Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 99-124. szám)

1935-05-23 / 118. szám

(Trianon 15.) 1935 május hó 23 3 oidftl* II kereskedelmi és ipari érdekeltségek három nagy kívánsága: A sorompók kihelyezésével, a vámok leszállítása A piaci helypénzek leszállítása — Heti két állatvásár tartása Nyíregyháza egyre halódóbb gazdasági élete és a folyton su lyosbodó megélhetés gondja arra késztette a nyíregyházi kereskedőket és iparosokat, hogy gyűléseken, ankéteken összejőve, vitassák meg azokat a módozatokat és lehetőségeket, amelyek ennek a városnak a sorsát vannak hivatva előbbre vinni. Szombaton este a Kereskedők és Gazdák Körének a meghívására népes értekezletet tartottak a Körben, amelyen képviseltették magukat a nyíregyházi Omke kerület, a Füszerkereskedők Egyesülete, az Ipartestület, a Gazdaszövetség és a Háztulajdonosok Egyesülete. Az értekezletnek különös jelentőséget adott, hogy azon a város részéről megjelent Szohor Pál polgármester, Juhász Mihály főjegyző és dr. Hubay Balázs v. tisztifőügyész is. A nagyjelentőségű értekezletet Ungár Béla, a Kereskedők és Gazdák Körének elnöke nyitotta meg, akinek üdvözlő szavai után Füredi Sándor dr. ismertette azokat az okokat, amelyek a megindítandó ankétsorozatot szükségessé tették. Ismertette az ipar és kereskedelem három nagy kívánságát, a vámok leszállítását, a sorompók kihelyezését, a szombati állatvásáron kívül a szerdai állatvásár megtartását és a piaci helypénzek leszállítását. Ez a három kívánság az, amely sürgősen megoldandó lenne, hogy a Nyíregyházáról elidegenedett vidékieket ismét vissza lehessen csalogatni. Pápai Mihály, a Gazdaszövetség elnöke, a vámok súlyos megterheléséről beszélt. Példákkal mutatott rá azokra az anomáliákra, amelyek a vámok előtt napról-napra megismétlődnek. A j vám előtt a gazdák kénytelenek terheiket három szekérről is egy szekérre átpakolni, hogy igy men tesüljenek a súlyos vám alól. Sándor Rezső rámutatott arra, hogy Nyíregyháza elvesztette a megyeszékhely jellegét, mert a környékező nagyobb községek, Nyírbátor, Kisvárda és a többiek szinte függetlenítették magukat tőlünk, amihez nagyban hozzájárul a mindent Debrecenhez gravitáló vasúti politika is. Nyíregyháza elvesztette vonzóerejét — mondotta, — amely már nem csak gazdasági, de kulturális té ren is szomorúan érezteti hatását. A kereskedelmi utazók szinte elkerülik a várost, mert egyöntetű vélemény, hogy Nyíregyháza halt meg a legjobban a magyar kereskedelem számára. — Ha nem lendtl fel a gazdasági élet, visszasülyediink a ialu nívójára — fejezte be nagyhatást keltő felszólalását. Vitéz Tornay István hatalmas érvekkel mutatott rá a kereskedők három kívánságára, amely nélkül nem is lehet a város forgalmának fellendítésére gondolni sem. Blau Lipót az autarchia súlyáról beszélt, majd a miskolci és a közeli városok sorompó díjtételeit ismertette, Az árakat arányba kell hozni a mai életstandarddal és példákkal bizonyítja, hogy az áraknak minden vonalon való leszállítása, illetve közteher csökkentése a legjobb üzletpolitika, ezt bizonyítja a telefon, aminek a bevétele a leszállítás óta másfélmilliós többlet bevételt jelentett. Ausztria csak nemrégiben törölte el az autó- és sorompóvámot, ami az autóipar hihetetlen fellendülését okozta. Felszólalása végső konklúziójaként megállapította, hogy a kövezetvám kínai falként zárja el a várost a vidéktől. Hogyan Mihály a szombati állatvásárok megtartása mellett örömmel veszi a szerdai állatvásár gondolatát, és az iparosválság egyik főokának tartja a kis községek vásártartását. Hoffmann Mihály rámutatott arra, hogy mennyire nélkülözzük a vidéki vásárló közönséget. Az idegenforgalom fejlesztésének a szükségességét hangoztatta, amit ha pillanatnyilag áldozatok árán is, de fel kell lendíteni. Pisszer János az egyes foglalkozási ágak sérelmén felül generális intézkedéseket kér. Ez a vidék a Nirvána felé halad, azért külön elbánást érdemel. Agitálni kell és fel kell világosítani a kormányt, hogy törődjenek ezzel a vidékkel. Elsősorban a vasutpolitika revizióját kell szorgalmazni. Dr. Bálint István a speciális nyíregyházi bajokról beszélt, kiemelve, hogy nemcsak fizikai de szellemi desperáció is megölte ezt a várost. Örömmel üdvözölte a kereskedők mozgalmát, amit nem csak mint ipartestületi ügyész, de mint városát szerető polgár is örömmel üdvözöl. A felszólalásokra Szohor Pál polgármester válaszolt. Örömmel látja a Kereskedők és Gazdák Körének elhatározását, hogy a kereskedelmi és egyéb érdekeltségeket összehívta, hogy megvitassák Nyíregyháza jövőjének kiépítését. A hibákat nemcsak a felvetett problémákban kell keresnünk — mondotta — hanem önmagunkban is. A Nemzetközi Vásárra 1300 ember vitte fel innen a pénzét és ha csak átlag 30 pengőt kölKis tubus P.—.70. Óriás tubus P 1.— tölték, az már maga ötvenezer pengő, ami Nyíregyházáról kiment. Hogy fejlődjön ezekután itt az ipar és kereskedelem — vetette fel a kérdést általános helyeslés közben — amikor a város közönsége nem törődik azzal, hogy itt alig nyitják rá az üzletekre az ajtót, [az [iparosok pedig éheznek. Itt nem lehet sorompókat állítani, csak a városszeretet, csak a lokál patriotizmus tudna valamit tenni. A szerdai állatvásár mellett szívesen foglal állást a polgármester annak kijelentésével, hogy ugyanakkor lehetővé kell tenni állattenyésztésünk fokozását, mert a statisztika azt mutatja, hogy állattenyésztésünk tönkrement. A kövezetvám és a piaci helypénznél nálunk sem súlyosabb a helyzet, mint más városokban. Itt ugyanolyan a vám, mint Miskolcon, Debrecenben. A leszállítás csak gaz esetben volna keresztülvihető a városi büdzsé megterhelése nélkül, ha a pótadót felemelnék, erre pedig nem kerülhet a sor. A helybeli gazdák helypénz fizetése méltánytalan és a közeljövőben megtalálja a módját, hogy ez a kirívó igazságtalanság megszűnjön. Szohor Pál polgármester ezután hosszasan fejtegette a kérdéses problémák megoldásának lehetőségeit. Az ankétek sorozatát legközelebb folytatják és azon a vasúti tarifa és a vasúti politika kérdéseit vitatják meg. Tegnap délelőtt a szuronyos fogházörök egy magas csontosarcu szikár fiatalembert vezettek fel a büntetőtörvényszék Kosinszky tanácsa elé. Buzsik Antalt a Tiszántúl rémét, aki 35 éves kora ellenére már több mint 15 évet töltött el a különbözö fegyházakban. Buzsik Antal alig pár hónappal erelőtt töltötte ki négyeiztendős börtönbüntetését és a pár hónapos szabadsága alatt egy dúsan felszerelt üzletraktárnak is diszére váló ruhanemüeket lopott össze. A birói pulpitus előtt halomba rakva fekszenek a bűnjelek, a legdivatosabb női kelmék, selymek, csipkék, teritők, függönyök, ami között szinte szégyenkezve húzódnak meg a szintén lopott viseltes, foltos ruhák. Buzsik Antal napszámosnak mondja magát — de saját bevallása szerint mindig dologkerülö volt és még fiatalkorú volt, amikor lopásért javítóba utalták, azSÜRRMin | FILMSZÍNHÁZ •TELEFON 11. SZ. Ma, kedden utolsó nap Az aráni ember A filmek világversenyén Mussolini sÁltal aranyserleggel kitüntetett legszebb film. Előadások 5, 7, 9, vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor. w I óta már hatszor volt büntetve. Töredelmesen beismerte, hogy Nyíregyházán, Debrecenben és a környék falvaiban követett el kisebb-nagyobb lopásokat. A lopott dolgok egyrészét Szalavecz István debreceni ószeresnél értékesítette, akit a feleségével együtt orgazdasággal vádolt az ügyészség. A bíróság Buzsik Antalt kilenc rendbeli lopás bűntettében mondotta kí bűnösnek és ezért dologházra ítélték, amelynek legkisebb tartamát öt esztendőben állapították meg. Szalavecz István és feleségét dr. Salczmann Zoltán védelme után csak tulajdon elleni hihigásban mondották ki bűnösnek és ezért 30-30 pengő pénzbüntntést kaptak. Az ítélet ellen Buzsik fellebbezéssel élt. — Gyakran visszatérő székszorulás, rossz emésztés, vastagbélhurut, felfúvódás, oldalfájás, légzési zavar, szívdobogás, fejnyoraás, fülzúgás, szédülés és lehangoltság esetén a természetes Ferenc Józse! keserűvíz gyorsan megélénkíti a gyomor és a belek működését, az emésztést rendbehozza, megszabadítja az embert a kellemetlen érzésektől s tiszta fejet és nyugodt alvást teremt. A lejtőn nem lehet megállni Javító, fogház, börtön, fegyház és végül öt esztendei dologház