Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)
1933-01-27 / 22. szám
4 A nyíregyházi erdő Irta: KISS LAJOS, a Szabolcs vármegyei Jósa András Muzeum igazgatója. V. Állanod csemete Kert. Az Égett . sere északnyugati sarkában levő Nagylapos mel ett ke et felől adott a város a postásoknak üdülőhelyül 3 ho'd akácost azzal a kikötéssel, ha záros határidőn belő 1 felépitik az üdülőházat. Mivel a posta nem tudott eleget tenni a feltételnek, 1923-ban az akácot kiirtották és azóta csemete termelésre' használják. Ballagó, id. KáUay András nevezi így írásaiban a Nyíregyháza Vidéki Kisvasutak kitérő állomásától jobbra, a Sóstói nagy ut melletti sétautat, mely a C £a'óköztől egész a Sóstóy? vezet. (Ká lay András: Vegyes közlemények. 1882 —1911. III. rész. 323—324. I.) Nagyidejü embe ek egyező valomiása szerint rnmt keskeny csapás meg volt mióta emlékeznek, mai '2 m. szélességére 1909—ioio. évben bővítették. Ma: Sétaút. Baszi kaszálója az 1819-1 térképen 'Sze epei 'a Sóstói nagyút mellett, kelet' felől. A harmadik nyiladék a déli végén megy keresztül. Két holdnyi nagyságu "és vizes területnek van feltültetve Ma itt tőigyes van, de nevét nem ismerik. Valószínűleg az erdeti szemé ynevet elírta a térképrajzoló német mérnök. B c kl ut lásd Méhesi-ut. Blaha domb, a Sóstói szál ódától északnyugatra a csendőrlakta, nya fölötti dombot nevezik így 1880 óta a nyitvizcsatoma kanyarjában. A mondott évben játszott először Nyíregyházán a nemzet csa'ogánva. Azóta többször járt itt. Szeretett talyigán kijárni a Sóstóra, hol Benezt Gyula zenéjében gyönyörködött. E domb volt kedves pihenője., 1921-ben nyaralt itt utoljára, mint a város vendége. Ma. parkerdő, tölgyfákkai 'kö'^i ;vett tissztása pihenő padokkai van el átva. Butyka-tolyás. lá^d Cugos-rész. Butyka kaszáló az 17921 határjárás említi a Hiim-erdő nyugati oida'án; éss zakról a Keresztúti vagy Kótaji-határ, keletről a Hinrerdő délről a SóBtó-fürdőrői "a Kótajiutra vezető ut, nyugatról a Kótajiut veszik közre. A kaszáló nyugati részében folyt dél"ő' északnak a Butykafolvás. 1834-től Cugos-rész, lásd ott. Czampaf-fapos a második tag Vadas-erdőrészében & Máv. me'lett. Három hold nagyságú vizes terület volt a legutóbbi évekig, me'y nyáron kiszáradt. Vizes voltát száraz évben is elárulja a felszínen látható sok csiga. Ma: fcőns és tölgygyei van beültetve. Tisztását csapadékos időben ellepi a víz. Mivel a vasút oldaláig terjed, a kö. *zepen átereszt építettek. Czambei Pát'(1821 —18S6) tímár bérel e a 60-as "években s lucernásnak haszíialta. Cugos-rész a Him-erdőrész nyugat' oldalán levő Bütyka-kaszálót nevezik így 1834 óta. Ez év jjiijiU.s 12-én jelenti térkép kíséretében Juhász Mihály városi mérnök az előljárós-ágnak: xAuiotia Nemes Város Közönsége határozata következtében 1834. év május 27-én a közös gyepnek azon részéből, meiy nyugatról a Sóskúti s zál ások, észajc ról a keresztúti határ keletről a város "Htm-nevezetű erdeje áltai határoltatik, a • felállítandó Cügok Számára 120, azaz százhúsz köblös fc;det (1600 négyszögölével) kimértem, mely kimért plaganak nap. keleti határja egy vadkö.tvélyfánái kezdődik, innét megyén nyugat felé a keresztúti országút széléig, vagyis a Kótaji csárdánál levő kettős határdombtÓL 'délfelé mérve esik 395 négyszögölnyire. Ezen kaszálóban a délkeleti részen) ta'álható szikes rész és a (nyugati oldalon húzódó) Butyka-fölyó ere, múlt hasznavehetetlen földrészek- a caicuiusból kihagyattak.« Az itt körülírt területet a városi előfogatos. akkori kifejezés szerint a eugostársaságnak adták, melynek takarmányos kertje és istállója a mai leánygimnázium he lyén és környékén volt. A Cugoskertből 1884-ben lett a Népkert. A város később megbővitette a Cugos-részt délfelé a Kenderáztató déli végéig, üétve, ahol" a Buji-ut kiágazik a Kótaji-útbóf. A régebbi terület i Cugos-rész, az ujabb II. Cugos-rész nevet kapott,. Ma: kisgazdák birtoka, szántóföld, kevés kaszáló is van benne. •Tolvt. köft-.') Február 7-éo alakn! meg a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének Szabolcsi Fiókja Megírta a Nylividék, hogy a vármegyeházán nagyjelentőségű értekezlet v olt, ame y Mikecz ödön dr főispán elnökletéve: kimondotta, hogy szükségesnek tartja a Gyümölcstermelők Országos Egyesül?tének szabolcsi zászlóbontását. Az alakuló közgyűlés előkészületeivei az é tekez.'ec Kausay Tibor kir. gazdasági főtanácsost, m. 'kir. gazda sági főfelügyelőt bízta meg, aki most a következő meghívót küldte szét a fiókegyesület megalakítása érdekében: »A gyümölcstermelés fejlesztése, a növényvédelem biztosabbá, ol csóbbá tétele és az értékesítés megs ze-v« ése vége t a Gy ümqi'c'ster melők Országos Egyesületének Sza bolcsvármegyei Fiók Egye ületének a'akitása tárgyában a Főispán 'őrnél tósága elnöklete alatt folyó hó 19-én összehívott előkészítő bizottság a vármegyei fiókegyesület sürgős inega'akitását egyhangúlag fenti célok elérése végett szükségesnek "mondotta kt. Az alakulás előkészítésére a bizottság alantirot tat [élölte ki, miért is fe.kérqm!, hogy folyó évi 'február hó 7-én (kedden) délelőtt 11 órakor a vármegyeháza kistermében tartandó alakuló gyűlésen megjelenni szíveskedjék, » Ma csütörtökön premier! Leni Riefensthal idei elsó filmjei FEHÉR MÁMOR Charlotte Susa a „Varsói bál" főszereplőjével Merénylet az Orient Expressen z Hpolíob&vt [A két Ufa hangos film i egy műsorban I Köszönetnyilvánítás A ,;Szaboícs-Vez5r« Bajtársi Törzs tíisztsoorozásának margójara Lezajloti a táborozás, vége a mt farsangunknak... Jót mulattunk, vége a mi 'kedvünknek... Szegényes helyiségünkben pl iáko ó petróleum lámpánál e készítjük a mérlegünket*. Passzíva — mutatják 'a számok — cudar sors — sóhajtják a bajtársak Passzíva... pedig szegény egyetemi Tia'lgatókon is akartunk " s egr teni. Cudar sors, mert szerettük volna, hogy a vigasság őszinteségében dobbanjon össze a szivünk városunk társadalmával, hogy annál biztosabban együtt maiadhassunk vélük a bajtársi munkánkban. De hiába... 1933 van, január vége van, gazdasági válság, kedvtelenség, íeiki depresszió... és a zimankó is ha vat kavart. Csak a fiatalok, kiknek veszteni valójuk már ugy smes, mernek ilyenkor megmozdulni. Nem azért, hogy ők is végig csinálják azt a mulatságot, amelyben hamisitatJan kedv-vei ugy sem vehettek részt, hanem azért, hogy kis erkölcsi 'és anyagi tőkét teremtsenek annak a társadalmi "és nemzeti híva tásnak betöltéséhez, amit egy bajtársi "törzs hivatva van betö.tem az ifjúság és a város társadalma körében. De most már késő a bánatunk... lezajlott a táborozás. Mégis "nyertünk valamit. Sok^t. Megta.áltuk azt, hogy akármilyen/ kegyetlen sors és nehéz hivatás előtt is állunk- még csak kevesekre számíthatunk. Nem azéit, mert a sokak nem akarják a szebb jövőt, hanem mert még nagyon rájuk nehezedik a válságos időkben jelentkezni szokott passzivitás és nemtörődömség ó'omköpenye. És ezért ismertük meg most az igazi hálaérzést, amit csak azok erezhetnek, akiknek csak kevés jótevőjük van. Ezért tudunk mi tatest nem sablonosán, hanem őszinte szívből köszönetet mondani. Nem azokért a pengőkért, amiket néhányan tiszte ét jegyük megváltása címén küldtek, vagy adtak. Hanem köszönetet mondunk azokért a meleg szavakért, amiket azöfc mondjak, vagy írtak, akik nem sz^yel-r nek, akik mernek velünk é.ezni. Akj'k nem csak hivatalos minőségük ben bőkezü6ködtek vélünk szembea, hanem maga.® pozíciójuk ellenére is leszál tak hozzánk és őszintén, melegen kezet fogtak velünk. Köszönetet mondunk azoknak, akik ugy érzik, hogy így "cselekedtek. De k ülőn is köszönetet mondunk dr. Mikecz ödön főispán ur őméltóságának, akt'ofy sttéegen fogadta patrónussá való felkérésekor küldöttségünket; dr. Sarvay Elek vm. tisz'ti" főügyész urnák, a(u*ünnepi beszédében Bszíttén rS mert mutatni a iiatal generáció küzdelmes sorsára; Al|mos Zolián ügyvéd urnák, aki "Disztáborozásunk előtt meleg szavaival leifaesnett minket, a Nyír vidék szerkesztőségének, mert kertelés nélkü' "irta meg, hogy nagyon magunkia vagyunk hagyatva és yégül 'Korányi' Aladár tanár urnák, u \ törzsfőnknék, kinek megnyitó beszéde igéiét volt ara, hogy meiész ember fog az élünkön küzdeni. Fogadják köszönetünket olyan megértően, amilyen őszintén mondottuk. ...Jót muLattunk, vége a mm kedvünknek... Csak a lelkesedésünknek és a hálánknak nem. De még egyet kérni szeretnék, most már csak én a személy; amiket írtam, az ifjúságért írtam. És mégis, ha valaki őszinteségemben, vagy disztinkciómban találva érzi i magát, ugy, ne forduljon a törzs ellen, hanem szá-ljon az ódiuma reám, ki égy vagyok azok közül, kiknek nincs más yeszteni valója, csak a becsület és az önzetlen lelkesedés SmtOn László. törzsfőhefvcttei. I Messze mentél... Édes, vó 'Papuh bátyáik,. De irányt tévesztettél. »Mess ze» helyett, »Mess<Vveí, hog-y Oktalanul 'fcikezdtéi. Szennybe ezért, tiszta tollam, Indulatból, nem mártom. Előttem szentség az irás, S a szép szó a barátom. A »Z'i-beiü.t elhibáztad... Ismeretlen »Messge.« itt. Magad mondtad, az 0 útja, Hogy innen már messsze Vttt. Azt se íeledd: hitvány legény, K>. nevét, másnak adja. Kinek fajsúlya, ily' könnyű, Az magát, megtagadja. Magyarázatod nyugtázva... így szép az és takaros, Ha 'kit másért vernek fejbe, Mosolyog s nem haragos. Messe. Gazdaérdekképylseletközi értekezlet A debreceni gazdaérdekképviseleti intézmények és gazdatársadalmi alakulatok képviselőinek részvételével s az érdekelt tiszántúli vármegyék gazdáinak is bevonásával, báró Vay László mezőgazdaság) kamarai elnök elnöklete alatt, folyó hó 21 én a Tiszántuii Mezőgazdasági Kamara székházában fontos értekezlet volt, melyen megtárgyalták és megállapították azon legfontosabb és legsürgősebb agrárkivánságokat, melyeknek teljesítésétől várja a Tiszántúl gazdatársadalma ezen országrész mezőgazdasági termelésének gazdaságossá tételét s az őstermeléssel foglalkozó l(Í< kosság súlyos helyzetének kőnynyitését. Báró Vay László vázolta azokat a különleges viszonyokat és körülményeket, amelyek miatt a Tiszántúl agrárlakossága más or> szágrészekhez viszonyítottan su* lyosabb helyzetbe került s amely körülményeknek a feltárásával Gömbös Oyula miniszterelnök Debrecenben tartózkodása alkalmával a kormányelnők elé kívánja terjeszteni a kamara a helyzet enyhítésére alkalmasnak tartott javaslatait, mint a Tiszántúl agrártársadalmának kívánalmait. Vitéz Ceglédy Béla kamarai igazgató ismertette az értekezlet résztvevőivel azon emlékiratnak szövegét, melyben 8 pontban összefoglalva tárja elő a kamara a mezőgazdasági élet minden főbb kérdését felölelő gazdaklvánságokat. Az értekezlet beható vita után az előterjesztett memorandumot teljes egészében és egyhangúan magáévá tette s elhatározta, hogy annak egy szűkebb körű küldöttség élén átadására Vásáry József felsőházi tagot, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara alelnökét kéri fel. ELEOÁNS LEVÉLPAPÍR AZ ü JSÁGBOLTBAN
