Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 73-97. szám)

1934-04-26 / 94. szám

1934. április hó 26 WeUCTU Sl UIM * "» 3. oldal Arzénmérgezés gyanújával a nyíregyházi kórházba szállítottak két prtigyi gazdát A vizsgálatnál kiderült, hogy hustnérgezésük van A prügyi csendőrség telelő­non tett jelentést a nyíregy­házi ügyészségnek, hogy Gál Lajos gazda és annak 20 éves fia, az orvosi megállapítás sze­rint arzénmérgezésben me>be tegedett A két súlyos állapot han lévő embert azonnal be­hozták a nyíregyházi Erzsébet kórházba. A két beszállított ember 24 órán keresztül kinzó görcsök­kel feküdt és állapotuk olyan súlyos volt, hogy felgyógyulá­sukhoz alig volt remény. Az ujabb orvosi vizsgálat azonban hamarosan megállapította, hogy nem arzénmérgezés történt, csupán erős husmérgezése van Gál Lajosnak és fiának. Közben beérkezett a csend őri jelentés is, amely megálla­pítja milyen körülmények kö­zött történt a majdnem végze­tes husmérgezés. Vojtő János ottani lakos disznót ölt A hus ból ajándékba küldött szom­szédjának Gáléknak is, akik husievest főztek belőle. A le­vesből és a búsból az egész család evett, akik kivétel nélkül kisebb nagyobb gyomorrontás sal tették felejthetetlenné a kóstolót. Gál Lajos és fia álla­pota ma már annyira javult, hogy néhány nap múlva gyó­gyultan hagyhatják el a kór házat. A halálosvégü leventeverekedés a nyíregyházi törvényszék előtt Az elmúlt év októberében a pet­neházi leventék a szokásos vasár­napi gyakorlatra gyűltek össze. Még mielőtt az oktatás megkez­dődött volna, két levente, Papp László és Csöke József évelődni kezdtek. A két fiatalember között a tréfálkozás egyre elfajult, ugy hogy Papp László a verekedés közben Csőkét kétszer fejbe vágta, amitől az megszédült és amikor leesett, Papp még utána rúgott. A verekedés után Csöke hazament, a gyomrát fájlalta, de már más­nap munkába állt. Néhány nappal később Csöke rosszul lett és no­vember 14 én meghalt. A haláleset bejelentése után az ügyészség indítványára Horváth Sándor vizsgálóbíró elrendelte a holttest felboncolását. A boncolás megállapította, hogy Csöke halálát a rúgástól származó hashártyagyul­ladás okozta. Papp László ellen halált okozó súlyos testisértés büntette cimén megindult a büntető eljárás. Tegnap tárgyalta az ügyet a törvényszék Kosinszki tanácsa. A 23 éves Papp László tagadta bűnösségét, tagadta, hogy Csőkét megrúgta. Elmondotta, hogy csak „barátságból" verekedtek, úgyhogy utána a legjobb barátságban vál­tak el. A kihalgatott tanuk közül Csöke édesanyja is azt vallotta, hogy Speciális kiváló minőségű francia és angol hegedűhúr különlegességek kaphatók az UJSÁGBOLTBAN fia a verekedésnek nem tulajdo­nított fontosságot és halála nap­jáig sem emlegette, hogy őt meg­rúgták. A többi tanuk is Papp mellett vallottak és előadták, hogy a verekedés idejében mezítláb voit, tehát nem lehetett veszélyes a rúgás. Dr. Konthy Gyula és Dr. Demjén József fenntartották a boncolási jegyzőkönyvben tett szakértői véleményüket, amely szerint Csöke rúgástól származó hashártyagyulladásban halt meg. Dr, Vermes Lajos ügyész vád­és Dr. Süvegh János ügyvéd vé­dőbeszéde után a bíróság rövid tanácskozás után 6 hónapi fog­házra ítélte Papot. Az ítéletben az ügyész megnyu­godott, a védő felebbezett. 12 darab Bang-mentes 1 éves mangalica tenyészkan eladó. Szalánczy Gazdaság Komoró 1937-3 — Az Ev. Nőegylet csütör­töki bibliaóráját Krieger Mihály lelkész tartja. Szeretettel várjuk a hittestvéreket. Dr. Tóth Antalné eltávozott tagtársunk 8 pengőt adományozott egyletünknek, amit hálás köszönettel nyugtázunk. dr. Murányi László urnák, a nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnökének Budapesten, a magyar értelmiség szervezkedő ülésén tartott előadására Az utóbbi években, különösen amióta a kereseti lehetőség meg­csökkent, szinte hétköznapiassá, megszokottá vált már, hogy az ügyvédi kar a jegyzői karnak ok­iratszerkesztési jogát rendszeresen támadja. Ezt a kenyérharcot alapjában véve a jegyzői kar megértené, ha a jegyzői kart ért sorozatos táma­dások megielelő hangnemben nyil­vánulnának meg és a magyar em­bert jellemző őszinteséggel az igazi inditó okra való utalással látnának napvilágot s a támadá­sok során az ügyvédi kar csak egyetlen egy olyan javaslattal is jött volna, mely a jegyzői kar ok iratszeikesztési jogának esetleges megvonásával kapcsolatosan a tá­madások nemes intencióit bárki­vel is érzékelteti Azt azonban, hogy ezek a so­rozatos támadások, melyeknél a támadók sem a stílusban, sem az eszközökben nem válogatnak, ne­mesebb intenciókból fakadnának s hogy ezeknek a támadásoknak a célja a magasabb közérdek szolgálata volna, a jegyzői kar kereken tagadja. Ha ugyanis az ügyvédi karnak azt a részét, a mely a jegyzők magánmunkálkodási jogát, meg­szüntetni óhajtja, ebben a kérdés­ben tényleg a magasabb közérdek fűtené, akkor sem az elnök ur, sem más, ebben a vonatkozásban eddig szerepelt kartársai nem használták volna soha a „zug­irász" vagy a „kontár" kifejezé seket és nem igyekeztek volna a jegyzői kar tekintélyét ezekkel a sértő kifejezésekkel a falu népe előtt szándékosan lejáratni, hanem mint a magasabb közérdek ideá­lis harcosai megelégedhettek volna az ügyvédi kar részéről tett azzal a megállapítással, hogy az okirat szerkesztéséhez az ügyvédi kar megítélése szerint a jegyzői kar nem rendelkezik elegendő kép­zettséggel és ezen oknál fogva vagy el kell venni a jegyző ok­iratszerkesztési jogát, vagy pedig e tekintetben alaposabb kiképzés­ben kell őket részesíteni. Ebben a formában még elhihe­tő lett volna, hogy az ügyvédi karnak az á része, amely a jegy­zői okiratszerkesztési jogot meg­szüntetendőnek tartja, tényleg ma­gasabb szempontoktól van vezé­relve. De a jegyzői kar akkor sem tagadta volna az ügyvédi kar e Bászler Béla Első nyíregyházi Mélyfúrási Vállalata (Alapítva 1896-ban) Nyíregyháza, Vay Ájiám-utca 32. Telefon 154. szám. Elvállal: Bármely átmérőjű és mélységű artézi kutak fúrását bármilyen talajban — garancia mellett — jutányos áron. Elromlott kutak javítá­sát, szürőzését és kompresszirozását szakszerűen végzi. részének harcától a magasabb szempontoktól való vezéreltetést, ha az ügyvédi kar ebben az ügy­ben kifejezésre juttatta volna, hogy milyen módon kívánja kárpótolni a közönséget azért a kényelmet­lenségért, amit jelentene a falusi lakosság számára az a körülmény, hogy ezentúl csak ügyvéd vagy közjegyző előtt köthet több fáradt­sággal jogügyletet s egyidejtleg a tarifális részre is megfelelő javas­lattal álltak volna elő, végül, ha valami olyan húrokat pendítettek volna meg az elnök úrral egy vé­leményen levő kartársai, hogy a jól kereső ügyvédek a rosszul ke­reső vagy éppen nyomorgó ügy­védek számára keresetüknek egy­részét leadni lesznek kötelesek akár kartársi érzéstől, akár szo­ciális gondolkodástól vezéreltetve, hogy ilyen módon az ügyvédi nyomor csakugyan enyhíthető le­gyen. Amint azonban eddig láttuk, ezek a szempontok nem dombo­rodtak ki a jegyzői kart ért tá­madások során. A magam részéről nem is fog­lalkoznék az elnök ur budapesti előadásával, ha ezt a választ nem várná tőlem joggal a szabolcs­vármegyei jegyzői kar. Mert ezt a támadást és előadást nem tartom veszélyesnek sem a községi la­kosság, sem a jegyzői kar szem­pontjából, de kénytelen vagyok már azért is választ adni erre a jegyzői kar ellen irányuló kímé­letlen és meg nem érdemelt tá­madásra, mert ezt a szabolcsvár­megyei jegyzői kar nem várta egyetlen egy nyíregyházi ügyvéd­től sem, még kevésbé a n)iregy­házi ügyvédi kamara elnökétől. Így kénytelen vagyok ezt a kí­méletlen támadást a leghatározot­tabban visszautasítani és a jegy­zői kar részéről megtenni az alábbi megállapításokat. Az ügyvédi karnak az a része, amely a jegyzői kar okiratszer­kesztési jogát támadta és támadja, ebben a kérdésben teljesen távol áll a magasabb közérdek szolgá­latának gondolatától és a jegyzői kar okiratszerkesztési jogának megvonásával nem a nagyközön­ség, helyesebben nem a falusi lakosság érdekeit, tehát nem a közérdeket, hanem saját önös önző érdekeit szolgálja. Az elnök urnák a jegyzői karra vonatkozó az a megállapítása, hogy a jegyzői kar tudása a jog, jelen esetben a magánjog terén teljesen nulla, merő valótlanság, mert hiszen az elnök urnák ez a megállapítása a legszögesebb el­lentétben áll a községi közigaz­gatási tanfolyamon a jogi tárgya­kat előadó képzett jogászoknak a megítélésével, akik a közigaz­gatási tanfolyam hallgatóinak elő­adásokat tartaiak s akik a szor­galmi idő végesztével tudásuknak és szorgalmuknak megfelelően mi­nősitik a tanfolyam hallgatóit. Nem akarom elhinni, hogy ezek az előadók, akik kivétel nélkül mind jogászok, sőt ügyvédek any­nyira lelkiismeretlenek volnának,

Next

/
Oldalképek
Tartalom