiner főfelügyelőnek és Rigó Alfonznak a fényképe. Egy gyászkeretes fénykép őrzi a bank hősi halált halt tisztviselőjének, Tima Elemérnek örök emlékét. BROWNING ÉS VÉSZCSENGŐ A bank hatalmas nagytermében egymásután sorakoznak a tisztviselők íróasztalai. Talán nincs még egy mesterség, nincs még egy hivatás, amely annyi felelősséggel járna, mint ezeké selő kezén milliók fordulnak meg. kezén milliók fordulnak meg. — Nem félnek az esetleges bankrablóktól? — tettük fel a kérdést. — Nem — mondották — fölényes*