Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 26-47. szám)

1933-02-17 / 39. szám

í933- február if. jAimnim. Filléres árak az Excelsior harisnyaház februári vásárán! M. selyem harisnyák kis hibával Cérna férfi zokni ,, Divat zokni ... Tiszta gyapjú zokni Téli harisnya 98, 86 fill. ... 68 „ ... 66 ...98 „ ...68 „ Qyapju harisnya Kötött ruhák Selyem nadrág hibátlan Selyem bluz Sport ing 98 fillér 680-tól 1 46 2-90 258 Gyárból egyenesen a vevőhöz. Zrínyi Ilona-utca 6. Gyümölcskolóniák Irta: DEMETER BÉLA. 1 gyümölcsfa 20 peűgő életjáradekot, 100 gyümölcifa szerény megélhetést, 1000 gyümölcsfa meggazdagodást biztosit. II. f " 1 • " GyümPkákoiómák trei«tebea ker ti művelés mel'ett — tervezetem szerint — már i és fél holdas terű e t is biztosítja egy munkásc>a­lád e.xistenciáját, ha a család fc nőtt tagjai némi napszámmunkát is találnak. Azért ennek a legkisebb egység­nek a kregésziteséü minden koló­nián a z i és fél holdas parcel­lák melett nagyobb: 5—5, 20— 20 és 60—60 holdas gyümölcsgaz­daságok is létesítendők, ahol a mun kásparceüák tu'ajdono ai napszám­munkát is találhatnak (nitnt Sza­bolcsban a katonatisztek, orvosok, ügyvédek, kereskedők stb. birtok­lásában ievó Sóstósző'őteiepe:i.) Egy 1500 holdas g-yümölcskoló" 111a terüle t; lei 0sztása — a fen­tiek ftgyelembevételévei — lehetne 3 következő: A központban a leendő község helyi ül kijeöitethék 50 hold Itt épülne fei a z isko'a, fogyasztási 'zö vétkezst ^ posta mezei \as ut garázsa, m alom és egyéb ipari üze­mek, itt kapnának fél holdas telkei a ie tei epiilő iparosok, itt épülnének a s za kfelügyelők lakásai stb Itt jelöltetnék ki a néphget, játéktár. (footbaU, ten <us 2\ a strandfürdő, (korcsolyázó helye Is.JUgyan­csak itt találna elhelyezést « temetői*. Kózlegelőnek kihasíttatnék — — — — — 200 hold Létesült* a tetepen 4 gytimölcsgazdasíg ú 60 hold 20 vi!iagazdaság á 20 hold — 80 intelligencia farm á 5 hold 140 munkásotthon á 1 és fél hold összesen: 240 hold 400 ficffd 400 hold 210 hold 1 500 hold Ilyen gyümölcsko'^niák létesíté­se nem merülhet ki egyszerűen csak földpavcd ázásban "hanem a telepítés összes munkái is egy egy­séges terv Szerint, a célkitűzés szemmel tartásával a telepítést es-zközlő s zer v által végzendők el ugy, hogy a termefvények export­képességé már eleve biztosít tassék. Egy-egy kolónián — mmt fen­tebb látjuk — négyféle tipuSu gyü­m<5lcsparcd át kontempláltam. — \Iindegyikr.ek más és más a célja, és termelési lehetősége, mégis a négyféle típus kiegészítője egymás­nak. a négyféle típus együttesen egy s 7er\-cs egész. A négyfélé tipu»u gyümölcste­lep hasznosítása lehet a következő: t. A 60 koldas gyümölcsgazda­Ságok célja a példaadás, hívatva vannak mindig és mindenben elől­járiu. Ezért csak szakembereknek adhatók ki. Az egyik telep Tehet a felosztott nagybútok intézőjének elhelyeződési lehetősége, a má­sik baromfi bcrkeltető üzem, a harmadik faiskolai farm v a negye­dik házinyui és nemes prém farm. I.ehet egy parcellát állami farmi s" kolának kiépíteni, ann hézagot pótló intézmény volna. Területi beosztásuk: 30 hold vol­na gyümölcsös' (baromfineveléssel kombinálva) — 10 hold téli eltartás ra alkalmas csemegeszőlő, 2 hold szamóca és 2 hold torma, végül 16 hold mezőgazdasági célokat szol­gálna. ami lehetővé te szi "az egész éven át kmt fakó tulajdonosnak állattartást és baromfitenyész­tést is. (Eolyt. köv.) Fényes erkölcsi és anyagi sikerrel zárait az Országos Frontharcosszövetség demecseri csoportjának táncmulatsága Alig alaku't mog az Országos Frontharcos Szövetség demecseri csoportja, egy szép napon azt Vettük észre hogy meghívó fek­szik az asztalunkon, mely közli ve­lünk, hogy a demecseri' csoport február 12"én táncmulatságot ren­dez. Amikor kezünkbe vettük ezt a meghívót, nem tagadhatjuk el azt. hogy az volt az érzésünk, hogy ez a frontharcos táncmulatság fiaskó­val fog végződni, fiaskóval és pe­dig azért, mert először is gondol­tuk, a mai nehéz viszonyok nem alkalmasak arra, hogy táncmulat­ságot randezzenek, pláne vidéken, ahol a lakosság ugyancsak megnő­ni, hogy hova teszi a legutolsó ga­rasát is. Másodszor ez a táncmulat­ság már azén sem sikerülhet, mert hiszen ez a csoport nem régen ala­kult meg, tehát nem lehetnek o'.yan nagyszerűen megszervezve, hogy már az első megmozdulás alkal­mával egy ilyen táncmulatság si­kerüljön... Körülbelü-i ezek a gondolatok foglalkoztattak akkor is, amikor a vonaton robogtunk vasárnap dél­után Demecser felé... Az állomáson kocsi várt l>ennütt­ket, mely elrepített minket László Albert vármegyei számellanőr, az Országos Frontharcos Szövetség demecseri csoportja elnökének lak­helye felé. Az utcák fázósan bújtak össze, Amerre csak elrobogtunk^ alig lát­tunk egy járókelőt, bár az utca hangos volt, a szél dudált és a ku­tyák ugattak... Egy hatalmas ud­varra fordult be velünk a kocsi, hol alig hogy leszálltunk, máris elősiet a házigazda, s igazi magya­ros vendégszeretettel üdvöizöl ben­nünket s egy baráti kézszorítás után l>evezet bennünket hajlékába. —­Alig hogy l>elépüiuk a szobából, hoi már inegteritve áll az aszta' a 7 ebédhez, föltűnik egy üveges szek­rény, melyből felénk virít egy pi­ros huszárcsákó. Megállunk egy pillanatra s hosszasam nézni kezd­jük, valahogy jól esik szeműinknek látni ezt a rég letűnt kedves emlé­ket, mely eszünkbe juttatja a daliás legényeket, a vágtató, kékdolniá­nyos huszárokat, akiknek nevétől valamikor hangos volt egész Európa. — Ereklye gyanánt őrzöm a csá­kómat, majd ha a fiaim nagyok leszi Kik, mesélek nekik a régi idők­ről ... Mire végére érünk az ebédnek, arra a megállapításra ke'i rájön­nünk, hogy vendéglátó házigazdánk László Albert, a 14-es nyíregyházi huszároknak volt hadnagya, egy nagyszerű ember, egy kitűnő szer­vező, akit községében tisztelnek, be­csültnek, mert mindenkinek a* emlé­kezetében vaimak még azok a vér­zivataros idők, amikor a községben szükség volt az erős kézre, amikor mindenki rettegett, s akkor egyszer, re ott termett a harctérről haza­jövő László Albert huszárhadmagy, aki másodmagával bátran szembe­nézett a fosztogatiü készülő csőcse_ lékkel és életét kockáztatva rendet teremtett a falujában. . Még most is szikrázik a szeme, ha forradalomról beszél. Micsoda idők voltak azok... — Tessék elhinni — mondja — nem rossz ez a mi népünk, csák bánni kell tudni vele... Lelkesein beszél ezután a faluban s .annak környékén megindult front­harcos szervezkedésről, melynek irányítását ő vette a kezébe. Ezt a mai mulatságot is azért rendeztem, hogy lássa meg a falu, hogy kik vagyunk mi, frontharcosok. — És fog sikerülni? — kérdez­tük. — Sikerülni kelt — mondja da­cosan, — remélni merem, hogy nem veszett kárba munkám.' A befolvt összeg leSz a csoport tőké­je, s ha pénz van, akkor mindjárt jobban tudunk segíteni szegényebb bajtársainkon... Látja az arcunkon László Albert, hogy az anyagi sikerre vonatkozó részt kétkedéssel fogadjuk, s milyen nagyot csalódtunk akkor, amikor este hét "órakor átléptük a községi mozi küszöbét, ahol azt kelleit lát­I nunk, hogy özönlik a nép, megmoz­dult a falu László Aliiért szavára. f Kilenc óra felé már ember-ember hátán tolongott, ugy, hogy kilenc órakor sor került a megnyitásra­Ks (milyen volt ez a megnyitás ?... Ilyent még egy táncmulatságon sem' láttunk. Csupa hazafias tűz és lel­kesedés, azt kellett leszűrnünk, hogy ezek az emberek, amikor mulatnak, akkor is együvé tartanak és szitják egymás közt a hazaszeretet szent tüzét, nézzük csak azt a megnyitót, melyet László Albert mondott a de­mecseri táncmulatságon : Mélyen Tisztelt Hölgyeim és Uraim I Szeretett Frontharcos Bajtársaim I A mai idők ugyan nem alkalma­sak arra, hogy mulatozzunk és vi­gadjunk, de a magyarnak örök időktől fogva az volt és lesz a tu­lajdonsága, hogy minden liánatát és búját a borba és a cigány vonójá­nak a fajdalmába temesse. Mi, akik végigjártuk a harctere­ket, a pergőtüzek mincten poklát, láttunk már ennél rosszább időket is. M 1. akik végigéltünk egy szörnyű világégést, nii, akik átküzdöttünk egy borzalmas forradalmat, s lát. tuk szent ós sérthetetlen hagyomá­nyainknak a sárbatiprását, láttunk már ennél szomorúbb és .fájdalma­sabb időket is.. # Ha szétnézünk közöttünk, akkor látunk szomorú arcokat is, de ezek a szomorú arcok nem kétségbeeset­tek, nem kétségbeesettek és pedig azért, mert minden arcon át lá­tom a remény szikráját, a remény pedig már maga is sokat jelent. Amig remény van, addig van hit, addig nincs ok a kétségbeesésre, mert a remény uj életet fakaszt, az uj élet pedig magával hozza a fel­támadást 1 Mi frontharcosok vagyunk hivat­va ápolni ezt a reményt, mi front­harcosok vagyunk hivatva megerő­síteni azt a hitet, hogy nincs messze a feltámadás 1 Nincs egyébre szükségünk, mint összefogásra! Az összefogásra, mely erős frontot és egységet te­remt! Ez az erős front és egység fogja elhozni a Ti hajlékaitokba a mindennapi kenyeret, s a határon tul élő testvéreinknek pedig a fel­támadást I A mai vigadásunk nem egyéb, mint fájdalmunknak a palástolása, annak a fájdalomnak, mely előbb utóbb lámgtengerré válik, s bele kiáltja az egész világba, hogyt /gazságot Magyarországnak! Igazságot ! Vissza a régi határok­kal! Mert csak akkor lesz a ma­gyarnak könny nélküli vigadása, ha Városi Mozgóképszínház Csütörtök, péntek Magda Schneíder legújabb vígjátéka Zsuzsanna a fürdőben Egy szegény piktor és egy gazdag modell kalandja Paramount híradó Jön! A világ leghatalmasabb filmje AUE CAESAR Jön! Előadások kezdete: 5, 7 és 9. Vásárnap 2, 4, 6, 8, 10 órakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom