Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-11 / 8. szám

1933.' január n. J^TÍRYIDÉK. s m. Csonka városi parlament Nyíregyháza képviselőtestületének; 'egésze, a mult évi decemberi utolsó ü'ésen megejtett kisorsoll

s után. egynegyed részében mintha csonkává lett volna és már azon az ülésen szó volt arról, hogy vájjon ez a képviselőtestület nem lenne-e SzükségSze.ü eg kiegészítendő ínég az 1932-es évben, hogy így, az 1933-as esztendő, már ismét teljés egészében találja Nyíregyháza önkormányzatát- í Polgármesteri íiyi atkozattai a felmerült kérdés kielégítő magyarázatot tálát- De ha a képviselőtestületi tagok működését tekintjük, már ebből fs önként folyik, hogy maga a testület nem csonkul meg, mert a lejárt mandátumok az uj tagok megválasztásáig éryényes€

k, így a képviselőtestület munkájában fennakadás vagy zökkenő be nem következhetik. Egyébként pedig addig, amíg a tagok kiegészítését a választó polgárság nem teljesítette, addig érdemleges tárgyalás sem a szakosztályokban, sem a képviseiötestü'etben amúgy sem folyik, így semmi sérelem a vá'aSztópoigárságot nem i

s érheti. Az önkormányzat hatás- és határozathozatala körébe utalt ügyek addig ei nem intéztetnek, amíg a testiét teljes egésze ismét intakttá nem válik. Ha összehasonlítást tennénk az országgyűlés és a városi önkormányzati testületik között^ akkor azt taláinók, hogy amig az ország-/ gyűlés feloszlatásától, a választások inegejtéss és ujraalaku'ásáig nem is áü fenn, addig a várost önkormányzatok háromnegyed része mindig permanens, a maga jogaiban fenn van tartva és ellenőrző jogot a vá asztópo'.gárság álandóan gyakorol az ügyek vitele felett, azoknak a még kerüietenkmt is jogaikban hagyott képviselői részérő^ akik a sorso'ás folytán a ies

tü'eti 'tagok sorából ki nem estek. A képvfseotestü'et kisorsolt tagjai heiyébe újonnan, megválasztandó tagok közé, természetszerűleg visszaváfaszthatók mindazok, akik ma mint kiépettek tekintendők. Valószínű is, hogy a három év előtt erre a tisztségre métáknak talált tagok újból" visszanyerik meg-' bizatásukat, mert most éppen ugy, mint három évvel ezelőtt, a polgárság érdekképviseleteinek és társadalmi a'aku'atamak nagy többsége, ismét egységes áláspontot igyekezett elfoglalni, a választást megelőzött megállapodásai a apján. így is van ez helyesen. Éles választási harcok provoká'ása soha sem volt, de ta'án nem is lesz szándéka sohasem Nyíregyháza város vá'aSztópolgárságának akkor, amikor városi sajátos belügyei intézésére van hivatva kiküldeni a maga , megbízottait. j Más szemszögből bírálható el, az a megmozdu'ás, amelynél az or-t Szággyülésbe kikü'dendő képviselőről van Szó. Itt országos politikai' érdekek ta'á'nak kidomboritás' ra; egyik vagy másik felfogásnak győzelméről 'ehet szó. De a városigazgatás, a városgazdálkodás, városku'tu a és szociológia, a városfejlesztcs és általában a városi üg>ek intézése, mindéi vá1 lasztópolgárr.ak egyöntetű akaiata, am^ly abban cSucso

sodhatik ki, hogy evek oly e "intézést nyerjenek, hogy abbói* minden polgárnak, a város minden "lakosának egyetemes java nyerjen kimunkálást. Ez a céi ebeg minden polgár előtt, legyen országos po'itikai, társadalmi vagy felekezeti szempontból más-más felfogása is. A városi ügyék hefyes, jó, célszerű, takarékos és mindenkit egyként kielégítő megoldása teréig a városi pöfgárság felfogásában különbség nem lehet, ezek mindenkit egyként ke t, hogy áthassanak. Ezért tömörültek egy táborba a városi különböző érdekeltségek, vallási, társadalmi, foglalkozásbeli és netán egyéb tekintetekre figyelem nélkül, mindig csupán azt a célt látva maguk előtt, amely a helyes városigazgatásnak lehet az alapja. Ha azoknak névsorát tekintjük, akik sorsolás utján kiestek a Éépvfselőtestüreti "tagok 'Sorából, de ha azokét ís figyelemre méltatjuk, akik továbbra is bennmaradtak, akkor azt keli látnunk, hogy ezeknél" képviselve volt a foglalkozási ágak és társadalmi á lások mindenike, a polgárság érdekeinek megvédésénél' minden kívána om ki volt e'égitve és kielégített maradt is. Ezekbői is fo'yóiag megá

!lapitható, hogy ne

láni különegesi és egyéni' érdekek felszínre törekvésén kívül, már három év előtt is, helyei' megfontolásból" indult ki a választ ópoigárság. ,\eni is talá ható semmi ok arra, hogy most is más állásponton legyen annyival"is mkább nem, m-it most ís, a választási küzdelmek elő zetes fcvezetését célozták a társadalmi-egyesülések és érdekképviseleti Szervek egy egységbe tömöritésé.e létrejött megá lapodások. Nem volt tehát és nem 'fesz csonka a város parlamentje, mert minden érdekképviselet talált és talái, amely tisztán városi, városfejlesztési' és városjóléti Célt lát maga erőt

t. A város kommunitási érdekein telmen6, távo'abbi Vagy egyéni érdekek Szolgá'atának kielégítése pe^ dig célja a váasztóközönségnek amúgy sem lehet, az a képviselő-' tes

tüieti tagok váasztásánái figyelmen ki'vüt maradhat és kivüi is hagyandó . j Yárosi Mozgóképszínház Kedd, szerda A legbájosabb német filmbohózat 10 felv. 11 ot szív egy par Ot Ádám egy Eva főszereplők: Jenny Jugó, Rolf v. Goíh, Huszár Pufi T.. . Johnny WeissmQllerrel ... Jon! TARZAN J

on 1 Előadások kezdete; Vasárnap 2, Hétköznap 5, 7, 9 órakor 4, 6, 8, 10 órakor Szarka Sándor dr. negyven éves jnbilenma i Egy érdemes férfiú negyven és es jubileumát ünnepelte a királyi törvényszék bírói, ügyészi "és jegyzői kara az elmú? napokban. Az 1923. évben nevezték ki az itteni törvényszék tanácselnökévé azt a magyar biröt, aki mindenkit Szeret és akit mindenki szeret. A művész ecsetje^ vésője róla mintázhatja a magyar bíró típusát- A Jókai 'Mór író »Régi jó táblabírák® alakja elevenült meg egyéniségében. Gróf Tisza István világhíres po itikusnak tántorít hatatlanu

1 ~ meghitt híve volt. Arca mindig derűs, kék szeme tisztán csillog, min't a napfényes égbolt, mely az egyetemes emberszeretet boldogságát hinti szét környezetére. Mindenben az egys

7e' üségben, természetességben látta a nagyszerűséget. : Nem okoskodó, nehézkes, kicsinyeskedő, éictt

e!en jogi elméleteken nyugvó szobatudós a l>rói székben, — hanem a jogeset izzik, hullámzik és kiformálódik a nagy élettapasztalatokban gazdag le ki kohójában, —. s ezért van az, hogy a leikében kiaiaku't, Szivén átszűrt ítéleti alkotás olyan meggyőző eleven valóság, meíybői kicsillan az igazság és kiviláglik a megértő méltányosság. Tudatában van annak, hogy a lé'ek magassága és a jeüem erőssége és egysége teszi a magyar bírót. Ebbm áli a jogalkalmazásának a művészete, mert nem az élet van a jogért, hanem fordítva. Megvalósítja cselekvésében azt az á'iamé:eti eszmét, inikép a magyar bírák hivatottak elsősorban arra, hogy az igazság és egyetemes emberszeretet igéinek ál'hatatos terjesztésévei éietre keltsék a magyar összerakásnak és nemzeti összeforradásnak mindennél elsőbb gondolatit, — és ezzei mérhetetlen szolgálatot tegyenek a magyar feltámadás szent ügyének. A magyar bíró életének gyöngye, öröme a hivatal, mely egyéniségét teljesen leköti és egész éietén át hordja a mártír keresz-' tet, — a bírák derék asszonyai pedig viselik a fáradságos élettel járó mártír koszorút. És ebben a küzdelmes életben dr Szarka Sándor megtartotta derűs jó kedélyét, ruganyos frisseségét. Mindenben és mindenkiben a szépet, jót, igazat és nemeset kutatta és Játtá meg és ezek szerint értéken az embereket. Nem az igazság függ tőle,, hanem ő függ az igazságtól és méltányosságtól". Ugy az ügyvédi kar, mint a jogkereső közönség te.'jes megelégedésére tölti be nagyszerű hivatásátA kir. törvényszék bírói, ügyészi és jegyzői kara teljes ülésben ünnepelte a jubilánst, mint a kúria bírói rangbéli tanácselnököt a tényegesen e'tö tött negyven é\es igazságügyi "Szolgálata alkalmából. É etrajzát a következőkben ismertetjük; Dr Szarka Sándor MáramaroSSzigeten szüieteit az 1867. évi ja16. napján. Az 1892. évben a jogtudományok doktorává avatták. — Egy ideig ügyvédje ölt vo t. Az 1893. év január hó 2. napján tett esküt, mint a máramarosszigeU kir. törvényszék joggyakornoka. — Ugyanebben az évben aradi 'törvényszéki "aljegyző lett. Az 1896. évben törvényszéki 'jegyzővé és ugyanebben az évben albirövá nevezték ki. "Az 1904. évben vi ágosi járásbiró -'ett s ily minőségben az 1907. évben A'agySza'ontára heeteöM JL AKI l\; lyezték át- Az 1912. évben a nagyváradi kir járásbíróság vezetőbe lett kir. ítélőtáblai bírói címmel és jelleggel. Az 1920. évben az o

ráh megszállás következtében a mátészalkai' kir. járásbírósághoz fce rüit, mint járásbíróság! «lnök. Az 1923. évben a nyíregyházi kir. törvényszék tanácselnökévé nevezték ki a III. fizetési csoport jellegéve

1, vagyis kir. kúriai 'bírói jeléggel — és azóta itt működik közöttünk. r > Ezen kívüi az egyházi életben is tevékenykedik. Az 1894. évben az aradi Vei. egyház presbiterévé vá'asztották. Az 1907. évben nagys

za

rontai egyházmegye ügyésze lett, amely egyházmegyének Gróf Tisza István vo't a gondnoka. Kit év muiva tanácsbiróvá választották és ny minőségben működött az 1921. évig, amikor is az ország elszerencsétienü'tét előidéző és eredményező forradalmi Időben, a nemzet örök fájdalmas gyászára, hősi mártír "halált halt Gróf Tisza István he yére őt választották meg egyhangú lelkesedéssel egyházmegyei gondnokká, és azóta állandóan gondnoka a nagyszalontai egyházmegyének. Az 1926. év óta zsinati tag és a ref. konvent tagja. A Tiszántúl ref. egyházkerület tanácsbirája, és mint legidősebb egyházmegyei gondnoka az egyházkerületnek, az 1932. év december havától az uj kerületi gondnok megválasztásáig, mint helyette* gondnok s

zerepeí. A teljes ülésben dr Hés Andor kir. kunai'biró, törvényszéki elnök méltatta dr Szarka Sándor világi és egyházi magas Ívelésű működésének érdemeit mély az ántásu gondolatokban és sok szerencsét kívánt a további munkásságára. Dr Szarka Sándor meghatottan köszönte meg a szép szavakat és jókívánságokat. A teljes ülés ^z ünnepeit lelkes éljenzésévef záródott. Az ünnepségnek folytatása volt Szombaton este a Korona-szá íó éttermében; ugyanis társas vacsorára jöttek össze a tsijes ülés tagjai a jubiláns tiszteletére, ahoi a kir. közjegyzők'és az ügyvédi kamara küldöttsége is megjelentek. Ez alkalommal dr Tóth Pál kir. kunai bíró, tanácselnök, dr Szekeres Ferenc Leó kir. törvényszéki biró

v dr Vernes István kir. ügyészségr h. e.nök, dr Murányi László, dr Konthy Gyu

;a és dr Schönpfíúg Jenő mondottak eszmékben gazdag üdvözlő beszédet, melyekre az ünnepeit válaszolt és (jiegkaszcaite * Szíves üdvözléseket. A társas vacsorán levők a legjobb hangulatban voltak együtt a záróráig, éá egy érdemes ember kedves em lékével távoztak a Koronából. i — Érős, vfirbO, Kövér emt»r## számára a természetes xFtrtmc Józset« keserűvíz naponként való ívása a legkisebb erőlködés nélkül könnyű és rendes bélmüködést biztosit. Számos szakorvosi jelenté* bizonyítja, hogy a Ferenc Józaet vlz szív- ét idegbajosoknak, ve«eés cukorbetegeknek, valamint köszvényben és cauzban szenvedőknek is nagyon jót tesz s ezért méltán megérdemli 'a legmelegebb ajánlást. A Ferenc 'józset keserűvíz gyógyszertárakban, drogériádban es füszerüzletekben kapható}