Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-04 / 3. szám

1933. J anuá r 4­és Nagy Margitka bájosságukkaí, Víg Károly, Labanc János, Bárdi Péter, Both István, Szabó Imre, Drenyószky Pál és az utolérhetet­len Raksányi "Sándor humorukkai ragadtatják heves tapsra a közönsé ge t. A hangu'at igen emelkedett^ amikor a pódiumon megjelenik Keéky is tván városunk népszerű humoristája, aki a heíyi 'aktualitá­sokról tart igen szellemes és ta­gadhatatlant gazdag humoru felol­vasást. Mindenki nevet Nyíregyháza földrajzán, az érdekes összeházasí­tásokon, az ökö beszólított kezű Szobron és más hasonló lendkivül találó, csípős és mégsem bántó megjegyzésekén. Keéky dr. állan­dó de,ültsógben tartotta a nézőte­ret, alig akarják leengedni a pó­diumról. A Szilveszteri hangulat akkor lép tetőfokára, amikor a Szilveszteri Cirkusz vonul" fel a színpadra. Ezzel a Számmaf a műkedvelő gárda olyant produkált, me'yhez hasonlót keveset láttunk. Díszére vált vol­na ez a cirkusz igazi artistáknak is. A siker tejfölét itt is Raksányi Sándor Szedte le. Mint zsonglőr­király mutatkozik be ezúttal a kö­zönségnek. pálcáhegyen forgat tá­nyért, négy labdával dobálódzik egys zerre s megmutatja, hogy mint ar tiSta is meg tudná keresni 'a ke­nyerét ha n^yon ráfeküdne erre az ágra még a beszéde, a hanghor> dozá sa is tökéletes. Miss Leona, avagy helyesebben mondva Nagy Margit, a világhírű büvésznő sem maiad ef Raksányi mögött. Gyertya mutatványával csakugyan •Ibüvöíi • a közönséget­Amikor Max Morton, "illetve Nagy Sándor, az acélember hajlit-­gatni • kezdi "a patkóvasat fogával, azután kovác smüh«lyt rendeztet be a hasán és a z ülőn ütni 'kezdik a vasat, valamint amikor ráül négy atyafi. elhangzik a háta mögött a legszebb és legméltóbb kritika: Nahát, ezzel az emberrel sem vol­na jó kikezdeni.... ~ Tim és Tam excentrikusok, Se­bők Bibi és Nagy Margit, a frakkos Szerecsenek, e'énkvarázsolták a bá­rok hangulatát, egy-egy pillanatban azt hittük, hogy a Royal-orl»um né­zőterén ü üníT Sikkesen táncoltak. C. Turány Endie, a közkedveit bo­hóc szereplése kap sok tapsokat. Majd egyszer csak mindenki leg­nagyobb ámulatára megjelenik a Színpadon egy ló, egy igazi ló, c supa tüz, temperamentum arabs félvér^ viháncol, kapái a lábával, hajbókol, a közönség gurui a ne­vetéstől, mindenki azt lesi, azt ta­lálgatja. hogy vajon ezt a tempera­mentumos erős lovat, melyet Spir­nyák Idu s oly délcegen ü> meg, vajon kik alakítják. A találgatás azonban meddő marad, 6 az inkog­4 nnó is megmarad. < Az erőbüvész Heiling Károly, mindenkit fept'pál, "három mázsát emel fel egy szerre s egyszerre csak a bohócok kiszaladnak a három máz sávai... Tizenkét óra előtt néhány perc­cel ismét széjjef megy a függöny és a közönség egy pillanatra magá­hoz tér. ismét komolyak issznek az arcok, a s zí npadon ott áli Bálint Mihály »Éjféd é'etképe«, a múlt, jelen. jövő. Kovács László tanító jelölt Szavalni kezd. Minden egyes mondata megfogja a leikeket. A tekintetek önkéntelenül is a ros­kadozó öregemberre, 1932-re és az ifjú, de titokzatos 1933-ra tévednek a mu't, jelen, jövő gondolatai át­hatnak mindenkit, egys zer csak el­sötétedik a s zm és... meghalt 1932. Sötétség támad a teremben, a z uj év sze;e nyargat az olvadó utcákon, az uj év, ez a néhány piílanatos csecsemő beszökken az ablakon, beszűrődik gyér világosságon át a terembe. ho( s zázak ütnek egymás mellett csendben, tíhegve, szótla­nul, CS zébe jut mindenkinek az el­múlt év, amely valahol ott vánszo­rog már a világűrben, az Ur felé, hogy Számot adjon arról, hogy el­végezte-e munkáját... Ebben a mi sz tiku s fényben és hangulatban mint­egy varázsütésre, megremegnek a falak és fölzúg, fölsír ennek a soktat Szenvedett népnek az imája, a Hmi ­nuSz. Egye tlen dobbanással fel­emelkedik mmdenki s száll az ének; Száh a befejező akkord: »Megdün­hődte...« Érzem, hogy könny szökik a s 2emembe és azt is érzem, "hogy csakugyan megbűnhődte már enép a multat. Istenem, adj egy-egy bol­dogabb jövendőt, nézd, ez a nép nem ro ss z, nézd, még csönd van... De már vi ágoSodlk, a zene rákezd, csattog a csárdás, rakétaként föl­szalad egy konfetti. Egyetlen rlng­hu'lámá változik á terem... Ez a nép belüi sir, de kivü' vigad... Te­mm Al EMBER ÉLfilE, KA kenőcs a tutmist ARIIIM A2 ENVHt. f:!?-' . OtCSÓ HAS ...... me tik e zerkii encSzázliarmtnckettőO méftóságát... És üdvözlik az ujat; * , Mire kijövök a s zabad ég alá, már mögöttem hagytam a m ultat, az utcákon minden a régi, csönd van. csak a z ereszek csobogása hal­latszik... Hol vigad Nyíregyháza február 1-én? Február l-e a farsang zajos ünnepe lesz. Ezen a napon ren­dezi meg a Nyíregyházi Városi Dalegylet hagyományos vigestjét. ötletekben gazdag programm, szines, hangulatos műsorszámok, előadás után reggelig tartó tánc, ezek a vigest keretei. Már most készül a dalegylet közönsége a nagy vigasságra s vele tart az 1 egész város. Mert minél viharo­sabb odakünn, a nagyvilágban, annál derűsebb, szivárványosabb idebenn, életünkben, hogy felejt­l sük a ránkerőszakolt rosszat a l győzelem jóreményében. Hova jön Bársony Hózsi és Willi Fritsch? T ,Tx éSSSüK! Újévi cselédfogadás A Buza-téren, a Reich-korcSma előtt csoportokba verődve tárgyal­gatnak a tanyasi gazdák és cselé­dek. Paraszt s uha ncok tréfálgatnak, fiatalabb cselédlányok és idősebb asszonyok fázósan bújnak össze. Az egés z teret el'epik a feketeruhás^ csizmás férfiak és tarka ruhás nők. Bent a korcsmában alig lehet mo­zogni. Minden a sztai ei van foglal­va. Középen hármas-négyes cso­portokban tárgyalnak. Hangos vita vonja et a figyefmemet. — Míc soda! Kiált fei egy jó'' öltözött paraszt. — Maga kétszáz pengőt kér! Hej, barátom az a vi'ág elmuitl — Egy évre két száz pengő? — Kérdem a gazdától. — Meg egy pár csizma is. — Toldja meg -felindulva. — Hát mennyit adna? Kérdi a jói megtermett huSzonkét-huSzon­három éves legény. — Százfiz-százhuszat. "A fiu megrázza a fejét- A gazda szó nélkül otthagyja. Taíái ő annyi pénzért jó kocsist. ' ,"' — Tavaly mennyi volt a fizetés. Kérdem sajnálkozva a legényt. — Kétszáz, meg fakás és koszt. Mindig rosszabb lesz a helyzet. — Tavaly «lőtt három száz pengőt kap­tam) most a s 0k cseléd közül csak egy tudott elszegődni kétszázzal, (nagy szerencséje volt) a többiek­nek kilencvenet, s zázat, százti­zet Ígérnek. I — Ezek szerint most keveset fi­zetnek. — Keveset, mert olcsó a ter­mény . v > — Annái jobb a s zegény ember­nek. — Dehogy jobb. A szegény em­bert a gazda fizeti. Ha neki nincs períze keveset fizet és kevés cse­lédet tart. Ez előtt egy nagyobb gazdának öt-hat cselédje volt, most beéri kettő-hárommal, de agyonra -is dolgoztatja. —De legalább meg van a min­dennapi "kenyere, próbálom vigasz* talni' a elgényt — é 3 még pénze i s van. — Ne tessék ázt hinni, neve­ti' et magát keserűen, sokszor a gazdának sfnes pénze, mert utolsó fillérjét is az adóba fizette. Nem me'ssze tőlünk egy öreg bácsi és «gy tizenhat-tizenhét éves fiu beszélget. — Tavaly mit kaptál? Kérdi 'az örég. ( f — Ezt a kabátot, ami rajtam van. egy öltöny ruhát, alsóruhát és csizmát- v — Pénzt nem kaptál? — Tiz pengőt (egy évre). — Milyen munkát végzett. Kér­dem bizalmasan. — Kocsis voltam két ló mef­lett, a gazdasszonynak segített t®m a konyhában, néha főztem i» nyáron kapáltam, kaszáltam. — Hát magának van már helye — fordultam az öreg felé. — Még nincs kér«m, de hiszem, hogy les z. Én nem vagyok ugy el­keseredve jnínt ezek a fiatalok. Éhem én jobb időben is és ez­után még fogok jóban i s. Tetszik tudni — jegyzi meg a rongyo s pa­ra szt bizalmasan — én sokat vá­rok az uj kormánytól — Bízzon benne. I 3tnét kínt vagyok a tée.i. Amint elmegyek egy-egy csoport előtt^ kíváncsian néznek rám, hogy nem cselédet keresek-e. Kazár 0. Változások a Nemzeti Bank nyíregyházi fiókintézetének vezetésében A N«mze ti Bank nyíregyházi fiókintézeténél jeíentő s személyi vál­tozások történtek. Rigó A'fonz a fiókintézet eddigi vezetője a mu't év december i-én kezdődő hatáTyai Saját kérelmére történt nyugdíjazás következtében megvált az intézet vezetésétől és értesü é sünk szeiint a napokban már ei is hagyja Nyit egy­házát és Budapestre költözik csa­ládjával. Rigó Alfonz közéi "két évtizeden át állott a je:eníő s aktivitású fiók­int'é/et élén. A legválságosabb idők­ben vette át az intézet vezeté sét> amikor a háború pénzügyi politiká­ja, az összeomlást bekövetkező, pénzügyi tekintetben viharos idők,, a forradalom, a kommün, a gaz' dasági' életünket kifosztó román megszállás talpig embert, erélyes férfiút és hazafit, kiváló Szakem­bert kívántak a pénz- és hitelügyek éléie. Rigó Alfonzban a fiók meg­találta azt a kitartóan szilárd ve­zetőt, aki komplikált és felelős­seggel teljes fe'adatait körültekin­téssel, "éleslátással és ha kellett, •rélyes kézzef oldotta meg. Pénzügyi- é s hitelügyekben a deflációs, a 'konzervatív tendenciát kó\fe tte erős meggyőződéssel és tudatossággal és irányzata mellett következetesen kitartott akkor is, amikor ez a pénzügyi pohtika talán egyes körökben nem is talált visszhangra. Ezek a körök a kon­junkturális. a könnyű hitelek fo­lyósítását követelték, de Rigó Al­fonz kitartott elvei mellett és ezért a fiókintézet körzetébe tar­tazó valamennyi pénzintézet c sak hálával" tartozhat neki, mert bebi­zonyosodott, hogy a bekövetkezett világválság és az ezzei'járó általá­nos értékcsökkenés következtében előállót időkben a pénzintézeteket és közvetve a gazdasági életet meg­óvta a r.agyobbmén ü e adó^odástói és megrázkódástól. Vezetőá 'ásban tö'tött ideje alatt a fiókmtézet erős fejlődésnek riv, duh, ugy, hogy a váltótárca és nyereség nagysága tekintetében Legjobb karácsonyi ajándék a konyhafelszerelési és háztartási tárgy és vasáru. Nagy választék, jó minőség, olcso árak WIRTSCHAFTER ÁRMIN vasüzletében Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 3 szám. 6495-? . Telefonszám 90. mcbmbíhiiwi «p i "• iiianwn———— MMHM v H-Qj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom