Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 75-97. szám)
1933-06-13 / 84. szám
1933. junius hó 13. tajaOLCSIHIBI JIP 3. oldal. Termelésünk és épületeink felújítására, de a munkás fizetésére sem marad egy fillérünk sem. Ilyen körülmények között az adóhátrálékok csak szaporodni fognak, igy veszélybe kerül az államháztartás egyensúlya és igy a pengő értékállósága. Éppen azért hálásszivvelköszönjük Miniszter Ur Ö Nagyméltóságának szives megjelenését és érdeklődését, vigye el az impreszsziót a Kormányelnök úrhoz, hogy a józan gazda és bérlőosztály becsületes magyar emberhez méltóan gondolkozik és hogy a kormány munkáját nem nehezíteni, de könnyíteni kívánja. Az elnöki megnyitó után Serényi Gusztáv igazgató, a „Pesti Napló" közgazdasági rovatvezetője, a mezőgazdasági életünk egyik reprezentatív nagysága terjesztette elő, az alábbiakban kivonatolt határozati javaslatot, amit a nagygyűlés egyhangú lelkesedéssel tett magáévá. Mit kiván a bérlőtársadalom ? A Magyar Földbérlők Szövetsége komoly figyelmeztető szóval fordul a kormányhoz, vessen gátat a fenyegető bajoknak és ha azokat teljesen megfékezni nem is lehet, legalább mérsékeljék azok rom" boló hatását. A kormánynak a következőket ajánljuk figyelmébe és az alábbiakat kérjük : 1. Általános haszzonbérreviziót kérünk, amely vegye tekintetbe a mai jövedelmezőségi és értékesítési viszonyokat." A bérlők anyagi helyzetének javítására külön revízióra legyen mód ott, ahol a cukorrépa és a dohányterületet csökkentették ás a dohánybeváltási árat leszállították. 2. A gazdaságok kamatainak csökkentésével azonos szempontok alapján oldandó meg a bérlőkamat rendezése is. 3. A boletta nagyon egyoldalú módja a mezőgazdasági termelés megsegítésének. De ha mégis megmarad a segítésnek ez a formája, akkor a boletta kizáróan a termelő támogatására, tehát bérleti gazdálkodás esetén teljes egészében a bérlő javára jusson. 4. A kartelleket rendszabályozza meg a kormány. 5. Az egész ország gazdaközönsége, de főleg a Tiszántúl szempontjából egészséges, igazságos tarifapolitikát követe- . lünk, amely lehetővé teszi, hogy a tiszántúli gazdák egyenlő versenylehetőségekkel érhessék el a fogyasztópiacokat. A tarifát a mezógazdssági termények áresése arányában mérsékelni kell. 6. Követeljük, hogy a csehekkel és románokkal kötendő kereskedelmi szerződéseknél a Tiszántúl helyzetét különlegesen vegyék figyelembe és az állatkiviteli kontingensekből az ország bérlőtársadalma és ennek keretében a tiszántúli bérlők aranyosan részesedjenek. A mezőgazdasági termények exportjánál alkalmazott[téritések, valamint a kompenzációs ügyletek lebonyolításából származó előnyök intézményesen túlnyomó részben a gazdák számára biztositandók. 7. Az értékesítés kérdését is intézményesen kell megoldani. A mezőgazdasági termények belföldi árnivójának emelése sürgősen biztosítandó feladat. 8. Képviseletet kívánunk az országgyűlésen, a felsőházban, a községi és vármegyei bizottságokban, a ^mezőgazdasági kamarákban és az adófelszóIamlási bizottságokban. Nagy tapssal * fogadják el a javaslatot, mely után általános figyelem és lelkes ováció között Kállay Miklós dr. földmivelésügyi miniszter szólal fel. A miniszter a következőket mondotta: Kállay Miklós dr. földm. miniszter: Összetett kézzel könyörgünk jó termésért Igen tisztelt Uraim 1 Annak az oka, hógy én kötelességemnek tartottam itt, Szabolcsvármegyében, Nyíregyházán a bérlők gyűlésén megjelenni, nemcsak az, hogy idevalósi vagyok és elsősorban azokkal a körökkel érintkezem a legszívesebben, akik egy földből, egy vidékből, Szabolcsból valók, hanem az is, hogy itt, az országban legjobban sújtott vidékén a gazgatársadalmi rétegek között is legrettenetesebb helyzetben sínylődő tiszántúli bérlőkkel néhány kérdést megbeszéljek. (Éljenzés és taps.) A pusztító fagy óta 5 év csapásai után itt mi ma összeszorított kézzel könyörgünk, hogy a jó terméskilátás valóra váljék és ezzel a legnagyobb lehetőséggel, a jó terméssel kibontakozhassunk a gazdasági válságból. Elismerem, igen súlyosnak látom a bérlők helyzetét. A dekonjunktúra ezt a gazdatársadalmi réteget sújtja legjobban. A konjunktura éveiben talán I ők vették ki legjobban részeiket az akkori helyzet előnyeiből s mert rendelkezésükre állott a föld. Ma fordítva van, azzal, hogy ők a vállalkozói a földnek, ők érzik a föld mai tragédiájának minden súlyát és érzik a vállalkozás válságának, súlyát is. Ez a helyzet nyilvánul meg a bérlők életének minden vonatkozásában, gazdasági elhelyezésében, politikai (befolyásában és minden körülmények között, amellyel a dekonjunktúrában számolni kell. A rossz termény árak mellett a földjáradék marad a gazdának, a bérlők a földjáradék feletti összeghez, a pluszhaszonhoz nem tudnak hozzájutni. E Snehéz helyzetben a bérlő legnagyobb baja, hogy nem jut hitelhez. Ma, amikor a fundált hitelnek is elháríthatatlan nehézségei vannak, szó sem lehet a régi bérlőhitelekről, amelyek a megbizhatóságon alapuló személyi hitelek voltak Ezek a minden tárgyi fedezet nélkül könnyű szerrel kapott kis hitelek szűntek meg. Ezek voltak a bérlőgazda társadalom éltetői, ezek a hitelek vitték előre s most ezeknek a kishiteleknek megszűnése köti meg kezüket és sodorja a legsúlyosabb helyzetbe őket. Ma naivitás a teóriákkal gyógyítani Nagyon jól tudjuk, ha ma a megbízhatósága és rátermettsége mellett sem tud a gazda teljesíteni, de remélem, rövidesen eljön annak az ideje, hogy a vidéki pénzintézetek is belátják, hogy a gazdatársadalom legnagyobb értéke a becsülete. A határozati javaslattal kapcsolatosan nem akarok az elméletekre kitérni, mert azok mellett ma csak mosollyal tudunk elhaladni. Hallunk cobdeni, hallunk ricardói és nagyon sok más közdasági tudós elméletéről, de ezek az elméletek a gyakorlati életben sajnos csak naivitások, mert ma csak egy , nagy kérdés van, hogyan tudjuk termeivényeinket legjobban értékesíteni, Vigyázzunk az elvekkel, mert a közgazdaság szaOkos ám Julcsa a gyereklányt „Nem baj, ha a vevő kénye, A tinik meg rém ideges, Nem Izgat a fizetés sem Amióta „FRUTTIT" eszem:" Tehát Tudod mit? Együnk FüUTTIT! A FRUTTI cukorka megnyugtat és jókedvre hangol. Kapható 10 és 40 filléres csomagolásban Gyártja: Stühmer Frigyes r.-t., Budapest. mammmmmmmmmatm^mm^mmmmmmmmmmm badság jelszava ma nem jelent mást, mint áldozatul dobni a magyar termeivényeket és a magyar gazdákat (nagy taps, éljenzés). Ha csupán a kereslet és kínálat elméletén állanánk, akkor szomorú jelenségek adódnának elő, mire eklatáns bizonyíték a hagyma, aminek fővávosi piaci árából 19 százalékot kap a termelő, mig a többi 81 százalékot idegen közvetítők zsebelik el. A szabolcsi burgonya beszerzési és eladási ára között, olyan különbségek mutatkoznak, ami szintén bizonyítéka annak, hogy nem lehet szabadjára engedni, a gyakorlati életre végzetes elméleteket. Ha infláció lenne .. . Az előterjesztett határozati javaslatban bizonyos elméleti megállaDÍtások vannak. Méltóztassanak megengedni, hogy én ezekkel az elméleti kérdésekkel ne foglalkozzam, mert bármilyen szép lehet is az elmélet, a magyar gazdának ma arra van szüksége, hogy a gyakorlatban jussanak az elméletek kifejezésre, vagyis hogy legyen piac és vevő, ahol és akinek az áruját el tudja adni. Nagyon kérek mindenkit: vigyázni kell a jelszavakra, mert ebből a jelszavas politikából mindig csak a magyar árura hárult a teher, nekünk kellett megfizetni a szabad versenyből fakadó különbséget. Az elméleti kérdések helyett tehát inkább egy pár gyakorlati problémával fogok foglalkozni. A gazdaadósságról szólva elismerem, hogy ez a teher nyomja a legjobban a gazdatársadalmat s a kormánynak ebben a helyzetben feltétlenül segítségül kell jönnie. Ma azonban még nem tudok konkrét Ígéretet tenni, meg kell várni a pénzügyminiszter urnák Londonból való hazatérését s ha akkor tisztábban fogjuk látni a helyzetet, meg fogom tenni a szükséges intézkedéseket. Ugy látom, hogy az inflatorikus időszaknak az utolsó etapját éljük. Gazdasági köreinkben az infláció tetszetős jelszóként szerepel sok helyen. Vigyázni kell nagyon ezzel a jelszóval is. Ne méltóztassék azt hinni, hogy mostani infláció egyenlő lenne a 10 évvel ezelőtti inflációval. Mert ha visszagondolunk arra az inflációra, jól tudhatja a gazdatársadalom, hogy akkor nagy kereslet mutatkozott mezőgazdasági terményeink iránt, félek azonban attól, ha most következne be az infláció, mit csinálna á magyar gazda a terményeivel, amikor a nemzetközi kartelek által szabályozott árak csökkent kereslet mellett kellene terményeinket értékesíteni I Ebből csak a magyar gazdának lenne kára. A boletta kérdésről szólva, ki kell jelentenem, hogy ez nem egyoldalú módja a termelési ágak megsegítésének, a kormány ennél jóval nagyobb segiséget nyújt más módon, a kivitelek támogatása által más termelési ágakon, mint amennyi segítséget nyújt a búzának a boletta által. Azt a pénzt, amit igy kap a gazda, nem viszi egy sem a takarékba, s nem költi el külföldi fürdőhelyeken, a mezőgazdasági cselédek munkabérére, beruházásokra használja. A miniszter bejelenti az uj tarifapolitikát A mi gazdáinknak, a mi termeivényeinknek a feKidék felé való gravitálása megszűnt, amióta a Monarchia strukturája megsemmisült. De "nemcsak a kiviteli politikában, hanem a termelésben is eltolódások álltak be. Ma már nem az Alföld adja a kivitelre áramló búzát, hanem a Dunántul termeli, a mangalica tenyésztés sem nem innen és Bihar földjéről küldi exportszállítmányait, hanem fuvarokokból Téténybe tolódott el s a bihari, a szabolcsi gazda nem képes vele konkurálni. Vagy nézzük a bennünket legközelebbről érdeklő terményt, a burgonyát. A háború előtt a dunántuli burgonyát nem ismertük s ma egy-két dunántuli vármegye ellátja Olaszország Ella-burgonya szükségletét. Ilyen körülmények között kötelességünk a fuvarpolitikában segítségére sietni a gazdáknak. A boletta-alapból erre is sor kerül majd. Bejelentem, hogy ennek a vidéknek relációjában harminc százalékos fuvarkedvezményt érünk el. (Nagy éljenzés és taps.)