Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 99-124. szám)
1935-05-23 / 118. szám
4. oldal. (Trianon 15.) 1935. május hó 14. Hz uj biztosítási törvényt csak a maguk javára hasznáiják ki a biztosítási társaságok A nemrég meghozott biztosítási törvény nagy jelentőségű volt a biztosítási társaságok üzletállományának védelme szempontjából. Az uj törvény egyszersmindenkorra biztosította a biztosító társaságok részére az állandó biztosítási üzleteket, amennyiben lehetetlenné tette az üzletfelek számáia a biztosításból való kikapcsolódást. Ez azt jelenti, hogy azokat az áldozatokat, amelyeket a biztosítási társaságok az üzletkötésnél hoz, az uj törvény feltétlenül biztosítja számukra, kikapcsolódások által tehát veszteség | Ezreket fosztottak meg kenyerüktől a biztosító intézetek nem érheti őket. A törvény egészen logikus következménye az lehetett volna, hogy a biztosító társaságok még nagyobb erővel feküsznek bele az üzletszerzésbe s ennek érdekében nagyobb áldozatokat hoznak az üzletszgrzőik javára. Annál nagyobb megdöbbenést keltett a biztosítási üzletszerzők körében a biztosító intézeteknek az az eljárása, hogy leépítették az üzletszerzői tisztikart s ezáltal családtagjaikkal együtt ezreket tettek kenyérnélküliekké. Az üzletszerző tisztviselői karnak nagymérvű elbocsátása egészen természetszerűleg maga után vonta azt is, hogy megcsappant az üzletkötések száma. A biztositó társaságok természetesen nem látják be sem antiszociális tevékenységüket, amely az elbocsátásokban áll, sem azt a következményt, amely ezeknek az elbocsátásoknak eredménye s igy az üzletkötések csökkenésében jutott kifejezésre. így azután érthetetlen, hogy a Biztosító Intézetek Országos Szövetségének évi rendes közgyűlésén miért keseregnek olyan nagyon a biztosítók a rossz üzletmenet felett. Ha valakit okolhatnak a bajokért, akkor a legkevésbbé ők tehetik meg azt, hogy a rossz gazdasági viszonyokra hivatkozzanak, mert a bajok oka ebben az esetben kizárólag rossz üzletpolitikájukban és túlságosan mohó tőkeszerzési törekvéseikben keresendő. Vájjon szociális tevékenységnek nevezhető-e a biztosító társaságoknak az a működése, hogy a kisfizetésű és jutalékos üzletszerzők, tisztviselők elbocsátásával csökkentik kiadásaikat, ugyanakkor azonban helyükön maradnak azok a mammutfizetésü igazgatók és igazgatósági tagok, akik valóban elviselhetetlen terhet jelente nek az egész biztosítási intézményre. A valorizáció is csak a biztosító intézetek javára szolgált Nem panaszkodhatnak a biztosító társaságok az üzletkötések csökkenése miatt azért sem, mert a közönség egyrésze jogosan húzódozhat a biztosítási ügyletek megkötésétől. Gondoljanak csak a biztosító intézetek azokra a veszteségekre, amelyek az üzletfeleket érték azáltal, hogy a biztosító társaságok bizony nagyon is szükkeblüen valorizálták az életbiztosításokat. Az pedig nem áll, hogy minden biztosító társaság olyan helyzetben volna, hogy egyformán csak a legminimálisabb százalékos valorizálást tudták végrehajtani. Az életbiztosítási üzletek valorizációját csakis az egyes biztosító intézetek anyagi helyzetének fiBUTORVEVOK figyelmébe! Alapítási év 1903. Telefonszám 234. A nehéz gazdasági viszonyokra való tekintettel cég em a eddig mérsékelt árait ismétleszállította Tájékozásul szolgáljanak az alábbi áraim : 1 háló bükkfa fényezett 150 P-től \ teleháló (bármily színben) 280 P-töl 1 ebédlő complett kárpitozott székekkel 340 P-től 1 kombinált szoba, komplett ... 320 P-től »Víca« törv. véd. ^gyerekkocsik gyári lerakata. Tisztviselőknek és hitelképes egyéneknek 12—20 havi részletfizetésre ! Gltick Jenő bútoráruháza, Vay Ádám-utca 8. szám. gyelembevételével lehetett volna megoldani. Könnyen megállapítható ugyanis, hogy a biztosító intézetek díjtartalékaikat a gazdasági és egyéb válságok során a legnagyobb könnyedséggel mentették át a jövendő számára, mert hatalmas ingatlanaik maradtak s ugyanakkor a valorizációs törvény előnyeit kihasználva úgyszólván fillérekkel fizették ki azokat az üzletfeleket, akik kis vagyonkákat veszítettek el. Ne csodálkozzanak tehát a biztosító intézetek, ha megcsappant a közönség bizalma üzletkötéseik iránt. Kik adakoztak a Benczur-képre Azok névsorát, akik Benczúr Gyula Patrona Hungáriáé c. ké-r pének megvételéhez szükséges összeghez hozzájárultak, folytatólagosan a következőkben közöljük : Lenhorn Imre, Kovács László földbirtokos, Auspitz László, Antal János, Görömbey István, Hartos Lajos, Birtalan Géza. Papp László Weiszer Gyula, Dr. Geduly Henrik, Juhász Sándor kereskedő, Lakner Béla, Maurer Károly, Figeczky Dezső, Nyiregyházi Fűszer- és Vegyeskiskereskedők Egyesülete, Juhász Mihály, Rajtik Miklós, Kreskay Gyula 3—3 pengőt. Dr. Polinszky Pál, Dr. Hubay Balázs 2 •50—2 50 pengőt. Dr. Kristály Aladár, Pisszer János, Altér Bernát, Bodnár András számvevőségi tanácsos, Wirtschafter Ottó, Szabó Gusztáv. Bajdik András, vitéz Dévényi Sámuel, Dr. Eckerdt Lajos, Ébner Béla, Drevenyák András, Dr. Aradványi Endrfe, Adorján Ferenc, Schedelbauer Tivadar, Lovas Ferenc, Dr. Nagymáthé József, Ehrlich Antal, Oltványi Ödön, Katona Zsigmond, Dr. Mihalovich Sándor, Szöllősy Mihály, Kálnay András, Székely Béla, vitéz dr. Köteles József, Löwinger Béla, Lejtényi László, Papp Zsigmond, Freund Zsigmond, Fazekas János, Lovász Dezső, Limbeck Richárd, Dr. Vietórisz József, JMátray Gyula, Westsik Vilmos. Klein 'Adolf, Vajda Emil, Gabrieny Sámuel és Karczag Imre, Jansen Ferenc, Lukách János, Takách Miklós, Drucker Henrik, Dr. Rózsavölgyi László, Székely, Győri és Morvái cég, Friedmann Sélig, ifj, Kálnay Sándor, Dr. Bergstein Jenő, Márton László, Dr. Lévay Miklós, vitéz dr. Nagy Lajos, Sikorszky István, Nyiregyházi Kereskedők és Iparosok Sport Egyesülete, Holzberger Andor, Papp- Ragány László, Bogdán Ferencné, Illés Zsófia, Bogár Lajos, vitéz Barczaujfalussy Egon, Várkonyi Sándor, Cseh András, Siposs Árpád, Kabay Sándor, Izay Géza, N. N., Nagy Elek, Tóth László, Dr. Márfftldy József, Deák András, vitéz László Árpád, Dr. Ruhmann Kornél 2-2 pengőt. Huray Gyula 1'50 pengőt. — Mosott rongyot bármilyen mennyiségben vesz a Merkúr könyvnyomda. Kerékpárok, alkatrészek és gumik olcsó beszerzési forrása műszerész és műszaki kereskedőnél, Bethlen-u. 27. Telefon 3-30. BICZÁK Ki készül iparmövészeti iskolára vagy képzőművészeti főiskolára? Aki Nyíregyházán, vagy a vármegye valamely községében *az iparművészeti iskolára vagy képzőművészeti főiskolára készül, annak felvételi vizsgát kell az ősz folyamán tennie. Erre a felvételi vizsgára való szakszerű, módszeres és igy könnyebb előkészítés biztosítására Baranyai (Propszt) Vilmos festőművész, a nyiregyházi kir. áll. tanítóképző tanára a nyár folyamán tanfolyamot nyit, amelyre mától kezdve jelentkezhetnek az érdeklődők. (Kiss Ernő utca 20. emelet.) A tanfolyamon Baranyai Vilmos festőművész tanár a felvételi vizsga anyagát dolgozza fel. Igy ornamentális rajzot, akvarel festést, tervezést, fej- és akttanulmányokat, fej- és aktrajzolást tanulnak a növendékek. A tanfolyam dija a jelentkezők számára igen mérsékelt lesz. Baranyai Vilmos nemcsak kitűnő művész, hanem elsőrangú pedagógus is, ugy hogy a vezetése alatt meginduló tanfolyam sikere kétségtelen. Fagylalt élet a Kazár cukrászdában Amint a sétáló a Bethlen utcából a posta felé kanyarodik be, kellemes intim cukrászda hivja fel a figyelmét. Ez a cukrászda a Kazár féle uj szórakozó, fagylaltozó helye a városnak. A vendékek őszinte dicsérettel adóznak a válalkozásnak. Mert az üzletelv itt, a legjobb, a leghíresebb magyar receptek szerint, a legfrissebb, tökéletes anyagból a legjobbat nyújtani. Igy a legizesebb sütemónyek, krémesek, migon, torták, bonbonok igazolják a cukrászda magas színvonalát. Fagylaltjai változatosak, ízben, elsőrangú minőségben, igazán olcsók árban. A csendes, elsőrangú, nívós cukrászda kedvelt taiálkozó helye a közönségnek. JOJJON IDEBRECEN&I: A TI/ZÁNTUll IPARIKI^LLITA:/ ÉS A«UM!NTAV/g/APBA -1935.JUNIUJ M0 6-16r FÉLA'RU UTAZA7 ÜNNEPI GYQDJVONATOK JEGYEK A MENETJEGYIROD/ÍKBAN.
