Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)
1933-01-04 / 3. szám
jNrtríftYinÉic 933- január Hasznos tudni mindazoknak, kik az ártalmatlan és tisztán természetes hashajtó ásványvizek iránt, nagyobb bizalommal viseltetnek, hogy Schmidthaner /AV VSN keserüvize hatékony forrás-sókban egész Európa leggazdagabb ilynemű ásványvize Rendszerint már kisadag l/i vagy Va pohár elegendí, miáltal a nagyobb mennyiségek fogyasztása feleslegessé válik, tehát gazdaságilag is viszonylag a legolcsóbb, Egy várostörténeti mnnka tannlságai gazdasági válság a 80 as és 90-es években ...Egy könyv akadt a kezembe. Födele kopottas, feveTei 'sárgulni kezdenek már, mint az őszi falevél, de a t a rtalma örök érték a jöv vő "gyermeke részére, melybői megismeri a város történetét s becsülni az elődöket. A címe: »Nyiregyh£za az ezredik évben«. Szerzője: Geduty Henrik. Nem tudtam letenni, míg végig nem olva stam. Hatalmas, nagy koncepciójú munka. A várostörténeti" dokumentumoknak kincsesháza. Érezzük a sorokbői nem csak a történetíró hivatottságát, de a filozófus megértő szellemét is, amint Nyíregyháza helyzetét, annak "minden vonatkozásában megvilágítja. Nemes közvetlensége, egyéni sj-iiusának varázsa önkénytelenül iS leköti" az olvasók "figyelmét. — Kevés ií'yen emelkedett, a haza és a váro s iránti igaz Szeretettői áthatott könyvet lehet olvadni napjainkban. mint aminő ez. 1896... A Millenium ével Magyarország dicsőséges fennállásának iooo-ik éve! Mennyire más világ von az. Szinte ugy tűnik föl, hogy egy egé^z korszak váasztja et tőle a" inai nemzedéket. Közbejött a nagy világégés, a 4 évei világháború, utána, a belső háború, majd a gazdasági' válság nehéz háborúja, mely m'ég ma is tart éspedig fokozott intenzitással. Mintha 100 év telt volna fel. anynyi minden történt azóta! *_ »Miiyen má s volt az élet a régi jó béke világban!» — »Apáink boldogabban élték a régi jó ídőkben»! — sóhajt fel 'a mai'kor gyermeke. aki "sokszor hallhatja ezt a felkiáltást napjainkban — s végű* maga i5 hiteit ad e megállapításoknak. Szinte beleidegződik. ...Pedig, "ha alaposabban tanulmányozná hazánk avagy váro sunk So-as ,90-es éveinek törtenetét (vagy a még régebbi évtizedek tör' ténetét), akkor az elébe táruló reális valóság szélvihara elementáris erővel s zaki{aná föl "előtte a mult fátyolát s akkor elébe állana megjelenne e'őtte az azon korbefi nyír egyházi embertipuSj egy férfi, gond••zántotta arccal görnyedt vátokkal s munkától kérges kezeivel... ...De -Szemeiben nem csüggedés, hanem bizakodás és akaraterő tüza ég! Elédbe áU most 1932-ben és igy Szól hozzád: — Ne panaszkodj, nem terjeszd a csüggedést és kíshitüséget örökös zugolódásaíddai a Sors elíen v mert még jobban kivívod annak haragiát, hanem jöjj velim, elvezetlek a letűnt évek ködbeve ssző obeIiS zkjeihez._hogy megtekintsed azok feliratait s megtanuljad, hogy a te korodban 1932-ben unos-untalan emlegetett gazdasági' válság nem uj, nem a mai 'idők privilégiuma vagy keresztje... Tudd meg Jiogy nu"a te apáid és nagyapáid épp oly keservesen nyögtük a gazdasági válság éveinek súlyos terheit és küzdelmeit, akárcsak ti most... * Iíy obeüszkekre vésett örökbecsű sorok ragadták meg a figyelmemet a cikkem elején említett könyv olvasásakor. Lapozgassunk benne!... A Ill-ík A váro s élete (1896) c. fejezetben a következőket olvashatjuk a 75-ik lapon. — »Iparnak é s kereskedelmnek Sokat ártott a gyár. A kisiparos helyzete mind nehezebbé válik! A munka nálunk nem olcsóbb ,mint másutt, az előállítás tehát a kisiparodnak aránylag nagyobb költségbe kerül., mint a gyárosnak, míg az épp emiatt olcsóbban árulhat amannál. A kereskedelmet viszont a gazdálkodás és az ipar nyomasztó helyzete s uj tj a és a kereskedelmi utazók titkos raktárai is bénítják helyzetét. A pénzpiac jelenlegi helyzete^ drágasága sem kedvez az említett két foglalkozási ágnak. — Általában városunk ' közgazdasági helyzete az ezredik évben 'nem mondható kedvezőnek. A forgalom minden vonalon megcsappant, az egész ország nyög a gazdaságii válság s ufya alatt.« (Mintha csak 1932-ten írták voiezeket, annyira reátílik a mai időkre is.) A 247-ik oldaaion a iX-ik Ipar c. fejezet alatt többek között ezeket olvashatjuk: — »Nyiregyháza ipara, habáf 760 mestert foglalkoztat, a legkülönfélébb ágakban, a z ezredik évben mégsem mondható virágzó helyzetűnek^ mert a jelentő sebbl iparágakban rendkívül nagy a verseny .másrészt azért, mert a mezőgazdasági válság nyomasztó terhét a mi iparunk is -sínyli, amenynyiben a fogyasztás nem tart lépést a termeléssel*. (Ebbői "láthatjuk, hogy abban az időben is nehéz vo'ít a helyzet s nem voit ismeretien a gazdasági válság fogalma.) Hosszura nyúlna cikkem, ha több példát i s mutatnék e mü tanulságaiból. De befejezésül még egyet... Amint pl", a 22-lk és a 23-i'k oldalán olvadunk, csodálatba, sőt, bámulatba ejti "a mai idők emberét. Mer t dacára a z akkori nehéz időknek. á ^áro s óriási összegeket fordított közcélú hasznos beruházásokra és kulturális intézményekre. íme: ,»Váro sunk törzsvagyona c sak valamivel van tui a 4 millión. (Fr t.) £s e 4 millióból kettőt a város, mint Űyeii, — az utolsó hat év alatt modern jellegű, fényes kivitelű, jövedelmező beruházásokra költött ei s mindenesetre megüti a harmadik miHiót a hozzájárulás • nak az a többi része, mit a város polgársága köz\-etett uton: adókban, vagy társadalmi itfton, vagy az egyes egyházakhoz, testületekhez való hozzáfártozás utján áldozott további közintézmények létesítésére. — Annyit "je'.ent ez, mintha Budapes- a maga 240 miüó forintnyi közvagyonából hat év alatt 150 miiüó t, vagy Debrecen a maga 22 milliónyi törz'SvagyonábóL ugyancsak ezen idő alatt 14 milliót költött volna eí fcözcéokra. Ha s 0ha máskor nem mutatta volna meg —< ugy ez utolsó hat év atatt napná' fényesebben bizonyította be Nyíregyháza ,hogy teljesen a kor színvonalán álíó._ annak"követelményeit teljes mérvben felfogni' 'és megvaitfSi tani tudó, előkelő szslíemü város.« íme az irá s 1896-ból. "E mü lapjait forgatva láthatjuk az akkori nyíregyháziak életében nemcsak a küzdelmeket, de azt is, hogy áldozatokat is tudtak hozni "a közcélokért. Láthatjuk továbbá a váró 3 és egyházak akkori vezetőségének jövőbelátó célkitűzéseit, amint pí. egymásután valósítja meg a törvényszék ép'ü'etét, a nagykiterjedésű huszárlaktanyát, a központi 'ev. népiskolát, a színházat, a vármegyei "Székházat, a polgári leányiskolát, a ref. p'aróchia és iskolát, a>Korona-Szálloda épületét stb. ...Tehát akkor is voltak "nagyszabású építkezések, még nagyobbak, mint a maiak, ebből következtetve gondolhatjuk, hogy az adók sem lehetek túlságosan alacsonyan kivetve... ...Azért a hátralékok sokkai kisebbek voltak, mint manapság, —. az bizonyos. Cikkemnek s zükkre szabott keretei nem engedik meg, hogy bővebben ismertessem ez örökbecsű mílienáu 3 várostörténeti munkát, Nem is ez volt a célom, mert hiszen ismeri e müvet mindenki és annak közszeretetben élő illusztris íróját. C supán az volt a célom* hogy az eltelt 36 év távlatából élőtérije hozzak pár, — ma is aktuáfis — problémát és az abban rejlő tanulságokat. Ezek között a fegértékesebb tanulmány az v hogy bár küzdelmek és bajok mindig voltak, de azokat csak bízó hittel, erős kitartással v vállvetett munkával és áldozatkészséggel lehetett orvosolni. Heroikus munkát végzett nyír' egyházi "ősök legyetek áldva haló poraitokban is! H. Gy. áz új középiskolai reform megváltoztatja az érettségi vizsgarendszert Ezulán csak a főiskolai tanulmányok elején kell éretségit tenni I-íóman Bá'mt kultuszminiszter kezdeményezésére minisztériumában abból a s zempontbói tanulmányozzák a magyar középiskolai oktatás ügyét, hogy a miniszter felfogása Szerint "Szükséges reformokat hogyan lehetne a legegyszerűbben és legmaradandóbban megoldani. A középiskola^' típusok egységesítése a miniszter elgondolásának alapja. A jelenleg érvényben levő három-négy iSkolaíajta ugyanis Hóman felfogása s zerint nem felei meg a megváitozo.t életkörülményeknek: legfeljebb két oíyan iskoatipust tartana ideális állapotnak, amelyeken belüi áz ífju ság részben ar, egyetemi 'tanulmányokhoz szükséges előképzettséget nyeri, részben a gyakoria ti élet Számára nélkülözhetetlen tudással ismerkedik meg. Előreláthatólag a középísko'ai re formok kapcsán történik májd meg az érettségi "vizsgálat átalakiása is, ami' a miniszternek régebbi terve. I Noha ebben az hányban még ninc^ egységes kialakult felfogás, jól informált Jjelyen ugy tudják, hogy az egyik felmerült ötlet Szerint az érettségi vizsgálat nem a középiskolai tanulmányok végén, hanem a főiskolai 'tanulmányok elején történnék m eg s valamivel szigorúbb formák között tartanák^ mint eddig. így végezve eC a főiskolák Számára kiválogatását. Ennek a megoldásnak nehézsége^ hogy együtt járna vele a minősítési törvény megváltoztatása is, mert a jelenleg érvényben levő törvény s 2erint "sok állami'és közhivatali állás alapfeltétele az érettségi viz sga. A másik öt-'et szerint a ke J reskedeimi" iskoláknál régebben bevezetett módon reformálnák m'eg az érettségit: a maturanduSnak nem minden tárgyábó 1, hanem csak! két, legfeljebb három tárgyhó' kel1 lene érettségi vizsgát tenni, szóban és írásban. A kormán? nem foglalkozik a tisztviselők fizetésének csökkentésével sem nagyobb arányú létszámrednkclóval A 'jövő évi'költségvetés összeüli'- ' tusának munkája már annyira elő- " íehaladott stádiumban van, .'hogy Imrédy Béla pénzügyminiszter reszortonként tárgyai az fl.'etékes miniszterekkel az egyes tárcák költségvetéséről. Jól informált helyről közölték velünk ezzel kapc so'atban, hogy a kormány nem Szándékozik a Tyler je.entésbői olyan sufyos konzekvenciákat levonni, mint amilyeneket a; népszövetségi megbízott kívánt. A pénzügyi" kormányhoz közelálló helyen kijelentették, hogy az állami "alkalmazottak Tizetésének ujabb redukciójáról szó sipcsen és a kormány a létszámcsökkentés gon dolatávai sem foglalkozik. A költ^ ségvetés főösszegét 760—770 millió péngő körül tervezik megállapítani. Glcick Jenő bútoráruháza Alapítva 1903. Telefon 234. árban, minőségben, választékban vezet. Saját készitményíi ^andaiéber fosstelelr, garnitúrák, pefeamhk, mattracok, stb. csodaszép kivitelben, meglepő otosőeí.
