Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-11 / 8. szám

4 JNYíryidík. 1933. január IX. Éber ántal dr. az állami iniervencionizmns, a vám- és mnnkaprotekcionizmns megszün­tetésétől várja a kapitalista termelési rendszer rugalmasságának visszatérését Szombaton délután tartotta meg Éber Antal dr., a Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamara elnöke, a Magyar Olasz bank vezérigaz­gatója, Nyíregyháza város ország­gyűlési képviselője, a magyar köz­gazdaságtani tudomány egyik leg­főbb büszkessége a Bessenyei Körben hirdetett előadását a ka­pitalizmus vá'ságáról elterjedt fel­fogás kritikájáról. Az előadáson, amely a vármegyeháza nagyter­mében folyt le, nagyszámú hall­gatóság jelent meg, amelynek so raiban ott láttuk városunk szel­lemi életének kiválóságait, a gaz­dák, iparosok, kereskedők népes táborát. Az illusztris előadót Mikecz Ödön dr. főispán, a Bessenyei Kör elnöke üdvözölte, aki meleg­hangon köszöntötte a megjelent hallgatóságot is. Rámutatott a fő­ispán megnyitójában a közgazda sági tudomány terén megnyilvá­nuló érdeklődés jelentőségére és Éber Antal dr. előadását a Bes­senyei Körben folyó tudományos aktivitás megnyitójaként üdvö­zölte. Éber Antal dr. az üdvözlést és az élénk érdeklődést megköszönve, azzal kezdte magas színvonalú, rendkívül érdekes és klasszikus retorikával felépített előadását, hogy ma mindgyakrabban halljuk és olvassuk, hogy a világválság egyik oka a kapitalizmus struk­túrájában rejlik. Azt halljuk, hogy a kapitalizmus reformra szorul, mert gyáva a válság napjaiban és nem lép fel erélyesen a válság leküzdése érdekében. Ennek a kérdésnek ma már egész irodalma van. Ha azonban megkérdezzük azokat, akik a bajokért a kapita­lizmust okozzák, mit értenek ők a kapitalizmuson, száz közül alig akadna egy is, aki definiálni tudná a kapitalizmus fogalmát. Ez a definíció nem is könnyű, maga Werner Sombart élete felét töl­tötte azzal, hogy a kapitalizmus fogalmát igyekezett definiálni. - Annyi bizonyos, hogy a kapi­talizmus fogalma nem származik a közgazdasági tudomány kuta­tásaiból, hanem a szociáldemo krácía konstruálta meg a harcra­gyujtó fogalmat, hogy ezzel je­lölje meg azt a gyűlölt gazdasági rendszert, amely ellen küzd, hogy igy a tömegben ellenszenvet kelt­sen ez ellen a rendszertel szem­ben. A kapitalizmus fogalma tehát nem tudományos, hanem agita­torikus politikai forrásból ered. A közgazdasági tndomány indi­viduálizmusról és kollektivizmus­ról beszél, ezeket a fogalmakat kritikailag feldolgozta és definiál­hatja. Az individuálizmus rendjé­ben a tőke, a termelési eszköz magántulajdon, a kolektivizmus rendjében az állam tulajdona. A kollektivizmusban nincs meg az egyén kezdeményezése, kockázat­vállalása, mindez az individualisz tikus termelési rend kimagaslá tulajdonsága. A kollektív rendben a kockázatvállaló a bürokrácia, az állam. Éber Antal dr. gyakorlati és el­méleti adatokkal érdekesen alá­támasztott okfejtéssel kimutatta, hogy az individualisztikus terme­lési rendszer egoisztikus, de ki­hatásaiban egyetemes érdekeket szolgál, a szociális és kulturális jólét biztositéka. Csak az indivi­dualisztikus rendszerben fejlődhet ki a takarékosság, amely a gyer­mekekről való gondoskodás ha­talmas rugójától nyer erőt. A szo­ciális és kulturális haladásra nem káros az egoisztikus rend, ezt mutatják a mammuthvagyonok ál­lamának, az Egyesült Államnak kapitalistái, akik közül egy Roc­kefeller, egy Carnedgie az élete folyamán szerzett vagyont nem­csak saját nemzete, hanem az egész emberiség szociális és kul­turális érdekének szolgálatára ál­dozta fel. A svájci, hollandi pénz­emberek voltak a tőke legkímé­letlenebb képviselői a hitelügyi tárgyalásokon, de Hollandia volt az a nemzet, amely 30.000 éhező magyar gyermeknek otthont nyújtott és Svájc az az ország, ahol nincsen koldus, ahol nincsen sápadt gyermek. A kollektivista bürokrácia el­sorvasztja a gazdasági életet. Megszűnik az egyén felelősség­érzete, sikerambiciója, vállalko­zási kedve. Az individualisztikus rendszerben a szabad piac sza­bályozza a gazdasági termelést, a szabad verseny szabad játéka biz tositja a termelés zavartalan rend­jét. Cassel az atomisztikus társa­dalmi rendet tartja a legideálisabb, nak, amikor szabad cserekeres­kedés egyenlíti ki a termelést. A régi liberális iskola szerint az államnak nincs egyéb teendője, mint a jogrendre felügyelni. A szociálista Lassalle gúnyolja azt a „bakterállamot". De vájjon nem inkább nevetseges az állam, ami­kor káposztát savanyit és nad. rággombot árul ? Az előadó a kompenzációs el­mélettel cáfolja meg azt az állí­tását, hogy tökéletesedő gépek okozzák a gazdasági válságot, a munkanélküliséget. — Szenzáció erejével hatottak Éber Antalnak a szovjet jelentésekből idézeti adatai, amelyekből kilünik, hogy a kolektivista termelés nyomorba döntötte a munkásságot. Megállapította azonban az elő­adó, hogy a kapitalista terme'ési renddel is baj van. Már a szovjet képviselői hangoztatják, hogy el­vesztette rugalmasságát a világ­válságában. Ezt ők kárörömmel Ma kedden csak férfiaknak! Asszonyok veszedelme Szerdán csakis nőknek! Asszonyok öröme Minden idők legizgalmasabb Szigorúan csakis felnőtteknek ! s legmerészebb filmje az Apolloban szögezik le. mi azonban tudjuk, hogy sajnos, igazuk van ebben. A főbaj abban van, hogy ma az individualisztikus és a kollektivista termelési rend közé az inter­vencionalizmus, az állami beavat­kozás rendszere ékelődött, amely a munka és a vámprotekcionizmussal megbénítja a szabad verseny sza­bad játékát. Rendkívül érdekes volt az előadásban a komparatív számok elméletnek szemléltetése és az idevonatkozó közgazda­ságtani fejtegetések ismertetése. Kitűnt, hogy ha pl. Ausztria 100 munkanappal termel búzát és 100 munkanappal pamutot, mi pedig 200 munkanappal termelünk pamutot és 150 munkanappal búzát, akkor amennyiben Ausztria olcsóbb termelése mellett is tőlünk veszi a búzát, mi pedig Ausztriától a pamutot, mi is jól járunk és Ausztria is nyer. Az is meg­ragadta a "hallgatóság figyelmét, hogy amikor egy tudós a szovjet­munkások közöttjárt és konstatálta, hogy vannak nagyszerű üzemek, de nincs mérleg és a munkások . kenyérjegyen tengődnek, a szovjetmunkásoknak arra a kér­désre, hogy Svájcban mikor kiálltják ki a proletárdiktatúrát, azt felelte, hogy majd ha a mi munkásainknak is olyan sorsuk lesz, mint néktek. A munkabérek a legnagyobb százalékot Orosz­országban érik el. de nem azért, mintha talán ott jobb dolga volna a munkásnak, hanem azért, mert hiányzik a munkás egyéni ambíciója, ami rugó az indi­viduálisztikus rendszerben. Éber Antal dr. fejtegetésének konklúzióját abban foglalta össze, hogy nincs szó az individuálisz­tikus termelési rend válságáról, hanem arról van szó, hogy az állami intervenció túlságos és a protekcionizmus elsorvasztja a szabad kereskedelem szabad játékát. Az államnak meg kellene maradni a jogrend és az ethosz biztosítása mellett és szabad utat kellene biztosítani a termelés és fogyasztás számára. A politikusok addig nem érnek célt, amig el­zárkóznak a közgazdaságtudomány igazságaitól és ellenkez őjét csinál­ják annak, amit a közgazdaság­tani tudás hirdet. Eber Antal dr. meggyőző erejű és mindvégig lebilincselően ér­dekes előadását lelkes éljennel fogadta a közönség, Mikecz Ödön dr. főispán meleg szavakkal mondott köszönetet az értékes és élvezetes előadásért, továbbá a nagyközönség intenzív érdeklő­désééret. A Református Leányegylet vasárnapi knltúr­délntánján neves szereplők gárdája vonni te] | csak ezen a műsoron lép fel a A Református Nőegylet vasár­nap, január 15-én délután öt órakor tartja kulturdélutánját, amelynek műsorán előkelő' sze­replők nevét olvashatjuk. így Spányi Géza dr. igazgató főor­vos, a Bessenyei Kör főtitkára felolvasással szerepel a kultur­délutánon, Spányi Géza dr. az esztetikai filozófiai életszemléle­tével járja az élet utait és mély impresszióinak mindig eredeti, egyéni és magas színvonalú ki­fejezést ad előadásaiban. Ugyan­város mindig lelkes visszhangot keltő szavalóművésznője, dr. Ga­ray Gyuláné, aki gazdag színe­zetű, mélyen kultivált előadás számaival mindig nagy sikert aratott. Sikerült megnyerni a Nő­egylet délutánjára Ambrózy Fe­rencnét is, aki a zongora előkelő izlésü és nagytudásu mestere. A táncművészet is méltó reprezen­tatív értéket nyert a műsoron Stark Liliben, aki sugárzó jelenség lesz a kultúrdélután műsorán. Csütörtökön, 12-én dr. liceális előadást a A Bessenyei Kör csütörtökön! déíután 6 órakor folytatja hceális előadássorozatát, ez alkalommal dr Schárbert Ármin, a szakosztály ef\ nöke tart eiőadást a hangyák éle-t térőf. A roppant érdekes tárgy bi-| zonyára megmozgatja az érdeklő-* dőket, mert hisz olyan előadó fogi ja a termeszek éi etét megvilágítani,: aki maga is már közönségcsábitó tudása gazdagsága és megvílágitá J Schárbert Ármin tart bangyák életéről sai újszerűsége folytán. Az elő-* adáshoz teljesen uj diapozitfveket, készített ez alkalomra a .Bessenyei; Kör s Így már a képek Szempont-! jábói is vonzó lehet az előadás, Az e'őadás a .Jíossuth-reálgimná­zium diszte mében lesz s este 6 óra kor kezdődik. Meghívókat külön csak a tes tü'eteknek, iskoláknak küld Szét a szakosztáfy, a közön­séget ezúton hívja msg a vezető­Gluck Jenő bútoráruháza Alapítva 1903. Telefon 234. H&Hdálábes* mattracok, stb. árban, minőségben, választékban vezet. Saját készitménytí foutelek, garnitúrák, reScamisfe, . csodaszép kivitelben, meglepő olcsón* g

Next

/
Oldalképek
Tartalom