Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 26-49. szám)

1933-04-09 / 33. szám

I 1933 április 9. <tafflQlCSIHIBLIl> 3. oldl Április 26-án kezdi meg előadásait a színtársulat Sebestyén Mihály színtársulata ápri lis 26-án, szerda este 8 órakor tartja szezonnyitó előadását. A megnyitó elő­adásra az igazgatóság Meller Rózsínak „Irja hadnagy" cimü 3 felvonásos sza­tirikus játékát tűzte ki. A társulat a szini idényt 2 hónapra tervezi s ha az érdeklődés megfelelő lesz, a társulat vé gig itt marad a tervezett szezonon át. A szini szezon megindulását beje­lentő hirdetmények most kerültek ki az utcákra. A hirdetmény közli a társulat tagjainak névsorát, a rendes és bérleti hely árakat. Bérelni már lehet Vajda Dezsőnél. A bérleti dijak 3 részletben fizetendők. Tarpáról ir egy hires francia regényíró most megjelent regé­nyének előszavában Párisban mult év december végén jelent meg Henry Béraud-nak az ismert francia Írónak, legújabb könyve, a „Le feu, que couve" „A tűz, amely őrökké parázslik". Béraud, aki 3 nagy feltűnést keltő kö­tetben leirta, hogy mit látott Moszkvában, Berlinben és Romában, mostani mű­vében Ausztrián, Csehországon, Jugosz­lávián és Magyarországon tett utjának impresszióiról számol be és előszavában két kis epizóddal mesteri modon érzé­kelteti azt a tragédiát, ami Magyaror­szággal történt a trianonni szerződéssel. Az epizodok közül az egyiket, amelyik a hozzánk közeleső községről, Tarpárol szól, szó szerint közöljük. A magyar Alföld északi végződésé­ben van egy búzatermő táblákkal öve­zett falu. Tarpának hivják. A síkságon száz meg száz paraszt aratja a búzát s itt nincs fa, amivel a parasztok télen tüzeljenek és amivel felépíthessék házaikat. Szerencsére a bölcs Gondviselés, amely ismeri az emberek szükségleteit, a falut egy Berehovo nevü falu mellé helyezte, ahol az ember úgyszólván 1 csakis favágókat talál. Egy ezredév óta a tarpai aratók Berehovába viszik ga­bonával telt zsákjaikat és visszatérőben szekereik fatuskóval és galyakkal van­nak megrakva. Amikor egy szekérnyi gabona, illetve fa áthalad az uton, a fiscus azt megvámolja és mindenki meg­van elégedve. 1919. nyarának egyik napján meg­érkezik oda egynéhány úr és kijelölnek egy határt az uton és azt mondják a jó parasztoknak: — Ti tarpaiak magyarok vagytok, ti berehovaiak pedig szlovákok. Ez a kő itt, ez a határ és ez a két csendőr majd megmagyarázza a többit. A jó parasztok leemelték kalapjukat. S ettől kezdve nem lehetett az uton több buzásszekeret látni. A berehovaiak­nak nem volt kenyerük, a tarpaiak pe­dig fagyoskodtak télen. így történt. Két évi börtönre itélt a bíróság egy kisvárdai burgonyakereskedöt Wertheimer Imre kisvárdai burgonya­kereskedő az elmúlt ősszel Pátrohán 99 gazdától 4000 pengő értékű burgonyát szedett össze azzal a trükkel, hogy a burgonyát csak akkor fogja majd kifi­zetni, ha már berakták a vasúti kocsiba. Amikor az összeszedett burgonyát be­vagonirozták, Wertheimer a szállítmányt útnak indította és anélkül, hogy annak árát a gazdáknak kifizette volna, eltűnt Pátroháról. A becsapott gazdák feljelen­tést tettek Wertheimer ellen és a nyír­egyházi kir. ügyészség csalás büntette miatt vádiratot adott ki ellene. Az ügyben a nyíregyházi kír. tör­vényszéken pénteken délelőtt tartotta meg a főtárgyalást Brenner tanácselnök egyesbiró. A bíróság Wertheimert bűnös­nek mondotta ki csalás bűntettében és ezért két évi börtönbüntetésre Ítélte. Az ítélet jogerős. Az öngyilkos kisvárdai postafőnök tragédiája (Kiküldött tudósítónk jelentése.) Kisvárda, ez az élénk kis városka tegnap óta egy szomorú esemény döb­benetes hatása alatt áll. A város köz­szeretetben és köztiszteletben álló postafőnöke, dr. Fraknói Tibor csütörtö­kön reggel 9 órakor öngyilkosságot kö­vetett el. Az öngyilkosság híre az egész városban percek alatt elterjedt s most az esemény után 24 órával még mindig csoportokban állva beszélgetnek az em­berek, a szerencsétlen postafőnök szo­morú tragédiájáról. A Somogyi Rezső utcában, a posta épületének homlokzatáról | fekete zászló leng, az emberek ma halkabban beszél­nek, itt mint máskor, mert ebbenaz épü­letben fekszik ravatalán a postafőnök, Fraknói Tibor dr, élete mögött egy szo­morú sorstragédia rejlik. Az ötvenéves felügyelő harmincéve áll a post B szol­gálatában, mindenkor lelkiismeretes és pontos tisztviselőnek ismerték és már csak napok kérdése volt, hogy kinevezik Nyíregyházára postaiőnöknek. A sors véletlen tragédiája, hogy pályájának ez a hatalmas lendülete je­lentette egyben számára végzetes össze­roppanását is. Néhány nappal ezelőtt az áthelyezéshez szükséges minősítés alapos lkészitése végett a debreceni posta­igazgatóság egy rovancsoló bizottsága szállt ki Kisvárdára a postahivatal ügy­menetének megvizsgálására. A bizottság alig fogott munkájához, dr. Fraknói Író­asztala fiókjából egy iratot vett elő, amit halálsápadtan adott át a vezető tisztviselőnek. Az átadott iratban pon­tosan fel volt tüntetve annak az 1300 pengő hiánynak a részletes kimutatása, ami 1 Fraknói bonokkal apró tételekben hosszú hónapokon át saját céljaira ki­utalt. A postafőnök váratlan önleleple­zése érthető feltűnést keltett a kiküldött bizottság előtt és az apró részletekig kiterjesztett hivatal vizsgálat után meg­tették pontos jelentésüket. A postafőnö­köt bűnös útjára a súlyos anyagi gondok késztették. Értesülésünk szerint 350 P fizetéséből csak száz egynéhány pengőt kapott kézhez, mert jövedelmének nagy­részét hitelezői birói uton letiltották. A kereskedők elbeszélése szerint alig van üzlet, ahol ne tartozna. A posta­épületében elegánsan berendezett négy szobás lakása volt, gyermekük nincs, de kis jövedelme"még sem volt elegendő ahhoz, hogy szolid, egyszerű polgári életét nyugodtan élhesse, ugy hogy gya­kori vendég lett nála a végrehajtó. A rovancsolás óta idegzete teljesen fel­őrlődött, hozzátartozóinak elbeszélése szerint napok óta készült az öngyilkosságra, A hivatali hűtlen kezelés kiderülése óta teljesen megváltozott. Az életerős, jókedélyü ember napokon át nem érint­kezett senkivel, az utcára ki sem moz­dult, ami ismerőseinek fel is tünt, mert Fraknói dr. szeretett társadalmi életet élni és tevékeny részt vett a város tár­sadalmi és felekezeti mozgalmaiban. A lélekben megtört ember, testileg is teljesen összeroppant és mintegy 10 kilót lefogyott az események izgalmai­ban. Feleségének is feltűnt férje nyug­talansága, de ennek okáról hiába érdek­lődött, semmi f el világosi tást nem kapott. Az asszonynak egyre inkább rossz sej­telmei voltak, miért is figyelni kezdte férjének minden lépését. Vasárnap reggel, egy izgalomtól köl­csönösen átvirasztott éjszaka után Frak­nóiné kikutatta férje zsebeit és abban csakis villamos fő­zőlapot és vasalót használjon! Olcsó háztartási áram ! Felvilágositással szivesen szolgál a Nyíregyházi Villamossági propaganda irodája, Horthy Miklós-tér 8. Telefon 333, vagy aj Zrínyi Ilona-utca 9. Telefon ' »• ,, v. - 'i •: .Y.'v to'i->* • Ruhát Alapitva 1914-ben. művésziesen fest, vegyileg tisztit, gallért, kézelőt hófehéren mos, tükörfényesen va­sal, úgyszintén bútorszövetet és csipkefüg­gönyt kifogástalanul TISZTIT és FEST Olcsó árak! Pa WMrfimM legnagyobb megdöbbenésére ega intézett búcsúlevelet talált. Aí hősies lelkinyugslommal, a lev- vl szatette férje zsebébe és asszonyi fifj val ugy tett mintha semmit sem g) tna, próbálta férjét vigasztalni és lelj egyensúlyát viszszaadni. Már-már ug|L, látszott ez sikerül is neki, mikor csütör­tökön reggel megérkezett a postaigaz­gatóság hivatalos értesitése, mely szerint a fegy elmi ügy lefolytatásáig Fraknói dr-t felfüggesztették állásából A határozat végleg megérlelte benne az öngyilkosságot. Felesége, aki napok óta el sem mozdult férje oldala mellől abban a hitben, hogy már férje megnyu­godott, reggel kiment a piacra bevásá­rolni. Ezt a rövid negyed órát használta fel Fraknói dr. arra, hogy végzetes sr/i dékát keresztül vigye. Bement a fürl szobába, és ott a fűtőtestre felakaszt, magát egy csomagkötöző spárgává} lesége mikor hazajött sehol sem férjét. A fürdőszoba ajtaja zári rosszat sejtve azonnal lakatost* de mire az ajtót felnyitották] már holtan, lehanyatló fejjel A szerencsétlen úriasszony^ látványtól elájult és csak getés után tudták az orvc téríteni. Megdöbbenti] A kiszállott bizottság"ft^ 1 asztalán két levele^"' ^fi feleségének szólt, a.^ „Ezt az életet igy ne*. ^ ^ Nem élhetek becstelenürV amit tettem, de igy talán azt számodra ami me nyugdijat. A reszkető sorokat már aláirni se A másik levelet a p' irta. —IKisvárda készü metésre, mert Fra ilyen rúlul megbü bocsájtotta. Amikor a p akkor hoznak szorut. Sz főnökü

Next

/
Oldalképek
Tartalom