Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 75-97. szám)

1933-06-13 / 84. szám

4 oldal ftüSOLŰSlHIB Ul 1933 junius hó 13. A bolettával szemben az a vád, hogy az uj boletta más vonatkozásokban drágítani fog. Kérdem azonban, mik a gaz­dák ? Karitatív egyesület ? Jóté­kony nőegylet ? Mi nem va gyünk ilyen intézmények, mi súlyos válsággal küzdő gazdák vagyunk, akik első sorban sa­ját érdekeinknek védelmére kell, hogy gondoljanak. Az lehetetlen, hogy egyszerre zsebre vágják a pénzt és ga­vallérok is legyenek a gazdák. Meg kell állapitanunk, hogy az uj bolettával 40 millióval fog kevesebbe kerülni a kenyér Magyarország fogyasztóinak, 40 millióval fogják a kisfogyasztók olcsóbban venni a lisztet és a kenyeret. Ha tekintetbe vesszük, hogy a fogyasztót más oldal­ról mintegy 10—12 milliós drá­gulás terheli ugyan, de 40 mil­liót meg nyerni fog és azt, hogy a kenyér és a lisztfogyasztó széles társadalmi réteg szem­pontjából szociális okokból sok­kal jelentősebb a 40 milliós ol­csóbbodás, mint a luxuscikkek­nek, a teának, kávénak, textil­nek némi drágulása, megfelelő szempontból fogjuk mérlegelni a boletta-kérdést. A miniszter ezután azt bizo­nyította, hogy a 3 pengős bo­letta-segitség lesz 4 pengő is és a kereskedelemben elért elő­nyök a gazdáknak jutnak s most felepénzzel bonyolíthat le majd olyan üzletet, mint tavaly ugyanolyan volumenű üzletet bonyolított le­Majd a búzaárak problémáját fejtegette. Ez aratás utáni kér­dés, de kijelenti, hogy ha tö­meges lesz a kínálat, gondos­kodni fog, hogy legyen megfe­lelő felvevő kéz. Minden lépést megtettünk eb­ben az irányban — mondotta nagy tapssal fogadottan a mi­niszter — és igérnt merem olyan intézkedések megtételét, ame­lyek lehetetlenné fogják tenni az árrombolás bekövetkezését. A memorandummal ellentét­ben egyedül kivezetffnek azt tartja, hogy az árak belföldi színvonalát emelni kell, ha mindjárt mesterséges beavat­kozások árán is, mert anélkül nem tudunk versenyképesek lenni a felvevő állomásokkal szemben. Éppen ezért kellenek a különböző állami támogatá­sok, mert különben egy ujabb árzuhanás állana be, ami a mezőgazdaságot még jobban sújtaná. Itt van a sokat táma­dott tejkérdés, mi 7,2 fillérjével vesszük át a tejet, pedig a tej­nek világparitási ára 2.2 fillér. A tejrendelet érdekében foly­tatott küzdelmem — mondotta — csupán csak a gazdák ér­dekében történt. Tudatában van annak, hogy a tej szabad­kereskedelme esetén, a kister­melő nem tudna versenyképes lenni azzal a néhány nagybir­tokossal, akik a főváros tejellá­tását biztosítani tudnák. A mezőgazdaságnak szüksé" ges iparcikkek árának lecsök­kentése egyik legfontosabb fel­adata. A szérum árát 180 P-ről már sikerült 80 P-re mérsékel­tetni. Reméli, hogy pár napon belül ujabb 12 százalékos ár­csökkentésről fog tudni beje­lentést tenni, ami a szérum régi árával szemben 30 száza­lékos csökkentést jelent. A nö­vényvédelmi szerekben ujabb árredukcióról nem lehet szó, mert ezek az árak paritásban állanak a külföldi árakkal. Ezen az uton akarunk az ipari cikkek árletörésében haladni. Én is azt vallom, hogy jogos a vámvédelem — mondotta —, de csak addig, mig nem drá­gítja a termelést, a vámvéde­lem fontos, hogy az ipart tá­mogassa, mert hisz az iparos­ság egyik leghatalmasabb fo­gyasztórétege az országnak, de ez a védelem csak addig ter­jedhet, mig a belföldi árak egy­szintben vannak a világparitási árakkal és azok nem drágítják a belföldi termelést. Mindent megteszek a gazdák megsegítése érdekében A kereskedelmi szerződések megkötésénél ezt a szempontot figyelembe vettük s a Tiszántúl faellátásával kapcsolatosan mint egy 2 és fel millió pengő értékű gabona és egyéb mezőgazda­sági termények a kivitelét biz tositottuk kompenzációs alapon Románia és Csehország felé. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a csehekkel folytatott tár­gyalásaink során a legnagyobb mérvű elzárkózással találkoz­tunk. A kormány azonban igye­kezni fog továbbra is megvé­deni ennek a vidéknek az ér­dekeit a kereskedelmi szerző­dések megkötése alkalmával. De éppen azért, mert ilyen nagy nehézségekkel találkozunk, minden lehetőséget meg kell ra­gadni arra, ami a gazda hely­zetén segíthet. Meg kell szer­vezni a gazdatársadalmat, ne­hogy mi legyünk kiszolgáltatva a külföldi piacnak. A magyar gazdasági életen nem lehet más­ként segíteni, csak ugy, ha a gazdatársadalom teljesen össze­fog. Hogy gyakorlati példát is említsek, ki kell jelentenem, hogy a makói hagyma értéke­sítése érdekében az érdekeltek mintegy 92 százalékának aláírá­sával megkeresés érkezett a kormányhoz, hogy vegye kezébe az értékesítés ügyét. Mi töntént eddig? Ha valamelyik külföldi piacnak szüksége volt az árura, az egyes termelők olyan meny­nyiségben dobták áruikat piac­ra, hogy ennek természetes kö­vetkezménye az árak letörése lett. Az elmúlt ősszel például Bécsbe egyszerre 70 vagon sző­lőt vittek fel s ez természetesen maga után hozta az árak le­morzsolódását s a szőlőt kény­telenek voltak a termelők must­nak eladni. Meg kell szervezni a gazdatársadalmat, hogy csak annyit vigyen a piacra, ameny­nyit a piac valóban képes is felvenni, mert az árakat csak igy fogjuk tudni tartani. Ma már a marhakivitellel ugy vagyunk, hogy egyenesen darabszámra kapunk rendelést. Hogy most egészen speciális kérdésről szóljak, a szabolcsi gazdának tudnia kell, hogy bur­gonyájából mennyit és mikor kell eladni. Ha valamelyik pia­con 100 wagon burgonyára van szükség, akkor ne vigyünk ki oda 1000 wagonnal mert igy a termelő, csakhogy megkapja az üzletet, kénytelen saját érdeke ellenére letörni az árakat. Na­gyon jó példa erre az is, hogy az ősszel 50.000 mázsa búzát vittünk ki Bécsbe egy tételben s ez azt eredményezte, hogy a magyar buza ára 2 és fél shlil­linggel esett Bécsben, holott ugyanakkor Csikágóban, vagy akár Bulgáriában is a buza ára teljesen változatlan maradt. Amit ennek a súlyos hely­zetben levő magyar mezőgaz­datársadalomnak a megsegítése érdekében a magam részéről megtehetek, annál az elhatáro­zásnál fogva, amellyel a ma­gyar mezőgazdaság szolgálatába állottam, kötelességszerűen is mindent meg fogok tenni. Énekes János prelátus olcsó ruhaellátást sürget Dr. Kállay Miklós beszéde után percekig zúgott a taps és az éljenzés. Szomjas Gusztáv köszönetet mond a miniszter­nek, hogy uj reményt öntött a csüggedő gazdákba. Tóth Bálint min. tanácsos, pénzügyigazgató, "a pénzügyi kormányzat üdvözletét tolmá­csolja s a közgyűlés nagy tet­szése mellett bejelenti, hogy bármikor kész a gazdák jogos panaszát magáévá tenni. Énekes János prépost-kanonok a kartellek túlkapásainak szo­morú következményeire mutat rá és kéri, hogy a nagygyűlés irjon fel a kormányhoz az ínsé­ges mezőgazdasági munkások olcsó ruha ellátása érdekében. Vitéz Czeglédy Béla, a Mező­gazdasági Kamara igazgatója in­tenzív érdekképviseleti munkára hivja fel a nagygyűlést, Vadász Rezső szabolcsi nagy­bérlő, a bérlők katasztrofális helyzetéről, a közterhek súlyos­ságáról, a haszonbérek lecsök­kentésének szükségességéről be­szél. Majd a haszonbér lecsök­kentésére vonatkozó tervezetét ismerteti, amit a nagygyűlés teljesen magáévá tett. Koos Mihály miniszteri taná­csos, az országos kamara igaz­gatója sürgős megoldásra váró gazdaproblémákról beszélt. Westsik Vilmos a homokja­vitó gazdasági kísérleti intézet tanára a termelés lés értékesí­tés fontosságát ismertette, majd határozati javaslatot terjesztett elő, hogy a szabolcsi gazdák­nak súlyos hátrányt jelentő szélkárokat éppen olyan elemi kárnak minősítsék, mint a jég­kárt. Szigeti Pál, Pláner Béla és Szekeres Pál értékes felszóla­lásai után dr. Hartstein György ismertette a szabolcsi gazdák sérelmeit és sürgős megoldásra váró problémáit, amit a nagy­gyűlés minden résztvevőjének nyomtatásban osztogattak szét. Az érdekes brozsürát a .Sza­bolcsi Hirlap" közgazdásági ro­vata külön cikkben fogja ismer tetni Az impozáns nagygyűlést a késő déli órákban zárta be Szomjas Gusztáv elnök. A nagy­gyűlés előkészítésének fáradsá­gos munkájáért a főérdem Klár Sándor és Klár Dezső nagy­bérlőket illeti. SZÍNHÁZ Rátkai Márton vendégszereplése Szombaton és vasárnap este az „Éjféli tangó" operettben vendégszerepelt Nyíregyházán a ma élő magyar színészek egyik legjobb komikusa, Rátkai Márton. Habár az operett ma­ga nem volt valami vonzó, kö­zel sem jár azokhoz az operet­tekhez, amelyek sorozatos si­kereket hoztak a színházak szá­mára, mégis talán ebben a szerepében nyújtott Rátkai olyan remek alakítást, amely teljes mértékben csillogtatta kivétele­sen nagy komizáló képességeit. Rátkai nem komédiás, nem ala­csony eszközökkel kelti a derűt, Embert mutat egyszerű mozdu­latokban, hanglejtésben, ugy ahogyan az életnek egy-egy fi­gurája él. Nincs egyetlen torzí­tott mozdulata. Nem görbe tü­kör, hanem fénylő lap, amely hűségesen veri vissza az előtte állók alakját. Az Éjféli tangó Sajó Mátyásában ezt teljes si­kerrel meg is mutatta. Rátkai sikerében osztoztak partnerei is. 20 fillérbe kerül egy peron­jegy és a peronon igazán ke­vés szórakozást talál. Egyik vo­nat jön, a másik megy. De 20 fillérért már a színházba is kap­hat jegyet az úgynevezett pro­paganda előadásokon és higgye el, egy jó színházi előadás mégis csak többet ér, mintha a füstös peronon sétál. - 20-30-40-50-60-80 filléres helyárakkal ma hétfőn este az Érik a búzakalász. — 20—30-40 50-60-80 filléres helyárakkal holnap, ked­den a Tűzmadár cimü szenzá­ciós színjáték kerül színre. — Csütörtökön délután 4 óra­kor Éjféli tangó! — Csütörtökön este Fejér Er­zsi vendégfelléptével a tökéletes Fehér ló I — Péntek, szombat, vasárnap este Kadétszerelem. — Pénteken délután fél 4 órakor a Városi Szegénygondozó Iroda jótékonycélu gyermekdél­utánja. Bevezetőt mond Szohor Pál. Szombaton délután 4 órakor csak felnőtteknek olcsó hely­árakkal Jó házból való úrilány. Legdrágább hely 1 pengő 26 fillér. — Vasárnap délután 4 óra­kor Fejér Erzsi vendégfel'épté­vel Fehér ló! Heti műsor: Kedd. Tűzmadár. Propaganda előadás filléres helyárakkal. Szerda. Nyitott ablak. Propa­ganda előadás filléres hely­árakkal. Csütörtök délután 4 órakor- Éj­féli tangó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom