Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 224-250. szám)

1935-10-01 / 224. szám

(Trianon 15 ) 935. okíóber ^ 1. s z JSÍYÍRVIDÉK ABOLCSI HÍRLAP 3 olia' dást öntött, Most Gömbös Gyula fegyvertársa, vitéz Marton Béla jött el, őt kéri, vegye kezébe a tárogatót, bizonyítsa be, hogy most a történe­lem formálódik, hirdesse, ho^y e nehéz órákban nem huzhatunk széj­jel, tanítsa az összefogást, amely a magyar feltámadáshoz vezet. Marton Béla dr: Egy ui magyar történelmet kell kiformálnunk Ujfalussy Gábor lelkesítő szavai után felhangzik az éljen, majd viléz Marton Béla érdekes, markáns ma­gyar arca, villanó tekintete néz szembe a tiszamenti magyarokkal. Csodálatos energia, velőkig ható szuggesztivitás, a meggyőződés át­ttizesitő heve árad ennek a barna, fekete., szemű magyarnak minden mondatából. Alighogy megszólal, futva menekülnek az emlékekből azok a mondva csinált, olcsó élcek, a cinikus bírálatnak azok a vértelen szóvirágai, amelyekkel az apostoli szellemű férfiú propaganda körútját kiséri a szánalmas kicsinyítés erőt­len kísérlete. Talpig magyar férfi néz velünk szembe, telítve a nemzet politikai hitvallásának szinte delejes hatású érzelmi és eszmei vitalitásá­val. Mindössze husz percig beszél, de kitörölhetetlenül mély hatással és szavai nyomán mindent elsöprő erővel éled fel az akarat, összefogni a megújhodás harcában, kitartani a Nemzeti Egység eszméi mellett és harcolni a végső győzelemig... Azért jö;t ide, a táborbaszálló ma gyarok közé, hogy hitet, erőt hir­dessen a további élethez. A győzelmes választás ulán még világosabbá vált, hogy a Nemzeti Egység nem pártszervezet. Eljött ide a győzelmes választás után s nem kér semmiféle politikai tevékenységet, hanem hirdeti, hogy egy uj magyar történelmet kell ki­formálnunk. A Nemzeti Egység uj tipusu magyarságot hiv életre. A választások győzelmes befejezést ér­tek, de az élet nem áll meg és minden egyes nap uj kötelességek várnak reánk. Az uj magyar életnek a letéteményese a Nemzeti Egység kell hogy legyen. Szigetvárott ke­reste Zrinyi emlékeit, amelyek imá­datos áhítatba vihetnék a magyart s azt látta, hogy alig van néhány lándzsa a nagy hős költő idejéből, mert csak két éve, hogy gyűjtik a hősi kor emlékeit. így vagyunk Eger várával is. Egész életünk, ^gondolkodásunk, ál­lami és társadalmi szervezetünk el­ferdült, a magyar gondolat helyett idegen áramlatok érvényesültek. Az uj magyar életnek vissza kell térnie az ősi szellemhez, mert az ezer éves magyart eleget idegen szu ette. Ma­gyarrá kell lennünk minden életnyil­vánulásunkban, könyveinkben, ze­nénkben, színházunkban, viseletünk­ben. Azért tömörülünk a Nemzeti Egység szervezetében, hogy hely­telen irányba tért állami és társa­dalmi gondolkozásunkat újra ma gyárrá tegyük. Az államszerkezet csak eszköz, a nemzeti társadalom­nak kell egységben, erős magyar életet élni. Erős központi kormány­zatra van szükség, hogy befelé fe­gyelmezett magyar életet biztosítson, kifelé tekintély legyen, ma amikor nem tudjuk, mikor robban újra a bomba, mikor nyílnak meg a feltá­madás kapui, erésnek kell lennnünk. Ma nincs szükségünk lehorgasztott fejekre, gáncsoskodó ellenzékieske­désre, jjamelyet harag gyűlölet vezet. Amikor a Nemzeti Egység viiágné £ zeti elvi alapon uj magyar élet ki­alakításán fáradozik, a nemzet ujjá­alkotásának szerit ihletével, vissza­taszító a cinikus konkolyhintés, amelynek főcélja a bársonyszék megszerzése. Milyen döbbenetes, hogy a kis­gazdapárt exponense nemzetiségi vi­déken a németajkú demagógiát vé­delmezi azokkal szemben, akik a magyar sorsközösségért küzdenek komoly férfias munkával. A nemzeti állammal szemben szinte árulás­számba megy ez az aknamunka. A kisgazdapártban a képviselők 39 szá­zaléka budapesti ügyvéd, akkor, amikor a Nemzeti Egységhez tarto­zók 16 százaléka ügyvéd csupán. Ne magyarázzon ez a párt nekünk a magyar föld, a magyar gazda szeretetéről, amikor ezt a földszere­tetet a budapesti aszfalton tanulták, míg nekünk őseink a magyar föld verejtékes munkásai voltak s könny szökik szemünkbe, ha ringó búza­táblát látunk. Ha ők gáncsoskod­nak, gyűlölködnek, sötétben támad­nak, mi megyünk előíe a férfias kötelességtudás utján és erősebbek leszünk, erősek ahhoz, hogy letipor juk őket. Most, amikor Gömbös Gyula meg­alkotja a reformokat, az ellenzék kicsinyelni fogja ezeket az ujiáso­kat, mert eleme a minden áron való elégedetlenségszítás. A gazdaadósságok kérdésére térve hangoztatta, hogy maguk a gazdák is hibásak abban, hogy ezt a kér­dést előbb nem oldották meg. Ami­kor gazdahallgatója volt a liberáliz­mus korában tartott népgyüléseknek, sokszor hallotta a tőke bírálatát. Most, amikor a reformok előestéjén állunk, azok vádolják meg a Nem­zeti Egységet tőkeellenességgel, akik előbb bírálták a tőke szervezeteit. Mi tiszteljük a hitel szervezeteket, bankokat, méltányoljuk fontos kül­földi relációikat, de elsősorban azt a tőkét becsüljük, amelyet a kisem­ber gyűjtött lemondással és szorga­lommal és amikor azt látjuk, hogy a gazda önhibáján kivül eladósodva nem bírja a kamatokat, a tőketör­lesztést, olyan megoldást keresünk, amelynek sikere érdekében a tőké­nek is áldozatot kell hoznia, mert ma már nem lehet makacsul ragasz­kodni a tőkének sem a régi szem­ellenzős elvekhez. Levegőt kell, hogy adjanak a társadalomnak, mert ha nem adnak segítséget, a reformokat megoldjuk nélkülök is. Ma nagyon eltérők a fogalmak az igazság és az erkölcs tekintetében ebben az országban. A magyar jog­alkotásba is beieszivárgott az anya­giasság szelleme és itt is idegen vi­lág lelkületét vitték be a magyar életbe. Nem egyszer életfogytiglani fegyházat kap, aki családjának vé­delmében követ el bűncselekményt, mig aki milliókat sibolva károsítja a közösséget, néhány hónapot kap csupán. Nálunk az anyag győzött az erkölcs felett... A Nemzeti Egység tiszta magyar levegőből táplálkozó uj életet akar teremteni. Aki ennek a teremtő mun­VAROS! MOZGÓ Szept. 30. Kedd. PROLONGÁLVA! 5—7 órakor Gróf Monté Gliristo PREM 9i E óff or : 1 szerelem tgaia Előadások 5, 7, 9, vasárna p 2-4-6-8 és 10 órakor. kának önzetlen részesei, megérde­meljék, hogy különb magyaroknak tekintessenek. Ezután hangoztatta Marton Béla dr. hogy a nemzeti Egységnek részt kell vennie minden községi ügy in­tézésében. A szervezet tudta és be­folyása nélkül ne lehessen dönteni semmiben sem. így a nép széles rétegei jutnak ahhoz a joghoz, hogy életüket intézhessék és teljes értékű állampolgárok legyenek. A múltban nem volt a községek­nek társadalmi hangja, mert nem volt szervezetök. Budapest volt az abszolút irányító s mig a falvak né­pe dicsőségesen harcolt az ellenség I földjén, az idegen áramlattal telitett Budapest elvesitette a régi hazát. . Ezért kell decentralizálni a magyar életet, hallassa szavát minden falu, a munka himnusza zengjen a ma­gyar földön. A Nemzeti Egység szervezete a munkás megbecsüléséhez vezet és megszünteti a társadalmi ellentétetet a testvériség közösségében, visszatér a bizalom a szivekbe magyar és ma­gyar között és közelebb leszünk a magyar feltámadáshoz. Ezért dolgoznak a Nemzeti Egység­ben tömörült uj életideálért harcoló magyarok, a szebb, virágosabb, di­adalmasabb magyar holnap előké­szítői. Mikecz Ödön dr: Büszkén fogiák viselni a Nemzeti Egység jelvényét Marton dr. szavai leírhatatlan ha­tást keltenek. Általános az érzés, hogy ezek a szavak hatalmas lendü­letet adnak a Nemzeti Egység szer­vezkedésének. Beszéde után Mikecz Ödön dr. főispán szólal fel. Marton Béla dr-t, mint csodálatos energiájú szervezőt ismerte a budapesti központból, Ami­kor azt kérdezte, mi,lehet az a tör­hetetlen erő, amely képessé teszi az éjet nappallá tevő, szakadatlan mun­kára, meglátta a központi irodában a Nemzeti Egység plakátját. Ezelőit mind olyan politikai plakátokat is­mertünk, amelyek magyart {a ma­gyarral szembeállították. Ilyen volt az a kép, amelyen egy kalapácsos ember lesújt, egy másikon roham­késes ember rémitett. A Nemzeti Egység összefogást hirdető képein három kéz egybefonódik. Ennek az egységnek fanatikus hitével halad Marton Béla dr. küldetése utján. Az ő munkásságuk eredménye, hogy ma már sok ezer községben kigyúlt a Nemzeti Egység mécslángja. Látha­tatlan kapcsolat támadt a falvak, a vármegye, az ország fővárosa kö­zött. Ennek a munkának eredménye, hogy a magyar széthúzás átkos tra­díciója helyébe, az egységre törek­vés lép. A Nemzeti Egységnek az alól a hatása alól az elenfél sem tudja immár kivonni magát. A Nemzeti Egység szervezete gya­korlati eredményt, kenyeret jelent az egyénnek, családnak, nemzetnek. Az egységbe szervező munka út­törő és nehéz, de az eredmények máris kétségtelenek. Különben is ma egyik napról a másikra nem lehet megváltoztatni az életet. A szőlőszem kicsiny gyümölcs s mégis hónapo­kon át étik. A fanatikus hit nap­fényével érlelődik az uj magyar élet vetése is. Három év szervező mun­kájának sikeréből ma már következ­tethetünk a diadalmas jövőre, ami­kor büszkék lesznek a szervezet munkásai a Nemzeti Egység jelvé­nyére. Nem először vesz részt a gá­vai kerület Nemzeti Egység mozgal­mában s látta, hogy a községi vagy vármegyei kérdésekben mindig meg­volt itt az egyetértés, mert testvér szólott a testvérhez. A Nemzeti Egy­ség tahitja, hogy a magyar élet első szent parancsa a szeretet kell hogy legyen. Ez a szeretet élő erő, amely kizárja a széthúzást és halad az egy­ség utján, amelyről tudja, hogy tör­ténelmi szükségszerűség. Kéri a szervezetben dolgozó ön­zetlen férfiak további munkásságát. Szept. 30. Hétfő. A rendkívüli sikerre való tékintettel I FILMSZÍNHÁZ TELEFON 11. SZ. 2 TE ms. STRADIVARI PROLONGÁLVA RAJONGÓ ASSZONY Okt. 1. Kedden : Előadások 5-7-9, vasár- és ünnepnap 3-5-7-9. m

Next

/
Oldalképek
Tartalom