Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 26-47. szám)

1933-02-17 / 39. szám

jAflYIDÍiC. 3935. február 17. la délután 6 órakor lesz Vietórlsz József dr. előadása Phaedrus meséi' a mai élet tük­rében — ez az érdekes témája dr Vietónsz József c. főigazgató ma­esti 'előadásának, amelyet a leg­szélesebb körök érdeklődése e'őzi meg. A Bessenyei Kör m al Iiceáhs előadása 6 órakor kezdődik a Kos suth-reálgimnázium nagytermében. Az E?. Vegyeskar műsoros estélye Városunk daléletében országos viszonylatban is 1 elismerésre mé'tó tevékenységet fejt enek ki a köz­ismert férfi karaink, de nem ke­vésbé üdvös a z a munkásság, ame­lyet a z egyházak "beléletében mű­ködő vegyes karok fejtenek ki, a­melyek csak időnként jelennek meg a nagy nyilvánosság előtt, hogy ott azután a legnagyobb felké szültséggei gyönyörködtessék a hallgatóságot­Az Ev. Vegyeskar ,amely már a múltban is több ízben keltefmes meglepetést s zerz ett, Krecsák László agilis karnagy vezetése alatt felkészülten áii, hogy folyó hó 18-án este fél 9 órakor kezdődő műsoros estélyén, a z x Iparos Szék. házban» az eddigieket is túlszár­nyaló szép számokkal gyönyörköd­tesse a dal "barátait. A próbákról kiszivárgott hírek szerint meglepetés n esz Hajdú Erzsike da'.os konferálása, amely­nek a Szövetjét dr Walter Géza ir­ta, a zenéjét pedig Krecsák László karnagy Szerezte. A 12. honvéd gyalogezred zenekarának a nyitá­.nya és e zenekar kíséretével elő­adandó induló és a többi s zám is elsőrangú lesz a próbákat végig­ha;i_au! szakértők Szerint. A "műsort teljes egészében U-t közöljük : 1. Nyitány. Játssza a nyíregy­házi 12. honvéd gyalogezred zene­kara. 2. Brahm s: Bölcsődalt Énekli "a vegyeskar.. : 3. Rokokó-tánc. Táncolják: Va­lent Vah'ka és Szohor Miki. 4. Népdalegyveleg. Énekli a ve­gyeskar. 5. Magyar tánc. I. Táncolják: Vaient Vera. Hajba Böske, Pré­kopa Piri és Czeglédy Juci. — II. rész. Veress Lulu és Pahcz Ma­nyi. 6. Nóti K. Horgászás. Előadják a műkedvelők. 7. Riesenfeíd: Három muskétás. Induló. Előadja az énekkar zene­kari kísérettel. Konferál: Hajdú Erzsébet. Szö­vegét dr Walter Géza, zenéjét Krecsák László irta. Műsor után tánc lesz. Belépődíj nincsen. Műsor az estélyen váltható. A még le ne m fogfalt páholyok délelőtt 11—12 óra között az ev. elemi iskolában, a gondnoki hivatalban Krecsák László karnagynál előjegyezhetők A büffé részére felajánlott ado­mányokat szombaton délután 3—6 óra között veszi át a rendezőség a* Iparos Székházban. — A gyomorfájás, gyomornyo­más, bélsárpangás, nagyfokú erje­dés, rossz emésztés, fehér ny eÍX, kábultság, fülzúgás, halváftfy arc­szín, kedvetlenség a teimlészetes »F^r-enc József;< keserűvíz haszná­lata áltai sok esetben elmúlik. Az orvosi vüág a legnagyobb elisme­réssel nyi átkozik a magyar Fe­renc József vízről, mert hatása megbízható és rendkívül enyhe. A Ferenc Józset keserűvíz gyógy­szertárakban, drogériákban és üf­szerüzletekber. kapható. Gömbös miniszterelnök nyilatkozata u új választás időpontiáréi Gömbös Gyula miniszterelnök a Ház folyosóján nyilatkozott a vá­Lasztójog reformjáról. — Nagy vonásokban — mondot­ta a miniszterelnök — már megter­veztem magam a választójog re­fromját, mindenesetre már tudom, hogy mit szabad és mit nem sza­bad csinálnunk. A legfontosabb an­nak eldöntése, hogy milyen rend­szer mellett történjék a választás. Ezután az újságírók a választás időpontjáról érdeklődtek. — Ezen lehet gondolkodni, — áviaszolta a miniszterelnök. — I^e­het, hogy mostanában lesz ez a? időpont, lehet, hogy később, min­denesetre akkor, amikor nekem jó éSVem az ellenzéknek és termésize­tesen nem 3 évi rossz termés után kell a dolgot megcsinálni, mert azt akarjuk, hogy a választás reális le­gyen. Tegnap délben kigyulladt a mándoki főszolgabírói irattár tetőzete & tüzet sikerült eloltani, mindössze néhány irat szenesedett meg Tegnap délben tűz ütött kiMán­dokon a z újonnan épített főszol­gabírói hivatalban, az irattári szo­ba tetőzetén. A tüzet rövidesen el­oltották. Oltás közben a menyeze­tet fei kellett bontani. A gyors beavatkozásnak köszönhető, hogy nagyobb icár nem történt, mind­össze néhány itat szenesedett meg. A 'kir. államépítészét 1 hivatal kikül­dötte és a z ületékbiztositási "tiszt­viselő kiszállnak Mándoklon a kár megállapítása céljából. A tüzet, amely könnyen veszélyessé válha­tott volna, valószínűleg a kémény­ből kipattanó Szikra okozta. — A viz'Sgálat megindult. Sortűz a bnkaresti sztrájkoló munkásokra Bukarestből jelentik: Az esti órákban a bukaresti vas uti mühely­sztrájk munkásai bántalmazták a karhatalom tisztjeit. A karhatalom parancsnoka e zt Iátva^ sortüzet ve­zényelt. A halottak és sebesültek szántát még nem lehet rnegál api­tam. "A sortűz után a munkások hozzátartozói, asszonyok és gyer­mekei. a karhatalom & munkás­ság közti térre futott, hogy védő­pontot alkossanak. A hatóságok­nak sikerült az asszonyokból és gyermekekből álló csoportot kü­lönválasztani a sztrájkoló tömeg­től. A "forrongó munkástömegei megerősített karhatalom vette kö­rül. Földi Zoltán dr. egyetemi maganianár rendkívül érdekes előadást tartott tegaap a Koronában „k szerves cMai kutatás a gyógyászat szolgálatában" címen A magyar chémiai tudomány és gyakorlat nagyszerű diadalának büszke tudata hatotta át tegnap este a Korona nagytermében egybegyűlt — csaknem egészében előkelő orvo­sokból álló hallgatóságot. Az elő­adó a magyar chemiai tudomány egyik jeles és hírneves művelője, dr. Földi Zoltáin egyetemi magán­tanár volt, aki »A szerves chemiai. kutatás a gyógyászat szolgálatában?, címmel ismertette meg Nyíregyháza és Szabolcsvármegye orvosait a ma­gyar szerves chemia világhírű gyó­gyászati eredményeivel. Az előadáscin megjelent orvosi kar élén ott láttuk Mikecz Miklós dr. vármegyei főorvost, dr. I\lahier Károlyt, a vármegyei kórház igaz­gató főorvost, Szabó Károly dr. kisvárdai kórházi főorvost, Somo­gyi István dr-t a nagykállói állami elmegyógyintézet igazgató főorvo­sát, Spónyi Géza dr., Sarvűy Tiva­dar dr., Berciid László dr., Eckerdt Lajos dr. főorvosokat, Valant Mi­hály dr. városi tiszti orvost és ki­váló orvosi karunk szine-javát, akik inagy érdeklődéssel hallgatták a gyógyászati kémia legújabb ma­gyar győzelmének nagyszerű adatait feltáró fejtegetést. Földi Zoltán dr. egyetemi tanár a szerves chemiai kutatásnak a gyó­gyászat szolgálatában kifejtett tevé. kenységéről adott számot. Ismertet­te előadásában, hogy miképpen si­került a természetes gyógyszerek egyrészét ma már mesterségesen ké­miai szintézissel előállítani. Továb­bi kutatások — amelyekben dr. Földi Zoltán professzor, mint a | chemia-yegyészeti gyár irányító chemikus .mérnöke aktiv részt vesz — lehetővé tették azt, hogy a ter­mészetben elő nem forduló, mester­séges gyógyszerek egész tárháza, álljon az emberi gyógyítás szolgá­latában. Az előadás rámutatott ar­ra, hogy a hazai gyógyszeripar is kivette a maga részét az ilyenirá­nyú munkáltatásban és számos, tel­jesen hazai eredetű, szintetikus gyógyszer, mint pl. az istopirin, tieomagnol, demalgon, a'in, albro­mán, somben stb. áll a hazai fo­gyasztóközönség rendelkezésére. A nagyhatású és lelkesen megtap­solt előadás után a kitűnő chemikus tiszteletére a Koronában társasva­csora volt, amelyen a vármegye és Nyíregyháza város orvosi kitűnő­ségei nagy számmal vettek részt. A vacsorán, amely lelkes hangulatban zajlott le és barátságos eszmecsere közben sokáig elhúzódott, Vat?nt Mihály dr. városi tiszti orvos M'.­kecz Miklós dr. vármegyei főorvost. Gergely Imre dr. orvos a vidéki orvoskollegákat köszöntötte, majd számos felszólalás hangzott el, a­melytnek során lelkesen köszöntöt­ték a magyar vegyészeti törekvések harcosát, Földi Zoltán egyetemi ma­gántanárt, a világhírű magyar ve­gyészeti gyár nagytudásu mérnök­professzorát. — izie*ben, rmom KivíWf&an es olcsóságcan verhetetlen a Bethlen­utca 2. szám alatt megnyílt Kary Rajapüztet, amelyne* tzaJci«al£) Waltfrnt vereti. A nyíregyházi erdő Irta: KISS LAJOS, a Szabolcsvármegyei Jósa András Muzeum igazgatója. XV. Tóth-kut az erdő keleti részében Méhes fölötti mellélcnyiíadék alatt 100 méterre a Kisvasutvonal és a Méhesi-ut közötti mélyedés. Az 1819-es térképen van feltüntetve. {Ma: nem ismerik. LJjszőlő az erdő délnyugati végé­nél. 1790-ben létesült. Fdlette van a Himeskert. 1912 szemptemberi közgyűlés jelentette ki a város bei­területéhez tartozó részinek. Vadas, a jelenlegi második tag­nak a Sóstói nagy úttól nyugatra eső részét nevezték igy a benne ta­nyázó nyul, róka, borz vadak után. A 80-as évek végéin őzet és fácánt hozattak bele. A debrecen—csapi Máv. átszeli ék. dmy. irányban észak nyugati részét. A vasút mellett Ke­letről a Vadas közepéin van a Gqatar bei-lapos, nyugat felől a Makkos erdőrész. A Vadas északnyugati sar­kában levő sűrűségben vaddisznó vacka völt a hidtól 200 méterre. Koleszár György 72 éves erdőke­rülő vallomása szerint, ki többször látta két malacával együtt a vad­disznót. A Vadas ma nyár- és tölgy­fákból áll. Vak-ut, igy nevezik a fürdő felett a Gyermeküdülő nyugati oldalánál az erdőkerülő házához vezető utat. Vályogvető, a negyedik tag észak­nyugati sarkában levő Nagylapos közepén a Csemetekert mellett 1/0 hold nagyságú terület. A sóstói épü letekhez innen verték a vályogot, mivel a Sóstó körüli föld szikes Gödrében vizes időben halak vol­tak, mit a szomszédos tanyasiak kis hálóval fogdosgatták bélole. Tiszta vize volt, ugy, hogy télen innen ittak az erdőben dolgozók- 1900-as években beültették tölgyfával. Varjas a Sóstó déli végéinél az erdőszélen a Kisvasút és Máv. kö­zött. Az 1819-1' térképen szerepel 8 hold területű erdőrász. Nevét va­lószinüleg az ott található sok var­jutövistől nyerte, azonkívül mogyo­róbokrok is voltak a tölgyek alatt. Ma: inem ismerik a nevét. Városmajor az erdő déli végében 6 hold 425 négyszögölt Gazdasági udvar, hol az apaállatokat, tenyész­bikákat, kanokat, 1874-től az áfóa­mí méneket itt tartotta a város, szé­nalerakodó hely és fogatok helye volt. Azonkívül a haszonfát és 3 város tüzelőfáját itt rakták kazalba. Itt lakott a város gazdája és a ko­csisok, meg egy erdőőr. Háború előtt két évvel (.1912 kerékgyártó, ács, asztalos, lakatos és kovácsmü­helyt létesitettek, ho-T a szegődvé­nyes iparosok dolgoztak. Itt rakták le az építkezési anyagokat, vályúkat stb. MÍa: a ménlovak telepe, anyag­raktár és kocsislakás. Vastag-erdő. Az 1815.1 térkép­részleten igy van megnevezve az er­dő a Kenderáztató mellett. Az erdőterület felszíne szelid liuf­lámu homokbuckákkal tarkított sík­ság. Talaja elég mély televényré­teggel takart, szürkésbarna homok, helyenként 'homokos agyaggal és szikes foltokkal. A mélyebb fekvésű helyen a talaj nedves. (Folyt, köv.•) Olcsó akácfa ! Aprítva métermázsánfcénf: P 2.46 Vágatlanul métermázsánként P 2.26, házho:' szállítva. Nyíregyházi Ke­reskedelmi, Kálai-u. 1. Luther-ház.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom