Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 224-250. szám)

1935-10-08 / 230. szám

(Trianon 15.H935. október hó 8 _ JSFYÍRVIDÉK KN OZABOLCSI HÍRLAP 3 olda! Tanuljunk a múltból amíg nem késő és cselekedjünk — mondotta Darkó Jenő egyetemi tanár, a román irredenta mozgalomról tartott nagyszabású előadásán A Bessenyei Kört és a Székely Társaságot illeti az elismerés, hogy a világhirü tudós, Dr. Darkó Jenő egyetemi tanárt ismét sikerült megnyerni egy előadás megtartására. Szombaton délután színültig megtelt a városháza díszterme és felzúgott a taps és az éljen, amikor az illusztris előadó megjelent Horthy István dr. és Bögözi Mihály, a Székely Társaság nyíregyházi csoportelnökének a társaságában. Dr. Darkó Jenőt Horthy István dr. meleg szavakban üdvözölte, majd felkérte előadása megtartására, amelynek „Aromán irredenta mozgalom történeti áttekintése" volt a cime. — A magyar emberek számára legszomorúbb témát választottam — mondotta bevezető beszédében — a román irredenta mozgalom történetének megvilágositását, amely egy a háború utáni nemzeti katasztrófával. Előadásom célja, hogy a tanulságot merítsünk belőle, hogy mit hibáztunk a múltban. A román irredenta 90 százalékig elérte a célját, úgyhogy arról ma már nem ís igen beszélnek. Megfordult a kerék, most nekünk vannak irredenta törekvéseink. A románok a XVIII, század elején még megtűrt népek voltak Erdélyben, a magyar, a)székely és szászok mellett. Ennek oka kulturálatlansága és szervezetlensége volt. Az első lépés a XVII-ik században az erdélyi fejedelemtől indult ki, hogy magunkhoz emeljük őket. A református bibliát román irodalmi nyelvre fordították. Ebből a törekvésből indult ki a román irodalom, ami nekünk csak hátrányt, nekik haladást jelentett. Ezután a jezsuiták kísérleteztek, hogy a katolicizmusnak megnyerjék őket. Ebben is csalódtak, mert a románok nem lettek sem jobb magyarok, sem katolikusok, hanem igy egyesülve szeparatikus törekvéseiket vitték előbbre. A Rómában járt román papok kezdték elültetni a dákóromán teóriát, hogy ők a rómaiak utódai és előbb éltek az erdélyi földön mint a magyarok. A román irredentizmus első lépése az 1840-es évekbe nyúlik vissza, amikor a magyar törvényhozás háza kimondja, hogy a latin helyett a magyar a hivatalos nyelv. Ez ellen a balázsfalvi káptalan tiltakozását fejezi ki. A dákóromán eszmével telitett egyetemi ifjúság ettől kezdve elárasztja Romániát és magyarellenes hangulatot kelt mindenfele. Az 1848-as szabadságharc előtt Balázsfalván tiltakoznak a Magyarországhoz való csatlakozás ellen. Itt éled fel először ez a hátsó gondolat, hogy Erdélyt szakítsák el Magyarországtól A románok egyik kisebbsége ugyan kész lett voina Magyarország mellé állni, de nem szivből csak kényszerűségből, mert féltek az orosz impériumtól, A szabadságharc alatt Kossuth is megkísérelte velük a tárgyalásokat de eredménytelenül. A Bach korszak alatt kiharcolják, hogy a román nyelvet is ismerjék el egyenrangúnak a magyar és a némettel és adják meg a székelyekkel egyenlő polgárjogokat. A kiegyezés idején nagy sajtóhadjárat indul ellenünk Bukarestből, ahová az Erdélyből kivándoroltak elviszik az ellentétet és a gyűlöletet. 1886 ban végzetes lépést tett a magyar országgyűlés, amikor olyan széleskörű autonómiát adott a román nemzetiségnek, amelynek tragikus következményei lettek. A kánonjog félretevésével megalakították a görögkeleti szerb és román egyházakat, ami a melegágya lett az irredentának. Ugyanakkor biztosította a törvény a nyelv szabadabb használatát. Ezzel minden követelésük teljesedésbe ment, de mégis tovább áskálódtak a magyarok ellen. 1881ben már autonom román kisebbséget akarnak kiharcolni. Ekkor alakult meg a magyarfaló Tiibuna c. újság, amely telekürtöli a világot azzal, hogy a magyarok a román népnek barbár elnyomói. A cikkek nagy hatást keltettek külföldön. Ebben az időben volt az egyetemi ifjúság híres memorandum pere, amelynek botrányait részletesen ismertette Darkó doktor. A román kérdés veszedelmét először báró Bánffy Dezső ismerte fel, de őt nem értették meg korának politikusai. ó látta, hogy a kérdés kulcsa nem Pesten, hanem Bukarestben és Bécsben van, ezért igyekezett megnyerni őket ügyes átlátó politikával. Megszervezte a nemzetiségi ügyosztályt és ezzel elérte, hogy a románok minden lépéséről informálva volt, úgyhogy diplomáciai éleslátásával siteerült kihúznia a román irredenta méregfogát. De munkássága meddőnek bizonyult, mert az őt követő Széli Kálmán minden rendelkezését egy tollvonással megsemmisítette. 1908-ban jött Bosznia annexiója, amely valósággal nyeregbe segítette a románokat. 1909 ben Ferencz Ferdinánd Bukarestben egy magyarellenes látogatást tett, amikor is Er délyt felajánlotta Romániának, ha egész Románia csatlakozik a Monarchiához. Ekkor jött Tisza István, aki világosan látta a nemzetközi helyzetet, a románok megerősödését, de nem volt mást mit tennie, mint magukkal a románokkal tárgyalni, aminek egyetlen eredménye az 1910-es választás volt, amikor a román radikális szárnyat megsemmisítette. Darkó dr. előadása sotán tehát rámutatott azokra a történeti tanulságokra, amelyek Erdély halálát okozták. Vigyáznunk kell — mondotta felemelt hangon, — mert nekünk niég mindig van veszteni valónk, mert a román irredenta programmja: a Tiszáig terjedő határ. Nekünk meg kell védeni az erdélyi magyarságot, az ottani kulturát és össze kell fognunk az utolsó erőnkig, hogy mielőbb eljöjjön az az idő, hogy egyesülhessünk velük. Nsgy érdeklődést kiváltó beszédét az elismerés éljene közben azzal fejezte be, hogy Az aranyos napsugárban tündöklő vasárnap délelőtt (hullámzó tömege egy negyedórára |megtorpant, hogy szemtanuja legyen a városon keresztül futó stafétának és „sürü tömegben sorakozott fel a Széchenyi-ú'.íól a Hősök szobráig, Pontban fél 12-kor indult el a Hősük temetőjétől a 15 csapat futója, hogy tizszer váltva a stafétabotot, megküzdjenek az elsőségért. A városháza előtt volt utolsó váltás és onnan a finis megkettőzött erejével rohantak a futók a Bessenyei-téri cél felé, ahol a polgári és katonai ; álakulatok, a hatóságok, egyesületek és iskolák kiküldöttei várták beérkezésüket, hogy azután bensőséges ünnepség keretében áldozzanak az aradi 13 emlékének és megkoszorúzzák a hősök szobrát. Alig ütötte el a toronyöra a féltizenkettőt, zugó moraj futott végig: jönnek a staféták... és már be is futott a célon a Vasutasok Sportegyletének futárja nyomában a Tanítóképző és a Felsőkereskedelmi iskola futói. A staféták befutása után a vitézek, a katonák és a polgári társadalom küldöttei a Hősök szobra elé vonultak és Rajháthy testnevelési felügyelő zugó éljenzés közben kihirdette az eredményt. Ünnepélyes percek következtek azután, a futásban résztvevő csapatok elhelyezlék a"kegye!et babérját a Hősök emlékmüvén, majd Hun fal vy ezredes, a Vitézi Szék kapitánya átadta a Vitézi Szék ezüst vándorserlegét, a már másodszor győztes Vasutas csa patnak. — Olyan szeretettel őrizzétek a Vitézek serlegét, mint amilyen szeretettel a Vitézek őrzik az aradi hősök emlékét — mondotta. A serleget Móna István vette át. A lélekemelő bensőséges ünnepség a Himnusszal ért véget. A staféta verseny eredménye a befutások sorrendjében a köAetkeiő : 1. A Nyíregyházi Vasutas SportClub (a tavalyi győztes). 2. A m. kir. Állami Tanítóképző (a tavalyi 2 ik). 3, A Felsőkereskedelmi iskola 4. A m. kir. Gábor Áron tüzér— tanuljunk a múltból, amíg még nem késő és cselekedjünk. Darkó Jenő előadását Bögözi Mihály köszönte meg a Székely Társaság nevében, mig a Bessenyei Kör háláját Hor.hy István dr. tolmácsolta. osztály. 5. A Kir. kat. gimnázium. 6. A M. kir. csendőrkerület nyíregyházi tanosztály. 7. A m. kir. repülőter csenoőrkülönitmény. 8, Ara, kir. Rákóczi Ferenc 12-ik honv. gyalogezred. 9. A M. kir. Hadik András 4-ik honv. huszárezred. 10, A M. kir. nyíregyházi rendőrség kapitánysága. 11. Királyleleki Levente Egyesület. 12. A M. kir. pénzügyőri szakasz. 13. A Nyíregyházi Levente Egyesület első százada. 14. A Szabolcs Vezér Bajtársi Egyesület. 15. A Nyíregyházi Levente Egyesület 11-ik százada. Csoportok szerint a következő helyezést nyerték el a versenyzők: Honvéd és kőzrendészeti alakulatok. Első a Gábor Áron tüzérosztály. Második a csendőrség. Harmadik a repülők. Negyedik a 12. gy. ezred. Főiskolásnk csoportjában. Első az egyedül induló Nyíregyházi Szabolcs Vezér Bajtársi Egyesület. Középfokú iskolások csoportjában. Első a : Nyíregyházi Tanítóképző Intézet, második a Nyíregyházi Felsőkereskedelmi Iskola, harmadik a Kir. kat. gimnázium. A Sportegyesületek csoportjában: Első: Nyíregyházi Vasutas Sport Klub, mely szintén egyedül indult. Leventék és cserkészek csoportjában : Első: Királyteleki Levente Egyesület, második a Nyíregyházi Levente Egyesület első százada, harmadik a Nyíregyházi Levente [Egyesület második százada. . Az egyes csoportokban a megállapított időn belül befuiott csapatok diszplakett díjazásban és mindegyik csapat elismerő ok'evél díjazásban részesültek. Az összes csapatok közütt elsőnek befutó Nyíregyházi Vasutas Sport Klub csapata az idén* már másodszor lett védője a Nyíregyházi Vitézi Szék által alapított vándorserlegnek. A megjelnnt előkelő közönség előtt astán a versenyzők koszorúikat elhelyezték a hősök szobra lábai előtt. Fizessen elő a NylrvldékSzabolcsl Hírlapra. jüRAMIR | FILMSZÍNHÁZ • TELEFON 11. SZ. SBi Október 7-8. Hétfő—Kedd A budapesti „Palace"-szal egyidőben ! Ulttöz a világ... bünügyi szenz. Előadások hétköznap 5, 7 és 9 órakor. Vasár- és ünnepnap 3, 5, 7 és 9 órakor. 150 válogatott ifjú kegyeleti stafétája a városon keresztül