Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 26-49. szám)

1933-04-09 / 33. szám

oldal. SZRBOLCSIHIRUP 1933 április 9. Kinek Van igaza? lAzok közé a kevesek közé tartozom, ík a városi kád- és gőzfürdőt hasz­Iják. Hol a kádfürdőt, hol a gőzfür­használom. Ila nem muszáj, nem Sgyek a gőzbe, mert ott majdnem sgfagyok, amig a lépedőt rám adják. ember kibújik a melegvízből, végig |>han a hidegvizosztályon és kijut oda lova bejött. Tudniillikja kabinterem­Fte, amely egyszersmint szárító, tyuk­semvágó és mázsáló is azzal a különb­íggel, hogy amikor bejött az ember kabinok közé, akkor tetőtől-talpig fel ilt öltözve, de amikor a fentiek sze­lt ugyanoda kijön az ember, akkor yáltalában nincs felöltözve. Nincs nmi rajta az ég világon, mert azt a előkötőféket is elhagyta valahol :özben és ott didereg, mint az árva írek, mind addig, amig egy jótét :k meg nem szánja és lepelt nem >-it rája. lEzért, hacsak nem muszáj, nem legyek a gőzbe. De néha muszáj., nnek az ember tyúkszemei, karmai, Jjrmei, egy kis masszásra is áhítozik, fo meg a bajuszát is szakszerűen sze­detné kezeltetni, mert erre a zsillet nem képes, Arra is kíváncsi az ember, hogy miután meglehetős vizmennyisé gét szorított ki a magából a gőzben, ennek megfelelően mennyit veszített testének a súlyából. Mind ezeknek a oroblémáknak a megoldására a gőz­urdő a legalkalmasabb. Hiszen lehet, lehet a kádb;l is ily irányú lépéseket tenni, de ez már sokkal körülményesebb. Egyszerűbb a gőz, ahol a pedikür, a manicür, a mázsáló, a masszőr, a borbély és a fodrász ad­van. Ezért használom néha a gőzt is a .d a helyett. És eddig nem is volt ;mmi baj. Nem volt baj a gőzzel, a lasszőrrel, a mázsálóval, a pedikürrel s a manicürrel, ellenben egy idő óta jaj van a borbéllyal. Nagy baj van. Tudniillik a fürdőbeli borbély nincs úgynevezett borbélyszéke. Van neki közönséges, mindennapi értelem­ben vett széknek nevezett bútordarab­ja de nincs neki kimondottan borbély­szfcke. És ez nagy baj, mert a borbély­sziknek feje van, fejtámassza van, amelyre az ember nyugodtan lehajt­hatja fáradt fejét és odatarthatja az állát a mesternek: tessék. A mester a megrögzített fejen ké­nyelmesen élvégezheti a maga munká­ját, amely könnyű és abszolúte biztos, ha a fej nem mozog, ellenben élet­veszélyes, ha a fej izeg mozog, mint a tormába esett féreg. Életveszélyes ilyen­kor a mesterre nézve, mint inkább arra nP7ye, aki a székben ül. A rí ott esettben azonban a fejem ' 3 gőzfürdői borbély szé­" jjzitője és én a leg­|tudom a fejemet a [k megfelelő irány­hát nem tu­Jiajtogatom a ~[e és hátra, na, ki­?kból. fe zése a város kötelessége. Igaza van. A város azt mondja, nem ő a hi­bás, hanem a mester. Á város csak a mübely bútorzatát köteles adni, azt meg is adta becsülettel. A tükröket, az ál­ványokat és a székeket. Ellenben a borbélyszék az oly szorosan hozzátar­tozik a borbély-mesterséghez, mint a szappan, vagy a borotva. Ezzel ő nem tartozik. | A városnak is igaza van. Jó, jó, de az én nyakam csak nem fájdulhat meg azért, mert a mesternek is, a városnak is igaza van f Nem azért megyek a gőzbe és nem azért borot­válkozom, hogy annakam megfájduljon. Nekem is igazam van! Am akkor kérdem szeretettel, vég­eredményben, mé^is kinek van igaza ? Demokritos. Egy óra a nyíregyházi jótékonyság hölgyparlamentjében A szegény gondozó iroda működése óta sok száz ember könnyét szárította lel Nyíregyháza jótékony nő és leány­egyleteinek küldöttei jöttek, össze csü­törtökön delelőtt a szegénygondozó irodában, hogy ennek a nagyszerűen bevált és karitatív tevékenységét kellő­képen nem is méltányolható intézmény­nek további működéséről tárgyaljanak Az értekezletet joggal nevezhetjük, a jótékonyság hölgyparlamentjének, mert annak munkájában felekezeti és társa­dalmi különbség nélkül részt kér min­den jótékony intézmény. Az értekezletet, amelyen résztvetlek, Bernáth Zoltánné, dr. Mikez Miklósné, Kovách Elekné, Bodor Zsigmondné, dr. Vietorisz Józsefné, Szohor Pálné, üsgyáni Józsefné, özv. Erdei Kálmánná, Nagy Elekné, Bertalan Kálmánné Hartstein Sndorné, Silberstein Ignácné, Ungár Béláné, dr. Müller Ferencné' Böhm Lily és Guttman Mária. dr. Polinszky Pál városi kulturtanácsos nyitotta meg. aki rámutatott arra a hatalmas munkára, amit a szegénygon­dozó iroda — a hölgyek áldozatkész­ségéből alig két hónapi fennállása óta elért. Bodor Zsigmondné ismertette a szegénygondozó kifejtett munkásságát, mely szerint az irodában eddig 716-an jelentkeztek különféle kérelemmel, ezek közül segélyben részesültek 288-an, akik részben ruha, cipő és fehérneműt kap­tak. Sokan részesültek tüzelő segélyben a város által adott 8 vaggon fán kivül 76 mm. fát és szenet osztottak szét. A szegénykonyha működését, mely Borcsik Fái felügyelete alatt működik Erdey Kálmánné ismertette, aki hosszú hónapok óta, minden áldott nap, ott van és annak ügyeit személyesen irá­nyítja. Eddig naponta 500 ember részesült- ebédben, akik fejenként 10 deka kenyeret, félliter levest, kétszer egy héten gulyást kapnak. Az ingyen konyha áldásos működését a húsvéti ünnepekkel egyidejűleg befejezik. A betegek elagott tehetetlenekről ettől kezdve a Szociális Misszió Társulat konyhája fog gondoskodni. Szobor Pálné indítványára elhatá­rozták, hogy a közel jövőben egy nagyszabású gyermekelőadást fognak rendezni a színházban, melynek jöve­delmét a szegénygondozó javára for­dítják. Általános helyesléssel találkozott dr. Polinszky Pál terve is, melyszerint őszre felállítják az iroda keretén belül munkaközvetítői intézményt. A szegény gondozó működésére mise jellemzőbb, minthogy eddig 300 pár rongyos cipőt vásároltak össze 20 fillérjével, amit a házikezelésben lévő cipészmühely­ben valósággal ujakká varázsolnak. Húsvétra a gyűlésen spontán elhatáro­zott adakozásokból 22 fiu és 2 férfiru­hát osztanak szét. Az értekezlet elha­tározta, hogy a konyha leállításától kezdve a nyári hónapokban nem tar­tanak permanens szolgálatot csak csütörtök délelőttönként fognak össze­jönni, hogy az elintézni valókat meg­beszéljék. A jótékonysági hölgyparlament nyári vakációja azért nem jelent pihenést, mert ezalatt az idő alatt végzik el_a város összes nyilvántartott ínségeseiről a helyszíni környezettanulmányt, hogy hogy őszre elkészíthessék a nyomor szomorú kataszterét. Az értekezlet alatt egész kis csoport tépett rongyos ember gyülekezett össze, hogy az iroda nemesszivü hölgyeinek elsírják panaszaikat és segélyt kérje­nek. Minden embert meghallgatnak, vigasztalnak és a lehetőséghez képest támogatnak. Ez a hely a mai önző könyörtelen rut világnak, egy kis bol­dog oázisa ahol a könnyek felszárad­nak Ne feledje el! Földes Drogéria Bethlen-u. 2. sz. legrégibb szaküzlet. Olcsó szabott árak. Pontos szakszerű kiszolgálás. Vegye igénybe a cég kedvezményes bevásár­lási könyvecskéjét. Telefonszám: 148 Csakis garantált fajta azonos gyümölcsfa csemetét érdemes ültetni I. oszt. fajtiszta magas, félmagas gyümöksfaoltványokat díszbokrot, díszfát, díszcserjét, fenyőt, magas­törzsü- és bokorrózsát, akácot, vadalanyt írás­belí jótállás mellett leszállított egységáron vásárolhat a Városi Kertgazdaság Faiskolájában (Csapatkórház mellett.) Telefon: 156—2 01­Rovartani állomás állandó ellenőrzése alatt áll s kaliforniai jujabb képes árjegyzékünket megkeresésre díjtalanul küldjük. Átköltözésig Finom márkás nyulszőrkalap p io­s o 3 drb finom nyakkendő P 5 — Faragó uri divat üzletében. A nyíregyházi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságtól. 2442-933. sz. Árverési hírdetménykivonat Alföldi Takarékpénztár végrehajtató­nak Stern József és neje végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végre­hajtató kérelme következtében az 1881. LX. t. c. 147. és 176. §-a értelmében elrendeli az ujabb árverést 15650 P, valamint a csatlakozottnak kimondott Vizi Gábor 400 P, Hirsch Jenő 6000 P, dr. Bálint István és dr. Sarkadi István 700 P, dr. Auerbach Miksa 600 P tőke­követelés és járulékai behajtása végett, a nyíregyházi kir. járásbíróság területén levő s Nyíregyháza varosban fekvő, s a nyíregyházi 12317. sz. telekkönyvi be­tétben foglalt A. 1. sorszám, 4308. hrszámu házas belsőségre, amely fele­részben Stern József elhalálozása foly­tán Stern Jenő, Sándor, Lajos, Lea, László és Dezső, — felerészben pedig özv. Stern Józsefné sz. Róth .Margit nevén áll, 4880 P kikiáltási árban, A telekkönyvi hatóság az árverés­nek hivatalos helyiségében (Bocskai­utca 2, sz. 30. ajtó) megtartására 1933. évi április hó 25. napjának d. e. 10 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881 : LX. t. c. 150. §-a alapján a kö­vetkezőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron eladni nem lehet (1908 : XLI. t. c. 26. §.) A telekkönyvi hatóság azonban azt a legkisebb vételárat, amelyen alul az ingatlan el nem adható, ha az árverést Hirsch Jenő kérné 5443 P 56 fillérben, ha Vizi Gábor kérné 12681 P 6 f.-ben, ha az Alföldi Takarékpénztár kérné 13342 P 91 fillérben, ha dr. Bálint István és dr. Sarkadi István kérnék 33342 P 51 fillérben, ha dr. Auerbach, Miksa kéiné 33959 P23 fillérben állapítja meg. 2. Az árverelni szándékozók köte­lesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben vagy az 1881 : LX. t. c. 42. §-ában meghatározott ár­folyammal számított óvadékképes érték­papirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előlegesen birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881: LX. t. c. 147., 150. és 170. §§., 1908: LXI. t. c. 21. §) Nyíregyháza, 1933, február 11. Dr. Klusch sk. kir. járásbíró, A kiadmány hiteléül 629 Benedek, kiadó. Kelmefestés, ruhatisztítás, plissé­rozás, gallértisztitás. Kitűnő munka, filléres árak. BATTA JÓZSEF, Bujtos-utca 66. Felvétel: KARY-kalapszalon R. kat. bérpalota. 634-3 é-szálló (A Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki uri középosztály találkozó helye, 100 modern kényelmes szoba Az étterem és kávéházban cigányzene Leszállított árak! Az Erzsébet-pince a főváros legszebl • • rj »/( sorőzoje Sralin Imrp tiiinírinnr

Next

/
Oldalképek
Tartalom