Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 73-97. szám)

1934-04-26 / 94. szám

4 oldai. SzHSÜffiXF 1934. április hó 26 hogy rászabadítanák a közönségre, azt a jegyzőt, akinek tudása a nullával egyenlő. Ha pedig az elnök ur meggyő­ződése izerint mégis igy történ­nék, akkor elnök ur méltóztassék a nyilvános alaptalan támadás helyett előadó kartársait, valamint azokat a jogász társait, akik a vizsgákon a tanfolyam hallgatókat a jogi tárgyakból vizsgáztatják, igy magamagát is oly értelemben kérni a vizsgákon való részvé­telre, hogy csak megfelelő tudás­sal rendelkező jegyzőket enged­jenek ki az életbe és akadályoz­zák meg a jegyzői pályán való elhelyezkedést olyan tanfolyam­hallgatóknak, akiket az elnök ur kíméletlen kritikája jogosan il­lethet. Ennyivel tartozik a tanfolyam jogi előadója és cenzora az általa betöltött tisztségnek, a közönség érdekeinek és saját magának. A jegyzői kar okiratszerkesztési jogát két okból védi és fogja vé­deni a jövőben is minden ren­delkezésére álló törvényes eszkö zökkel. Első sorban a lakosság érdekében, mert kétségtelen és vitán felül áll, hogy a jegyző ál­tal készített okiratot a falusi la­kosság könnyebben és arányta­lanul olcsóbban kapja meg, mintha azt ügyvéddel volna kénytelen elvégeztetni. Másodsorban pedig saját érdekében, mert tényleg az a helyzet, hogy a jegyzői magán­munkálat a jegyzőknél a fizetést egészíti ki. Azok a képzett .'jogászok tehát, kikről elnök ur előadásában mint olyanokról emlékezett meg, kik a jegyzői magánmunkálati jog fen­tartását azzal védik, hogy az fi­zetéskiegészités jellegével bír, nem csak képzett, hanem tárgyilagos jogászok is! Elnök ur! Egy pillanatig sem szabad figyelmen kivül hagyni azt a körülményt, hogy a jegyzői állás nehéz és sok felelősséggel járó állás ugy erkölcsi, mint anyagi vonatkozásban és nem utolsó sorban politikai szempont­ból is, mert ott, ahol a jegyző nem tud megfelelő in<*erenciát gyakorolni községe lakosságának politikai mentalitására, megterem a gyom és feliti fejét a liberális­nak nevezett gondolkodás, amely a magyar megítélés szériát vég­eredményben egyenlő a bolsevista gondolkodással. Senkisem állithatja azt, hogy a gyomnövés magyar ér Jek s igy nincs szükség arra, hogy a nem­zeti gondolatnak a jegyző őrtállója legyen. Ha pedig azt akarja a nemzet, hogy a jegyző éber őre legyen a nemzeti gondolatnak, még pedig meggyőződéses éber őre, mi sem természetesebb, mint az, hogy a jegyzői kart anyagi romlásba dönteni nem szabad, mert legyengült, rosszul táplált katonasággal nehéz harcokat si­keresen megvivatni nem lehet. A jegyzőnek hivatali állásánál fogva a falu minden társadalmi megmozdulásában részt kell vennie tevékenyen és anyagilag, a jegyző működésének kihatással kell len­nie a községi lakosság ,'gazdasági életére, a lakosság erkölcsi felfo­gásának a kialakítására, a közsé­gekben levő intézmények életké­pességére s mindezek mellett pontosan kell elvégeznie szigo­rúan vett hivatalos do'gait is s hogy ezek hányfélék, annak fel­sorolásával nem untatom, csak röviden ugy határozom meg, hogy a jegyzőnek mindén olyan mun­kából ki kell vennie a részét, amely a mai állami, megyei, köz­ségi és tártadalmi berendezkedés mellett munkát ad bármely hi­vatalnak. Hogyan gondolja tehát az el­nök ur, hogy egy községi jegyző felszínen tartsa magát, részt ve­gyen mindenben, ami társadalmi megmozdulást jelent és kiadással jár s fedezze a gyermeknevelte­téssel járó súlyos kiadásokat oly fizetésből, amely fizetés 10-15 évi vezetőjegyzői működés után is alatta áll például egy csendőr­őrsparancsnok illetményének ? Az elnök ur nem tartja össze­egyeztethetőnek a jegyző mai működését a magánmunkálkodási joggal, de nem beszél arról, va­jon összeegyeztefhetőknek talál­ná-e ezt a jegyzői működést oly javadalmazással, amelyből meg­élni s társadalmi kötelezettségei­nek eleget tenni nem lehet! Hangoztatják a jegyzői okirat­szerkesztési jog megvonásának közérdekű voltát, de sem az el­nök ur, sem hasonló gondolko dásu kartársának előadásában nem esett scha egyetlen szó sem ar ról, hogy a falusi lakosság ér­deke parancsolóan megkívánja, hogy olyán jegyzője legyen, aki­nek" erkölcsileg is, anyagilag is adassék meg a mód és lehetőség arra, hogy falujával együtt éljen, a falu minden megmozdulásában résztvegyen s azokban előljárjon ! Az ugy látszik nem fontos az elnök ur és hasonló gondolko­dású kartársai megítélése szerint, hogy a jegyző ne tudjon vezetője lenni a községnek, mert nem te­lik neki még a mindennapi ke­nyérre sem a fizetésből, ameiy alig üti meg a létminimumot és amelyet igen sok helyen hosszú hónapokon keresztül nem tud megkapni, a fontos és az eddigi beállítás szerint a falunak egye­nesen a szerencséje csak az lenne, ha a jegyző nem foglalkoznék községe lakosságának magánjogi természetű ügyeivel sem írásban, sem szóban, mert igy szabaddá válna ez a terület s ez volna — ugy látszik — a sokat emlegetett és hangoztatott közérdek. Vagyis a közérdek csupán az, hogy az okiratszerkesztési jog a községi jegyzőtől elvétessék ós ez a jog kizárólag az ügyvédekre ruháztassák át. Ez az okoskodás igen átlátszó és mondjuk csak meg egész lep­lezetlenül, hogy a közérdek ki­elégítéséről eddig az urak részé­ről még csak szó sem esett! Nem ez a közérdek! Közérdek _ és itt méltóztas­sék megengedni, hogy az ország zömét alkotó falusi lakosság ér­dekeit közérdeknek nevezhessem — és különösen a kis exiszten­ciáknak az érdeke az, hogy mi­nél rövidebb uton, minél" keve­sebb időveszteséggel és ne drá­gán jusson azokhoz az okiratok­hoz, amiket ma jegyzője utján jól meg tud szerezni! S feltéve, de meg nem engedve, hogy a jegyző nem ért ahhoz a munkához, amire vállalkozik, nem az a megoldási mód, amit az ügyvédi kar egyrésze olyan han­gosan és állhatatosan követel, az okiratszerkesztési jognak a jegy­zőtől való elvonása és annak az ügyvédi kar részére való kisajá­títása, hanem a jegyzői karnak ebben az irányban való alaposabb kiképzése. Ha ezt sürgetné az ügyvédi kar annak hangoztatásával, hogy ezt kívánja a köz érdeke, egy ilyen irányú mozgalomtól igazán senki sem tagadhatná meg annak köz­érdekű jellegét, legfeljebb arról lehetne szó, hogy a jegyzői kar annak a megállapítására szorít­koznék, hogy ma is elegendő tu­dással rendelkezik az általa ké­szíteni szokott okiratok szerkesz­téséhez, de egészen bizonyos, va­gyok benne, hogy a magasabb képzettséget vitató harcban egy uton haladhatnánk. Az okirat szerkesztési jog terén az elnök ur szerint meglevő bi­zonytalanság "megszüntetésének módja, ha azt az orvosi praxis terén is érvényesíteni akarnák, körülbelül az a helyzet volna, hogy nem orvosságról kell gon­doskodni, mert hiszen ennek ha­tása még a legnagyobb tudás mellett is kétséges és bizonytalan, hanem ugy kell megszüntetni a betegséget, hogy egyszerűen el kell venni a betegnek az életét. Hát ez talán mégis túlságosan radikális módszer lenne Nyugodjon meg az ügyvédi kar abban, hogy ennek a kérdés­nek a nyugvópontra juttatásánál Ha minőségben, formában és kivitelben tökéletes gyógyffizőt és melltartót akar, csináltassa POLLAK IMRÉNÉ FÜZŐSZALONJÁBAN Egyház-u. 4. (Kerekes palota II. em.) képkeretező üzlete Horthy Miklós tér 9. (Háztartás mellett.) Elvállal tükörkészitést, üvegcsiszolást, vaktükrők újra foncsoro­zását speciális szakkivitelben — garancia mellett. Művészi képkeretezés prima minőségben, legolcsóbb árak mellett. 1885-5 sem az ügyvédi, sem a jegyzői kar szempontja nem lehet irány­adó, hanem egyedül és kizárólag a köz érdeke.; A mai idők a megoldásra nem alkalmasak, mert a közre töb­bet róni, mint amennyi már igy is reá nehezedik, határtalan köny­nyelmüség volna. Végül és utóljára még annyit, hogy a vitánál a tulmagas és ud­variatlan hang — amelyben én nem óhajtom követni az elnök urat — mindig a meggyőző ér­vek hiányára vall és meg kell állapitanom, hogy az elnök ur előadásában a jegyzői karral szem­ben használt hang nem volt sem kellemes, sem udvarias. Rakamaz, 1934. évi április hó 20. napján. Az ügyvédi kar iránti tiszte­lettel : Héry János községi főjegyző, a Szabolcs­vármegyei Jegyzői Egyesiliet elnöke. Nyári gyermekjáték • újdonságok labdák, kerti szerszámok, homokjátékok legnagyobb választékban az UJSÁGBOLTBAN kaphatók Lélekbemarkolói n szép a Homeros-énekkar — irják róla a zenekritikusok Május 4-én mutatkozik be Nyír­egyházán a vakok Homeros ének­kara. Aki a rádióból halotta a csodás hangszerként ható, méla bus kart, majd a vidám csengésií zenét, amely a vakok tiszta lel­kéből zendül, megfogadta, hogy első alkalommal, amikor erre mód­kinálkozik, meghallgatja és meg­tekinti a csodálatos kórust. Nyíregyházán nagyon sokan vannak, akik kifejezést adtak an­nak, milyen lázas izgalommal ké­szülnek a vakok meghallgatására. Sok őszinte elismerésre kifejező cikket kapott már a Homeros-kar. A Nemzeti Újság zenekritikusa a következőket irta róluk. ...A „Homeros" énekkar — el­ső díjnyertes, remek kórusa az országnak — párját ritkitóan tö­kéletes összhanggal adta elő ez­úttal kizárólag magyar zeneszer­zők műveit, lélekbemarkolóan szép előadásban. Felejthetetlen művészi élmény volt"... Molyirtószerek, globol, napthalin, terpentin, egér és patkány irtók, Ratopax, ten­geri hagyma, zéliómag olcsó be­szerzési helye a Belvárosi Drogéria Zrínyi Ilona-utca 6. (Kaszinóval szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom