Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-27 / 22. szám

1933. január 27, Mi jrtflWIDÍK. Kivezető út Irta: KAL I. DOR A váratlanul és különösen a vidé« hitelélet és mezőgazdaságot sújtó bankzárlat óta siirü időközökben megjeénő különböző hite ügyi rendelkezések az első csapás l.tai okozott tjedefinet és annak következményeit e'osztani, sőt enyhítem is alig voltak képesek. Csupa bátortalan félintézkedés, amely nem meri az előál ott és a bankzáriat által csak fokozott gazdasági romlás következményeit levonni és a helyzetből "foíyó erélyes és igazságos intézkedésekkel orvosolni, miként azt a szomszédos és más országokban habozás és részrehajlás néikü' megtették. A legutóbb életbe éptetett hite-ügyi rendelkezések közül az úgynevezett gazdamoratóriumot magában foglaló 6300—1932. sz. rende et, valamint a pénzmtézetek által U hátra ékos kamatok és a rendkivü'i tőkefizé.ések javára nyújtott kedvezmények, — mint az előrelátható volt, — semmiféle lényegesebb változást nem hoztak. Azoktól javulás, de — talán — rosszabbodás sem várható) habár minden olyan kedvezmény, amely a pontos fizetők kizárásával a rosszal fizető és hátrálékos adósnak nyujtátik, a dolog természeténél fogva, inkább a kedvezményezett hátralékosok szaporodását vonja maga után. Az ország szorgalmas és kötelességtudó gazdaköxonségénél ezek a »kedvezményefc« hatássai nem is járnak, mert a fizetési 'készség a gazdaközönségben általában megvan. Gazdáink helyzetét és fizetőképességét ezen »kedvezményekke',« összefüggésben nem álló más körü'raények és hibás Intézkedések befolyásolják és rontják tovább is. E körülményeken kei

1 tehát elsősorban segítenünk ha a mezőgazdaságon és ezen keresztül az ország egyetemes gazdasági érdekein gyökeresen Segiteai akarunk. A helyzet , mai alakulását vizsgálva, mindenekelőtt konstatálnunk keh, hogy a bankzáriat előtt sokka^ magasabb, a mainál cca. kétszerte nagyobb kamatfizetést, sőt tőketörlesztést is könnyebben teljesítettek a mezőgazdák, mint ma. Két' aégtelen tehát, hogy a hiba nem a kamatokban, vagy legalább ii psafc kisebb mértkben keresendő a' kamatokban és a magyar „gazda leromlását egészen más és na^yrészbep a világválság^ te jesen független, belső okok és intézkedések idézték elő. Kozmetikai és fájdalom csil apltó szerekke. a beteget ti lehet kábítani, de aapos orvoslásra és gyógyításra ezek nem alkalmasak. Ezek helyett tehát megfelelő erélyes intézkedésekkei a válság eredeti okait keli megszüntetni. Ezek a következők: t. A kereskedelmi szerződések hiánya, amely az ország nagyrészé: re az osztrák szerződés megkötése után ís nyomasztólag hat mindaddig, amíg a hasonlóan fontos export piacot képező Csehszlovákiával is sürgősen és minden más érdekeltség kizárásával olyan keieske deími szerződést nem kötünk, amely mezőgazdasági te:imékeink kivitelét korlátozás nélkül és a belső áralakulást is károsan befolyásoló kiviteli "engedélyektől és központosítástól mentesen lehetővé és teljesen szabaddá teszi, sőt tarifa és egyéb kedvezményekkel is megkönnyíti. 2. A'deviza gazdálkodás jelenlegi rendszerének megváltoztatásával biztosítani kell azt, hogy a mezőgazda kivitelre kerülő termékeiért teljes egészében és a valóságos árfolyamon megkapja azt az elentrtéket, amit érette külföldön fizetnek A 'bankzárlattól Isezdv-e ezideig A mezőgazdák a tőlük elvett külföldi e.'fenérték tényleges és hivatalos árfofyama közötti kü' lónbözettei átlagban 30—40 százalékkal károsodtak és ez a károsodáis a belföldi'áiaaku'ásnái is érvénye sül és sokkal "erősebben sújtotta és terheli még ma is mezőgazdáinkat, mint a ma már egyébkánt elviselhető kamatok fizetése. Az osztrák rendszert kell ná'unk is minden bürokratizmus ímeiőzésévei bevezetni, mert a mai nehézkes és káros rendszer me.fett a mezőgazdasági export csak visszafejlődik. A legújabb kompenzációs és cleanng megoldások is olyanok:, hogy a két árfolyam közötti tekintélyes differenciát csak egyes és jjjészen kivételes esetekben elimfnálják, ezeknek a mezőgazdaság semmi hasznát nem látja. A kiviteli nehézségek és a tényleges el-enérték helytelen és jogosulatlan megcsonkítása a buza kivételével 'majdnem minden mezőgazdasági cikk (rozs, burgonya, élőálat, stb.) kivitelét egye nesen lehetetlenné teszi, sőt ezái? tat ezeknek belföldi árjavuiását is gátolja, — végeredményben pedig a gazdaközönség nzetési'és törlesztőképességét rontja meg. 3. A mezőgazdasági termények árát és értékesítését rendkívül károsan befolyásolja az a körülmény, hogy az amúgy is magas vasúti szállítási "dijak a bekövetkezett nagy árcsökkenéseket nem veszQ figyelembe. A Tiszántúl és az or szág egész keleti része a legfontosabb fogyasztási piacoktól, igy elsősorban a 'fővárostól, valamint a szambavehető osztrák és olasz kiviteli határoktói a legtávolabb fekszik és a csehszlovák piac elzárása folytán az idejétmúlt és a mezőgazdasági termények értékévei "nem törődő vasúti tarifákkal megküzdeni és boldogulj nem tud. Az ország ezen részében, de minden más heíyen, amely a fővárostói és a nyugati "határoktól távolfekszik, a vasúti fuvardíjak a legtöbb esetben (burgonya, káposzta, rozs, élőállat, stb.) megközeitík, sőt nagyobbak is az elérhető áraknál. P'. a káposzta fuvarja Szabolcsból— Budapestre a káposzta árának négyszeresére rug, a rozs vasúti fuvarja a budapesti árnak cca. 50 száza.ékát képezi és ugyanaz a hejy zet sok más tömegcikknél is, amelyek emiatt egyálta ában nem értékesíthetők és ezt a tömegforgafmat természetesen elveszti a vasút is amelynek ezerszám a heverő teherkocsijai fciha-zná ailanu' maradnak és növelik: az egész országot sújtó vasúti "deficitet. A vasúti "tarifáknak a megváltozott és lecsökkent árakkal, valamint a nagyobb távolságokkal va ó nemtörődömsége a vasút mellőzését és a vas

utr forgalom óriási visszaesését vonta maga után, e téren tehát radikális és csakis az ország magasabb szempontjait tekintő segítségre és merész reformokra van szükség ugy a mezőgazdaság, mint az állami üzemet képező vasút érdekében, E hátrányt nöyeTi még az is, hogy a Városi Mozgóképszínház C«ütőrtök, péntek, az.mbftt, vaaaiaap Bolvaiy Géza mesterműve Egy dal Egy osólt Egy leány FŐSE. : Ousztav FrOhlich, Eggerth Márta, Halmay Tibor Kiegészítés : Michi Meu

a Jön! BHgltte Helm M

.nte Christo grófnője Jön ! Előadások keidsts : 5, 7 es 9. Vasarnap 2, 4, 6, 8, 10 oiaKor ,- ..." ^"v-V. • ' ' ífijjí.'l^i. ííU's. T • Wa/Ji) » V- Baksay Sándor emlékünnepély a Leánykál?inenmban Dr. Bevéss Imre egyetemi tanár előadása, a Benczúr Kör szalonzenekart szamainak keretében A Leánykálvineum tornacsarnoka & tegnap délutáni Ileeá is előadáson i mét szűknek bizonyult. Ez természetes is. Neves és városunkban is közkedveltségü előadót hallott a idkes és hűséges kálvineumí közönség, a rövid idő alatt arriváit Benczur-köii szabnzenekar műsorszámainak keretében. Dr Révész Imre, Baksay Sándor irodalmi portréjának ezt a vonását helyezte é]es világításba, amely a centennáiis megemlékezések ünnepi fénye között és — mondjuk igy — félhomályban maradt, az ő mély séges kálvinista keresztyénségét és i a magyar nép tiszta ismeretét. Ez * a két kiapadhatatlan forrás árasztja I

el Baksay minden sor x ását is, és aKi az alföldi "magyar nép lelkébe mélyebben akar beletekinteni, aki látni akarja a magyar lé ek fény és árnyoldalait a paraszti rendtői az un osztályokig, annak Baksay írásai nagyszerű távlatokat mutatnak. Az odaadó figyelemmel ha igatott, mély eruditióju előadás után két szemelvényt mutatott be dr Révész Imre, Baksay Sándor kevéssé ismert írásaiból. Az egyik a keménykezű és vajSzivü református lelkipásztor nagy életfilozófiával megirt rajza. Ha nagyon szakszerűek akarnánk lenni, azt mondhatnók, hogy Baksaynak ez az írása bevezetés lehetne a gyakorlati lelkipásztori tudományba. A másik szemelvény egy karácsonyi' elmélkedés volt, melynek tiszta, nemes keresztyén célzatait Baksay életében sokat vitatták, később sokan el is ítélték. 'Az építő erejű, 6zines előadás emelkedett gondolatainak hatását frappánsan követ te a Benczúr Kör szalonzenekarának pompásan kidolgozott előadásában Gounod, Meditation cimmei műsorba illesztett, de más cimme' jobban ismert nagyszerű kompozíciója. A szalonzenekar ezenkívül meg Hándet Largóját és Giordani, Caro mio-ját játszotta el sima öss

zjitékban. Nem lennénk teljesek e rövid beszámolóban, ha fel nem emitenők a polgári leányiskola szép karénekét, mefyet Kovách Árpád vezényelt és Michna Éva III. o .t., továbbá a kis Palágyi Márta I. o. t. ügyes és kedves szavalatait. A majdnem kétórás ünnepélyről a közönség a tg akart távozni. Ez a körülmény talán többet mond- rmnt az egész beszámoló . (n. v

4) fővárosba központosított iparnak minden cikkét a távolabb fekvE mezőgazdaságnak a magas vasúti fuvarokkal, tehát annyival drágábban kej megfizetni, mmt amennyivel kevesebbet kap ugyanezen okból a saját mezőgazdasági termékeiért. A közterhek viselésében nincsen különbség. A perifériák is ugyanazon közterheket viselik. Nem lehet és nem szabad tehát ezeket a perifériákat hátrányosabb helyzetbe hozni. Az egyenlő postai és távirdal díjszabás mintájára, egyenlő, vagy legaább is a Baross Gábor fé;e zóna tarifa alkalmazásával egészen uj, a mai "értékekkel és a nagy távolságokkal számo

:ó, erőteljesen csökkenő vasúti tanfával keli a távolt 'vidékek mezőgazdasági 'érdekeit és fizetőképességét, egyben pedig a vasút eminens érdekeit is elősegítem". 4. A fnezőgazdák és a valülc együtté.ő pénzintézetek helyzetét legjobban sújtotta az őket váratlanul ért bankzárlat, amelynek kó vetkezmén^ei még ma is érezhetők. Az inflációs politikától való jogos, "de ma már idejétmúlt féle.em magával hozta a defláciát és ezzeu együtt a mindinkább terjedő tesau rálást. Az inflációtól való tartózkodás miatt nem szabad a defíá' dónak nem kevésbé súlyos hibájába esnünk, illetve a második éve tartó deflációs politikát tovább folytatnunk. A halártól való féle; lem miatt nem szabad öngyilkosságot elkövetni. A defláció tényleges fennállását és annak hatását, minden forgamat megdermesztő kö vetkezményeit nemcsait a mezőgazdaság, de minden más gazdasági ág, sőt maga az államkincstár is, Máv., posta, stb. is megérzi, amelyek adó, illeték és egyéb bevé« telei 'is mind nehezebben és kisebb mértékben folynak be. A "de.lácíót és annak hatását közvetlen tapasztalatból, konkrét esetekbői ismerjük, de hivatalos adatok is bizonyítják. A bankjegyforgalom 1930 december 31-én 469 millió vo-t, míg 1932 december .31-én csak 352 raúhó, tehát 117 millióval kevesebbet tett ki. Ez a'352 mi-liós bankjegy, forgalom azonban csak névleges, mert hiszen köztudomásu, hogy a bankjegyforgalom erőszakos csökkentése a b,nkzárlat után a tesaurác lást \s állandóan fokozta és ez is legalább 100 miihón felüli "bankjegyet vont ki a forgaiombáí. A vaióságo

s, vagyis az ország egé6z gazdasági' forgalmának lebonyo-itására szolgáló tényeges bankjegymennyiség, tehát ma már jóval 250 millió aatt mozog. Kétségtelen, hogy ez a közei^o százalékka''tsök kent bankjegymennyiség nem elegendő az ország mezőgazda-ági és ipán termékeinek, kereskedem* és magas tarifájú vasúti forga!mának> több évás adóhátralékoknak, vámoknak, bolettának, stb. lebonyolítására. Annái kevésbé, mert hiszen a tes uráláson kívül, a megnehezített áruforgaöm, boletta, export nehézségei, cleanng, stb. mind azzal 'a következményekkel járnak, hogy a b_íik jegyek forgalmát meglassítják és a gazdásági élettői huzamosabb ideig vonják el, mint azelőtt a szabad forgafom idején. A bankjegyforgalom erőszakos csök kentése és az ennek folytán minden társadalmi és gazdasági téren fokozódó tesaurálás napról-napra pusztítja a nemzeti vagyont, kényszereladások csökkentik a gazdasági javak, különösen pedig a mezőgazdasági termények, földbirtok és egyéb ingatlanok forgalmi' értékét és értékesítési lehetőségeit. Az ingatlanok értékének csökkenése párhuzamosan haad á bankjegyforgalom csökkenésével és korátozáaivái és az ingatlanok értékesítését mindinkább megnehezíti a bankjegyek és az uj hitelek hiánya! (Folyt, köv.) ' \