Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 224-250. szám)

1935-10-01 / 224. szám

4. oldal. C .KYÍRVIDÉK ^ JZABOLCSI HIRLAP (Trianon 16.) 1935. októbe r hó 1. MEGNYÍLT Nyíregyháza legnagyobb Női Kabátáruháza Zrínyi Ilona-utca 2. szám alatt. Cégtulajdonos : KLEIN FERENC. Óriási választék áll a hölgy­közönség rendelkezésére. — Leányka kabátok! — Verse­nyen felüli olcsó árak! — Tekintse meg raktáromat! Nem keveset kér ebben, de színma­gyar kerület színmagyar lakosságá­tól kéji s ez a kérelem így nem le­het eredménytelen. illés József dr. sürgönye, távirati üdvözlés Gömbös Gyula miniszterelnöknek Lipthay György elnök a főispán nagy éljenzéssel fogadott szavai után felolvassa Illés József dr. egye­temi tanárnak, a gávai kerület kép­viselőjének sürgönyét, melyben ki­menti magát, utalva az egyetemi ünnepségekre, amelyeken részt kell vennie. Lélekben itt vagyok, irja választóim között. Majd az elnök indítványára a gyűlés elhatározta, hogy táviratban üdvözli Gömbös Gyula miniszterel­nököt. A Himnusz imája zendül meg ezután, s a Nemzeti Egység 1 gávai választmányi gyűléséről Marton I Béla dr. és kísérete autón Nyiregy­I házára utazik. Iz országos főtitkár fogadása Nyíregyházán Pár perccel fél 6 után érkezett meg vitéz Marton Bála autója a Korona elé, ahol a kerületi választ­mány vezetői élén dr. szigeti Vass Jenő üdvözölte az országos főtitkárt, akinek Csaba Piroska fehér rózsa­csokrot nyújtott át kedves íigyelme jeléül. Pár perces pihenő után az orszá­gos főtitkár kíséretével bevonult a Korona nagytermében. Az emelvé­nyen körülötte foglaltak helyet dr. Mikecz Ödön főispán, Virányi Sárdor alispán. Szohor Pál polgár­mester s a vármegye és városi szer­vezet vezetői. A teremben pedig a választmány népes csoportja várako­zik a főtitkár beszédére. A Tisztviselő Dalkör a Magyar Hi­szekegyet énekelte, majd szigeti Vass Jenő nyitotta meg a gyűlést az illusztris főtitkár és a nagyszámú közönség üdvözlésével, majd Mikecz Ödön főispán, mint a vármegye szervezat elnöke emelkedett szólásra. A választmányi ülés céljáról szólva a szervezkedés jelentőségére muta­tott rá, arra a szervezkedésre, amely nem csupán a választások tartamára akarja egybegyűjteni a polgárságot, s amely nem csupán részletcélokat akar megvalósítani, hanem amely össze akarja fogni a nemzet egye­temét. A múltban szívesen csináltak rész­letcélok szolgálatában álló politikát s aki saját őnző céljait szolgálta, az iparos előtt az ipar fontosságá­ról, a kereskedő előtt a kereskede­lemről, a gazda előtt a gazdálkodás fontosságáról beszélt s a tisztviselők előtt azok barátjának mutatta magát, a végén azonban egyik mellett sem állt. A Nemzeti Egység nem akar ilyen politikát űzni. Nem mond itt semmi mást, mint amit mondott a mezőgazdák előtt Gáván, mert a Nemzeti Egység vallja és hirdeti, hogy a magyar mezőgazdaságot kell talpraállitani elsősorban, mert ezen épül fel egész gazdasági berendez­kedésünk s ha ezt tesszük, akkor segítünk a kereskedőn, iproson és a tisztviselő osztályon is. Szembe száll azzal a váddal is, mintha a Nemzeti Egység a párt totalitásába akarná fogni a nemzetet. Ennek az ellenkezője az igaz. A Nemzeti Egység előtt a nemzeti totalitás az első. Rámutatott arra a szimbólumra, amelyet a három egymásbafonódó kéz jelent a Nemzeti Egység munka­tervében. A Nemzeti Egység szer­ves kapcsolatot akar terem'eni a nemzet minden társadalmi rétege között. Abban a gondolatban üdvözli az országos főtitkárt, hogy ez az össze­jövetel is szolgálni fogja a Nemzeti Egység fejlődését s felkéri, a főtit­kárt előadása megtartására. Marton Béla a zászlóshazafiság ellen Nagy figyelem és a bizalom lel­kes előlegezése között emelkedett szólásra vitéz Marton Béla főtitkár. Bevezető szavaiban a szervezkedés szükségességéről szólt, mert bár a háború előtt 1900, a háború után pedig közel 18.000 szervezet volt Magyarországon, egy sem volt olyan, amely maradandó értékű lett volna. Hogy a Nemzeti Egység maradandó értékű gondolatokat adott s szerve­zete értéket jelent, utal arra a 3400 községre, amely a Nemzeti Egység gondolatát magáévá tette. Uj magyar életet kell teremteni, amely különbözik a múlttól. Mi ezer éven át harcoltunk, küzdöttünk nem­zeti létünkért, de amikor vége volt a harcnak s amikor építeni kellett volna a magyar jövőt, mindenki arra törekeeett, hogy egymás mun­káját gúnyolja, lebecsülje, ahelyet, hogy azt keresték velna, hogy mi az érték másban. Egy széttagolt magyar társadalomban, minden köz­ségben, minden házban külön véle­mények közt civódott a magyar. Trianon után uj szellemnek kell jönnie, mert ezt a nemzetet évtize­déken át kivetkőztették igazi szelle­méből. Csak az volt az érték itt, amit mástól vettünk át. Csak az idegeneket majmoltuk ruházkodá­sunkban, erkölcseinkben. Emellett mindenki élte a maga önös életét. A Nemzeti Egység világnézeti har­cot viv. Amikor a vörös rém ellen megindult a szervezkedés, fogadal­mat tett az ellene szervezkedő cso­port, hogy a magyar életet decentra­lizálni fogja g ha van a magyar vidék városaiban érték, mint aho­gyan van, azokat felkarolja s ezzel a magyar városoknak ís tekintélyt ad. Világnézeti harcot hirdet a Nem­zeti Egység a liberalizmus ellen, amely áz egyénnek korlátlan jogát hirdette, amely azt tanította, hogy nem lehet a társadalmi, kulturális és a gazdasági élet terén korlátokat állítani az egyén elé s ez a nyugati szellemből táplálkozó liberalizmus féktelen szabadossággá vált s letö­rülte a nemzet arcáról az ezer éves magyar kulturát. Ezek a liberálisok nem vették észre, hogy az ország fővárosától 35 kilóméternyire ágyúcsövek tátják szájukat ellenünk a demokrácia neve alatt, A vér szavának kell megszólalnia, amikor a magyar a magyarral be­szél és nem a ködös demokráciának. A liberalizmas a polgári társadalmat széttagolta s nem adott olyan átfogó gondolatot, amely ledöntötte volna a társadalmi válaszfalakat a polgár és polgár között. A magyar intelligencia sem telje­sítette kötelességét a nemzet iránt. Nem értette meg nemzet bajait s elfordult a segítéstől. A mai intelli­genciának meg kell becsülnie a munkát és a munkást, És boldogan vallja, hogy a salgótarjáni üveg­gyári munkások és a bányák mélyén megérezte a munkások körében is BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBMBBB rr Öszi újdonságok Aöi ruha-, kabát- és kosstüm­ssövetek, férfiszövetek, ruha­selymek % bársonyok és flanellek a legújabb szövésekben, a leg­divatosabb színekben megérkez­tek. Újdonságaimat a legolcsóbb árakon árusítom. Unflár Lipót áruháza Nyíregyházán, Luther-utca 4. szám. Telefonszám 63. Alapitási év 1871. azt a bizalmat, amelyet sz uj magyar életet kialakító intelligens társadalmi vezetők iránt érez a munkászág. Zarándokoljon el a magyar táisa­dalom a trianoni határ mentén levő őrházakhoz' 2—2 magyar baka vál­lán a fegyverrel áll őrt, akkor meg fogja érteni mindenki, hogy mi köte­lessége van az ezer éves magyar haza iránt. Tiltakozik a zászlós hazafiság el­len, amely a múltban csak ünnep­napokon gondolt a nemzetre. Ne­künk a hétköznapokat is ünnepna­pokká kell avatnunk, mert ma min­den óra sorsdöntő lehet a nemzet életére. A reformoknak is másoknak kell lenniök, mint amilyenek addig vol­tak. A közelmúltban megalkották a földbirtokreformot de ez a reform csak látszatreform volt, mert nem nyujtett segítséget, sőt csak fokozta a bajokat. Uj magyar életre, életet jelentő igazi reformokra van szfik­ségünk. Ennek a nemzetnek nem szabad még egyszer csalódni veze­tőiben. Éreznie kell mindenkinek, hogy itt minden magyarra nagy mun­ka vár. És ne kérdezze senki, hogy mit csináljon. Ne legyen senki kétkedő, vagy cinikus. Van itt munka elég. Aki erre a munkára vállalkozik, az álljon fel a kétkedő, a cinikus ma gyarok között g tanítsa meg őket felemelt fejjel, bizakodva nézni a jö­vőbe. A háború után három nagy prob­lémája volt a világnak: a jóvátétel, _ a revízió és az egyenjogúság. A jó­? vátétel kérdése már lekerült a napi­" rendről, mert nem fizet senki, mert rájöttek arra, hogy nem is lehet fi­zetni. Az egyenjogúság is már csak formulázásra vár. És eljön a revízió is minél előbb. Erre kell felkészül­nie teljes egységben a magyar tár­sadalomnak. A felső tízezrek gondolatával szemben reámutatva kispolgári gon­dolat fontosságára, amely mindennél értékesebb, mert nem a paloták, hanem a kispolgári hajlékok bizto­sítják a nemzet jövőjét. Ha a kis­polgári gondolatot nem tudjuk meg­becsülni, akkor nem ér ujabb ezer­évet ez a nemzet. A Nemzeti Egység minden veze­tőjét arra kéri, hogy ehhez a mun­kához a szivét és lelkét adja, mert ezzel a nagy magyar jövőért dol­goznak. A nagy tapssal fogadott s közben is többször megszakított beszéd után szigeti]Vass Jenő mondott köszönetet az elismerés nyilvánításával az orszá­gos főtitkárnak s a Tisztviselő Dal­kör a Szózat eléneklésével rekesi­tette be a magyar jövőt épitő gyá­lést. — A vér felfrissítése céljából — kiváltkép középkorú férfiaknak és nőknek — ajánlatos néhány napon át korán reggel egy pohár természe­tes „Ferenc József" keserűvizet inni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom