Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 124-149. szám)

1933-08-25 / 144. szám

frttOLCSIHIB

UP Ma a harmadik évben, mikor már 24 község mutatta be pazar, szines nemzeti viseletben a magyar nemzet szebbnél-szebb táncait, szokásait, elragadtatással szóltak róla a budapesti lapok mindnyájan s már nem 3, hanem 6 napon át ment a bemutatás zsúfolt szinház előtt s százak maradtak kint. A székesfőváros közgyűlésében foglalkozott tegnap a Gyöngyös Bokréta sikerével, nagyszerűségével, mely az idegen forgalom emelésére felülmúlja az eddigi minden eszközöket és módokat. Jövőre, — az én szerény tanácsom alapján talán már két színházban fog menni váltakozó beosztással a Gyöngyös Bokréta előadása. Köztudatba kezd menni, hogy Magyarország ujabb reneszász korát fogja ez megteremteni nemcsak ruhaviseletben, hanem erkölcsi és szellemi tekintetben is! Midőn még egyszer hálásan köszönöm a Kállai-kettősről irt meleg sorait, maradtam Nagykálló, 1933 augusztus 22. Kész híve: Szabó Antal, ig. tanitó. Nyíregyháziak — ismerjük meg Myiregyházát A Szabolcsi Hirlap akcióját örömmel veszi a közönség Már is megindultak a jelentkezések a Relé megtekintésére Még csak tegnap közöltük először, hogy a nyíregyházi Relé állomás megtekintésére a postafőigazgatóság, engedélyével kisebb turnusokban tanulmányi kirándulásokat rendezünk, már ís tömegesen kapjuk a bejelentéseket a részvételre. A legelső ilyen társas kirándulásunk a Relé megtekintésére 28-án, hitfön délután 4 orakor lesz. Tekintettel arra, hogy a pósta főigazgatóság, egyszerre csak húszas turnusokban engedélyezi a. Relé megtekintését, felkérjük olvasóinkat, hogy akik a társas kiránduláson részt akarnak venni — ami természetes teljesen díjtalan — szerkesztőségünk és kiadóhivatalunkban 'haladéktalanul jelentkezzenek, annyival ís inkább, mert a főigazgatóság ren delkezése értelmében, egy nyilatkozatot kell mindenkinek aláírni, hogy figyelmeztetve lett arra, hogy a gépek érintése tilos és életveszélyes. Jelentkezési határidő szombaton déli Í2 óra. A társas megtekintésre vonatkozó részleteket közölni fogjuk. Piszer János írja: H diköfesönkérdés 2. oldal. Levél a Káiiai kettős ügyében Nagyságos Szerkesztő Úr! Budapestről történt hazajövetelünk után örömmel olvastam becses lapja folyó évi aug. 19-iki számában azokat az elismerő meleg szavakat, melyekkel a Kállaikettős táncról a Gyöngyös Bokréta keretében történt bemutatása alkalmából megemlékezett. Midőn azt megköszönöm, engedje meg, hogy kedves közleményének eme soraira: „Kérdezzük, miért nem ismerhetjük idehaza mindnyájan ezt a szivet, lelket és szemet egyaránt gyönyörködtető táncot! A szabolcsi idegen forgalomra is nagy vonzó erőt gyakorolna" egy pár szóval válaszoljak. Annak, hogyha nem mindnyájan is, de sokan nem ismerik Szabolcsban, vagy közelebb Nyíregyházán, a megye székhelyén a a Kállai-kettőst, nem mi nagykállóiak vagyunk az okai. 37, éve annak, ennek a táncnak dalait, táncfiguráit a feledés tengeréből éveken át kihalásztam. Azóta többször volt ez bemutatva Nagykállóban a mulatságokon, amikor meghívókkal tudattuk azt a vármegye nem rég megszűnt lapjában a Nyirvidékben. Sokszor hallottuk, hogy ezek meg ezek kilátásba helyezték Nagykállóba való átjövetelüket a mulatságra. Este csalódottan tapasztaltuk: nem jöttek. Máskülönben ugy tudom, egy pár évvel ezelőtt Nyíregyházán a . vármegyei levente versenyen be lett mutatva, igaz, nem korhű öltözetben és nem dallal kisérve. Legközelebb báró Simonyi József emléktáblájának leleplezése alkalmával tartott mulatságon lett bemutatva Nagykállóban, amikor nemcsak vármegyénk, de fővárosi vendégeinknek ís alkalma volt megnézni ezt az ősi magyar táncot s valóban gyönyörködtek is benne. Megvallva az igazat, én, aki a táncot felhívásra a Nyirvidékben is már ismertettem, mindig vártam, hogy mikor szólítanak fel bennünket, hogy egy nagyobb estélyen ezt Nyíregyházán bemutassuk. — Most már ez az esetleges bemutatás a jövőben körülményesebb lesz. Ugyanis a Gyöngyös Bokréta Szövetséggé alakul a Székesfőváros Idegen Forgalmi Hivatalának közbenjöttével, célja: nemcsak a fővárosban szerepeltetni a Gyöngyösi Bokréta tagjait, hanem a vidéki gócpontokon is, igy p. o. erre mifelénk: Debrecenben és Nyíregyházán, még pedig olyanképpen, hogy mikor idegeneket dirigál Debrecen vagy Nyíregyháza megtekintésére, ugyanakkor a közelben levő Gyöngyös Bokréta csoportjait a népviselet, népszokások, táncok bemutatására odarendeli egy estély tartására, természetesen annak a városnak irányt adó vezetőivel történt megbeszélés, előkészítés alapján. Három évvel ezelőtt, mikor a Gyöngyös Bokréta 10—12 csoportja Budapesten Paulini Béla főrendező fáradhatatlan szervezése alapján bemutatkozott, számtalan guny, gáncs érte a budapesti színházak művészeitől, a lapok is, egy pár kivételével agyonhallgatták. A hadikölcsönök ügyének rendezetlensége, nyitott sebe ugy a „nemzeti becsület," mint az államhitelek kérdésének is. Ez tehát minél előbb, annál jobb, ha rendezést nyerne. Érdekes tervet közölt e lapok augusztus 12-iki számában dr. Jármy Miklós, aki szintén elintézendőnek tartja ezt a kérdést. Kár, hogy terve nem közöltetett olyan részletesen, amint az azt megérdemelné, hogy teljesen tiszta kép legyen róla alkatható, mert több homályos része van a tervnek, ami megvilágítandó lenne. Igy elsősorban az, hogy mit értsünk a hadikölcsönök 100 százalékos aranyértéke és a valorizálandó összeg alatt. Nem világos egészen ez a mondat: „Akinek csak hadikölcsön vagyona van, annak mondjuk 3—4 százalékát befizetné adóba, a többit kifizetné neki az állam aranyértékben." A kérdés megérdemelné, hogy ezirányban bővebb magyarázatok és felvilágosításokkal az ügy tisztán állittassék az érdekeltek elé, hogy azután a kötvénytulajdonosok egy plattformon kívánságukat előterjeszthessék. Amennyire a kérdést megértettem, a hadikölcsönöknek az ősjegyzőknél és azok örököseinél levő értékösszegre, a Dabasi Halász-féle értékelés szerint, mindössze 1500 millió pengő Jlenne, amit 10 évre elosztva kellene mindenkinek, vagyonadó cimén fizetnie, akár pénzben, akár hadikölcsönben. Ez évi 150 millió pengőt tesz, ami az összes közüI

leti adóknak cca 10 százalékát mig csak az állami adónak 20 százalékát teszi ki. Minthogy pedig a vagyonadó az 1932—33. évi állami költségvetésben 16 millióra volt előirányozva, igy a vagyonadónak cca 840 százalékos pótiékolására lenne szükség, ha csak azok köteleztetnének fizetésre, akik ma vagyonadót fizetnek. De, mert a tervezet magukat a kötvénytulajdonosokat is fizetésre kötelezné, igy ez az arányszám csökkenne, illetve, kötvénnyel is lenne fizethető. A tervezet, igen helyesen, a hadikölcsön-kérdést kívánja rendezni. Ez valóban fontos is, hogy végje a napirendről lekerüljön és ne legyenek hadikölcsön-tönkrementek. Éppen ezért helyes lenne, ha dr. Jármy Miklós ur tervezetét bővebben kifejtené abban az irányban is, hogy miként jutnának maguk a kötvénytulajdonosok, kötvényeik valorizált ellenértékéhez, mert kérdés, hogy a fennidézett mondat szerinti összeget az állam, miként tudná kifizetni a kötvényes ősjegyzőknek. Dr. Jármy Miklós ur cikkét, — megvallom, — nagyobb visszhang keltésére tartom alkalmasnak, mint aminő annak nyomán VÁROSI MOZGÓ. Csütörtökön utoljára FEKETE HUSZÁR Egy vidám huszárkaland. Előadások 5, 7 és 9, órakor. 1933. augusztus hó 25. kelt. Éppen ezért tettem itt szóvá, hogy mások is bekapcsolódjanak a gondolat kifejtésébe és kérjem a cikkiró urat is, hogy tervét bővebben körvonalazza. Igy remélhető, hogy az általánossá is lehet. Érdekes itt felemlíteni, hogy az állami adósságok között a magyar járadék (hadi) kölcsönök két tételben, 528 meg 225, összesen : 753,000 pengőben vannak a Magyar Statisztikai Zsebkönyv 149 oldalán feltüntetve. Ez a háromnegyed millió és a Dabasi Halász-féle ezerötszáz millió pengőnyi összeg oly távolesők, hogy itt is jó lenne tisztázni a kérdést, hogy mennyi is tulajdonképpen a hadikölcsönök értéke ? A francia szocialisták a kommunizmus felé közelednek Párisi jelentés szerint a II. internacionálé tegnapi értekezletén Leon Blum, a francia szocialisták vezére a szocializmusnak a bolsevizmus felé való közeledést javasolta, mert a szocializmus válságát egyedül a szocializmusnak még nagyobb mértékben való nemzetköziségében látja megoldhatónak. Nagy orkán pusztított •iz éjjel Bécsben Bécs felett az éjszaka óriási orkán és felhőszakadás pusztitoft. A tűzoltók a kora reggeli órákig dolgoztak a lakásokba behatolt viz eltávolításán. Agyontaposta a bika Barátkő község határában a csorda bikája megvadult egy gépkocsitól. Botor József karikással el akarta terelni a bikát a gépkocsi útjából, ekkor a bika vele fordult szembe, a szarvára kapta, majd halálra tiporta. RÁDIÓ Augusztus 25. Péntek. 4 00 Móricz Pál elbeszélése. — 5'00 Liszt Ferenc és családja az Esterházy hercegek. — 5 '40 Bertha István szalonzenekar. — 700 Balatoni szőlőkura. Schmidt Ferenc dr előadása. — 7'30 Magyar cimbalomötös. — 8'20 Tasnády Ilona és Náday Béla jeleneteket és verseket adnak elő. — 910 Országh Tivadar (hegedű) és Rózsa Miklós (zongora) magyar szerzők müveit adják elő. — 10'10 Hirek. — 10 30 M. jkir. Operaház tagjaiból alakult zenekar. Állandó hétköznapi közvetités 6'45 Torna. — 9 45 Hirek. — 10 00 Felolvasás, utána délelőtti hangverseny. — 1115 Nemzetközi vizjelző szolgálat. — 12'00 Déli harangszó, utána hangverseny, közben — 12'30 Hirek. — 1'30 Időjelzés. — 2'45 Hirek, élelmiszerárak. — 4 45 Időjelzés, hirek. Számla-blanketta kapható a kiadóhivatalban