Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 73-97. szám)

1934-04-10 / 80. szám

193{^ápulis hó 10 3. oldal. Szabok$\?ármegye törvény­hatósága feliratban üdvözli GömbösGyuia miniszterelnököt a hármas hatalmi egyezmény megalkotásáért Szabolcsvármegye törvényható­sága szombaton délelőtt rendkí­vüli közgyűlést tartott a megye­bizottsági tagok élénk érdeklődése mellett. A közgyűlést Mikecz Ödön dr. főispán nyitotta meg a Hiszekeggyel. Megnyitójában ke­gyeletes szavakkal emlékezett meg Bekény Aladár bizottsági tag el­hunytáról, kinek emlékét jegyző­könyvben érökitik meg. Mikecz Ödön dr. főispán meg­emlékezett a gazdavédelmi rende let közgazdasági fontosságáról és hála szavával idézte fel Gömbös Gyula miaiszterelnöknek legújabb külföldi sikerét, Dollfuss kancellár látogatását, a római utat, melynek eredményes megegyezése reményt nyújt arra, hogy meginduljon az ország gazdasági fejlődése és egyre közelebb jussunk a mind­nyájunk által hőn óhajtott béke­revizíóhoz. Mikecz Ödön dr. bejelentette, hogy két napirend előtti felszóla lásra adott engedélyt Olchváry Pál m. kir. kormányfőtanácsos és Dr. Sasi Szabó László ügyvéd, m. kir. kormányfőtanácsos, tör­vé iyhatósági bizottsági tagoknak. Hála és köszönet a kor­mánynak a hármas hatalmi egyezményért Olchváry Pál a hála és elisme­szavával emlékezett meg a iszterelnök római sikeréről és ányt terjeszt elő, hogy a s hatalmi egyezmény ineg­se alkalmából a vármegye atósága, Gömbös Gyula elnököt üdvözölje, s Gyula olyan mélyre­litikai sikereket ért el, moly bizakodással öl­zet lelkét, hogy gaz­pra fog állni a nem­megnyilik előtte az ly a revízióhoz ve­ményét bizonyossá zterelnöknek céltu­ga, amellyel olyan itt bent is, hogy „lkül elismeréssel mmal tekinthe­őjét célzó tö angu lelkese­á a közgyűlés nevének em­\g a taps. jjével is Jdet az rációi elhangzott aljas támadások és vádaskodááok ellen. — Egy megdöbbentően szo­morú esemény miatt kértem na­pirendi felszólalást — mondotta emelt hangon. — Alig ringattuk el magunkat azokban a remény­teljes kilátásokban, amiket a fő­ispán ur őméltósága megnyitójá­ban elmondott, alig hajnalodott, alig derült felettünk az ég, ami­kor a római sikerek ntán még reményteljesebben néztünk egy szebb magyar jövő elé. De ezt egyszerre megzavarta egy minden kritikán alóli, kimondhatatlan hord­erejű és az európai helyes köz­véleményt mélyen sértő kijelentés, amely a román parlamenjben Ti­tulescu és Maniu ajkáról hang­zott el. Ebben a megdöbbentő ki­jelentésben világgá kürtölték, hogy a trianoni szerződés a magyar delegátusok részvételével és je­lenlétében azok jóváhagyása után jött létre. Ez a történelem meghamisítása. Szinte nehéz kimondanom — folytatta beszédét — hogy azt mondják a románok (zajos köz­beszólás : oláhok, bocskorosok), hogy a trianoni szerződés nem elégí­tette ki területi igényüket, mert ői a Tiszáig akarnak ter­jeszkedni­Erre már megadta a választ a külügyminiszter, a főrendiház, a képviselőház és az én felszóla­lásomnak az az indoka, hogy egyenesen a mi bőrünkről van szó. Szabolcsvármegye abban a zónában van, a hová azoláhok ki­vetették hálójukat s ezért kell nekünk szabolcsiaknak foglalkozni ezzel a kérdéssel. Én ebben a teremben, ahol Szabolcsvármegye népét képvisel­jük, ennek a lakossága nevében emelem fel tiltakozó szavamat a románok arcpirító aspirációi el­len. Szabolcs népe nem fog belenyu­godni soha, hogy ez a föld, ahol őseink nyugszanak, valaha is ro­mán járomba kerüljön. Ki kell jelentenem a földi nagy­hatalmak előtt, hogy mig egy szál magyar él, vérünk utolsó cseppjéig kitartunk. Sasi" Szabó László szavait a kitörő lelkesedés kisérte és csak akkor ült el a taps, amikor Mikecz Ödön dr. enunciálta, hogy a dekrétumot egyhangú lelkese déssel fogadja el a közgyűlés. Ezután rátértek a tárgysorozat letárgyalására. Tapsorkán köszöntötte Holló Lenke Májusfa című zenés vígjátékát a szombati és vasárnapi előadáson — iiaksányi Sándor színpadi tréfájával aratott nagy sikert Két |napos műsor keretében mu­tatta be a Missiótársulat Leány­klubja két nyíregyházi szerzőnek egy-egy színdarabját a legnagyobb sikerrel. Az egyik egyfelvonásost Krompachi Holló Lenke irta Májusfa címen. Egy kis paraszt­lány a városba kerül szolgálni. Közeledik a május. Az egyszerű parasztlány szivében feltör a vá­gyakozás a falu és annak kedves romantikája, a májusfa után. Epe­kedik egy ifjú szív után, aki neki májusfat hozzon, a májusfára sze­relmet jelentő szivet tegyen. Ez a tiszta szerelem utáni vágyakozás magával ragadja a falusi lányt kinevető városi kakfisokat is. Ked­ves, bájos idilleket idéz fel az egyszerű parasztlány szerelme, mi­közben sok derűs epizód kerül felszínre. A parasztlány szerepében R. Szembrátovics Irma nyújtott elsőrendű karakteralakitást, nem egyszer keltve kacagó orkánt. Dalai melyeket érzéssel énekelt, csak fokozták sikerét. Raksányi Sándor egy félreértés folytán ráoktrojált impresszárió szerepében aknázta ki a helyzetkomikumokat és ara­tott nyíltszíni tapsokat. De nagy­része volt a siker felidézésében Nagy Endrének is, aki mint ten­níszbajnok nyújtott elegáns ala­kítást. Kedvesen behízelgő orga­numa élvezetessé tette az előadott dalokat. Lőwe Icu az Évi zene­akadémiai növendék szerepében sok természetességgel tette elfo­Okvetlen nézze meg Ifj. HEGEDŰS ANDRÁS hentes és mészáros üzletének a KORONA épületében levő UWpiUsIÍ Á\ a' 1 0' n aP ont a virsli, sonka, fel­KllaKdlOl, vágottak, párizsi, friss és száraz kol­bász, elsőrendű füstölt és paprikás csemege-szalonna és mindenféle ízletes hentesáru olcsón kapható. Naponként friss vágás. Olcsó és Ízletes áru. Előzékeny és pontos kiszolgálás. Telefon 347. szám. 3863-2 AP 011 Hétfőtől sz«rdáig, ápr. 9-11. Irene Dunne szenzációs parádés újdonsága ¥ és a pazar kísérő műsor Csütörtöktől Bpesttel egyidőben GÁRDONYI GÉZA Ida regénye Jegyek már előjegyezhetők! Előadások hétköznap 5, 7 és 9 órakor gadhatóvá a művészi hajlamú fia­tal lány alakját. Szathmáry Mária egy szerelmes lánykát alakított bájos naivitással, mig Csupek Ilona a kis kotnyeles Sári szerepé­ben mozgott teljesen otthonosan. A darabban előforduló dalbetétek Krompechi Holló Lenke poétikus szépségű versei. Kádas György és Sík Sándor, a magyar dalkulturá­nak ez a két kiváló művelője ze­nésítette meg azokat. Szöveg és dallam egyaránt a közönség szi­véhez férkőzött, ami legszebb bi­zonyítéka a sikernek. Krompachi Hnlló Lenke, mint szerző, ezzel a müvével is nagymértékben gaz­dagította eddigi színpadi sikereit. A darab bővelkedik ötletes fordu­latokan, jelenetei gyorsan pergőek, színpadtechnikai beállítása nagy hatást vált ki és elárulja a ruti­nirozott színpadi írót. |Szereplők­nek és szerzőknek egyaránt óriási tapsban volt részük. Raksányi Sándor A művésznő levele cimen irt kis színpadi tré­fát, melynek főszereplőjét, egy hordárt, ő is alakítja olyan mű­vészi tökéllyel, amely csak az ő rendkívül színjátszó képességével képzelhető el. Zachár László a darab másik főszereplőjét, egy bírót személyesít meg. Játékában annyi reálitás, olyan élethűség van, hogy sokszor szinte a tár­gyalóterem sajátos szorongó ér­zése lesz úrrá az emberen. Az al­tisztet Kovács János alakította ügyesen. A darab sikerét és ezzel a szerző színpadi munkásságának értékelését mi sem jellemzi job­ban, mint a szűnni nem akaró tapsvihar. Simkovits Nelli egy valzert tán­colt korhű jelmezben. Az ifjúság, a tavasz andalító levegőjét árasz­totta elragadóan graciőz táncával. Természetes, hogy meg kellett új­ráznia. Kollár Gábor Kádas—Holló és Sík dalokat énekélt kedves, meleg tónusu han on. A dalok közül különösen tetszett a Gyöngy­ví'ágos és a Nyíregyházi korzón... kezdetű dal, mindkettő Kádas­Holló szerzemény. ja csak akkor mutat, ha tona divatkeztyüt hord! ! Bőrkeztyük 3, fűzők már 270 P-tőI. Újfajta tenniszütők megérkeztek. Bethlen-utca 4. \ \

Next

/
Oldalképek
Tartalom