Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 98-123. szám)
1933-07-27 / 120. szám
1933 julius hó 27. SIMOLCSIHÍBLIP 3. oldal. Az idegenforgalom irányítása -ott sikerül, ahol a sajtót is bekapcsolják a városok Debrecennek nagy idegenforgalma van, az idén Kecskemét városa is fellendült. Sajnos, Nyíregyházán éppen az idegen forgalom évadában nem mutatkozik megfelelő akció. Mi teljes mértékben érezzük ebből a nagy passivitásból reánk háramló megkötöttséget, mert érezzük és más városok példaadásából világosan látjuk, hogy a sajtónak mindenütt elsőrangú szerep jut az idegenforgalmi propagandában. Mi most Kecskemét példájából jól látjuk a sajtó által támogatott, rendszeres idegenforgalmi tevékenység áldásait. Kecskemét országos barackvásár akciót indított, amelyet az ottani újságok irányítanak. Laptársaikat is bevonták a nagysikerű mozgalomba és mi magunk is szíves kollegialitással teljesítjük kecskeméti laptársunk kérelmét s Nyíregyházáról is számos barackrendelőt kaptunk a kecskeméti Szabolcsi aratók között akció javára. Milyen szívesen, mennyivel szivesebben dolgoz nánk az ottani idegenforgalom javára. Sajnos, azt kell látnunk, hogy még ma sem értékelik azt a támogatást, amit az idegenforgalomban a sajtó munkásai nyújthatnak. A debreceni élénk idegenfor galom láttára újra felvetjük az eszmét, nem kellene-e már nálunk is tenni valamit ? Megértjük, hogy Debrecenben indokoltabb az idegenek látogatása, ott van Hortobágy, ott vannak az egyetemek, a Nyári Egyetem vonzó ereje. De ha mi akcióba lépnénk, alighanem megkapnánk a debreceni látogatók egy részét a Nyírség megtekintésére, Nyíregyháza, a Sóstó látogatására. Azt hisszük, a köznek, szeretett városunknak és kitűnő vezetőségének javára dolgozunk, amikor erre felhívjuk szives figyelmüket. A juliusi napsütés forró sugara régen óhajtott meleget áraszt a Nyírség földjére. Az érő buza tiszta, kellemes illatával van tele a [levegő s a természet az érett búzatáblák csodaszép panorámájával öleli a vidéket körül. Poétikus kép. Igaza van Rosseau-nak : vissza a természethez 1 Vissza a természet szépségeihez, vissza a természet lélek-ifjitó látványaihoz. A nyírségi rónán látniva.ó bőven akad. Itt „láthat, aki lát." ...A tokaji Jországuton taposom az ut porát. A vidék olyan pompás, üde színben ragyog, mintha tavasz volna. Az egész határon a természet végte'en nyugalma ömlik el. Kihalt, néptelen az országút, Néha egy-egy autó suhan, egy-egy szekér döcög el mellettem. Csend borul a tájra. Mindenütt aratnak, de sehonnan sem szakítja meg a csendet az aratók víg énekeAz aratók megszokott vidám dala most nem veri fel a természet csendjét, nem visz életet a némaságba. Némán, hangtalanul, zajtalan munkával aratnak a forró, tikkadt melegtől bronztestü aratók. Máskor nem igy folyt le az aratás. Nem is olyan régen, három-négy évvel ezelőtt vidám kacaj, harmadik határig is elhallatszó nótaszó volt az aratás kisérő zenéje. Ma nem igy van. Ma nem vibrál mosoly az ajkuk szögletén, Iborult arccal, gondterhes homlokkal végzik ütemes, széles mozdulatokkal kisért munkájukat. Nem varázsolhatnak mosolyt az arcukra, ha a nincstelenség kenyeret eszik s az élet küzdelmének és megpróbáltatásainak terhe sulyosodik életük napjaira. Utamon egymásután tűnnek fel az aratócsoportok. Egy fa mögé húzódva figyelem két arató beszédét és munkáját. Csöndes, monoton hangon beszélgetnek egymással. Mindennapi gondjuk-bajuk beszédük témája. Érdekes élmény az egyszerű emberek lelki világának tükrébe nézni- Annak a lelki világnak a tükrébe, ahova még nem hatolt be a vallást, morált, emelkedett szellemű életfelfogást megcsúfoló modernizmus levegője, ahol még a hit tiszta világa uralkodik s nem veszett el az a becsület, mely a munkás, dolgozó magyart mindig jellemezte. Az ő egyszerű, de becsületes lelkük a magyar lélek tükre, az ő portréjuk a magyar nép portréja... Ezek a gondolatok foglalkoztatnak, mikor hozzájuk megyek. Félbehagyják mindketten a munJÓ ut 16 a kis autónak ... FRUTTI a vezatő* nek, ugy élvezet az autótura Tehát: Tudod mit? Együnk p^f-ti Gyártja: STÜHMER FRIGYES R. T. BUDAPEST kát s kérdő tekintettel néznek rám. Megnyugtatom őket, hogy nem adó „irányában" jövök, hanem csak a munkájukat akarom látni s beszélgetni akarok velük. Az egyik arató azonnal meg is szólal: — Nem félünk mi az adótól, mert nem a miénk a termés. Mi csak munkások vagyunk. Az egyik napszámos, a másik „Civilben1 szabómester. Most pedig holdankint 5 perigőrt aratási munkát vállal, mert a műhelyben nincs munka, a családnak pedig enni kell... Nem szomorú ez? Az fegyik panaszkodik, hogy a régi aratásoknál finom kosztot, bort, pálinkát kaptak az aratók a gazdáktól, ma pedig csak azt eszik, amit magukkal hoznak s bor helyett egész nap vizet isznak. Félbehagyom a beszélgetést s a gazdát keresem fel, a birtok tulajdonosát. Most őt kérdezem: — Mennyi termésre számit? — Holdankint 12 mázsára. — Milyenek az értékesítési kilátások ? — A gabonát nyolcért, a búzát tiz pengőért fogom mázsánként eladni. Ebben benne van már a boletta ára is — teszi hozzá. — Sokat ártott a termésnek a 40 napos esőzés ? — Itt, Szabolcsban nem, de olyan helyen sokat ártott, ahol agyagos a Italaj. — Melyik volt kielégítőbb: a tavalyi, vagy az idei termés? — Az idei jobb. Több termett. — Van sok gondja ? A gazda nem felel azonnal, elgondolkozik- Szétnéz a házán s lassan, rezignált szavakkal mondja: — Hát bizony, elég nagy bajokkal küzdünk. Nagy bajunk az, hogy tudjuk a terményeinket olyan árban értékesíteni, mely számításainknak megfelelne. Most aratás után a szűkség arra kényszerit bennünket, hogy terményeinket eladjuk, év végén pedig mástól kell venni, hogy a családnak élelme legyen. — Szokott olvasni? — Szoktam. — Mit? — Ami a kezembe kerül. Ha pedig valami olcsó könyvet, vagy napilapot veszek, azt az egész család sokszor még a szomszédok is elolvassák. Nem telik ma ilyesmire — mondja az öreg gazda szomorúan. Bizony, a magyar gazda ma nagyon keveset áldozhat kulturális szükségletei ^kielégítésére. Sajnos, a napi gondok mellett a kultura igen másodrendű szerepet tölt be a gazda állapotában. ...Az ország minden vidékén tart az aratás, Nemsokára kezdődik a cséplés. Az a sok-sok millió drága buzaszem, mely a cséplő ütése alatt ki fog pattanni s a földre hull: sok-sok könynyet fog letörölni és sok gondredöt fog elsimítani a magyar gazda arcáról. Mikor e sorokat irom, a kiváló magyar elbeszélő, Terescsényi György regényhőse: Tarpai András és az ő drága, hüséegs, küzdelemben, csapásban hősiesen osztozó felesége, Valéria jut eszembe, Mintha ezeknek a szenvedő, szomorú magyaroknak a sorsa az ő sorsukhoz idomulna s a magyar virtus, a magyar akarat mindent legyőző hatalmával, ?dacos, kemény elszántságával küzdenének a maguk és családjuk darabka kenyeréért. Hősi sors ez, a szebb magyar jövő fundamentumát épitő hős magyarok sorsa. Az a tükörkép, mely az ő munkájukból és lelkűkből szemünk elá tárul, nem más, mint a mai magyar élet szomorú valósága. — Az urak ügyeimét íelhivjuk, hogy fehér nadrágjaikat Sárkány felvételi üzletében adják be, ahol olcsón és garancia mellett tisztítják azokat. Valamint kifakult vászon öltönyöket, bármilyen acetált selymeket és szöveteket minta után tökéletesen fest és vegyileg tisztit Sárkány János kelmefestő Vay Ádám utca 5. Gallér tisztítás 8 fillér. NAGY NYÁRI VÁ SÁR •"• 'i n — r—«•— fej di L lerakatában. Ia Macco fürdőruha . . . 2 98 Atléta trikó —90 Viskosa selyem harisnya . . 178 la Tiszta gyapjú fürdőruha 6 80-tól Gyermek matróz trikó . . —84 tői Férfi sporting 198 Férfi fürdőruha |. . . . 174 Női ray selyemruha . . . 4 80 Nyári csipke bluz 198 Gyermek fürdőruha . . . 124 Ray selyemnadrág . . . 176 Divat férfi zokni _-48-tól Gyön^yselyem pijamák és férfi ingek nagy választékban. Zrinyi Ilona-utca 6.
